Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Olt Károly
 
Olt Károly
Magyarország népjóléti minisztere
Hivatali idő
1947. szeptember 24. – 1949. június 11.
ElődMolnár Erik
UtódRatkó Anna
A Magyar Országgyűlés elnöke
Hivatali idő
1949. június 8. – augusztus 23.
ElődNagy Imre
UtódDrahos Lajos
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1950. február 24. – 1956. október 24.
ElődKossa István
UtódKossa István
Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke
Hivatali idő
1959. május 9. – 1961. október 7.
ElődHorváth János
UtódPrantner József

Született1904. május 14.[1]
Zágráb
Elhunyt1985. március 22. (80 évesen)[1]
Budapest[2]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Párt

Foglalkozás
Vallásevangélikus kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Olt Károly témájú médiaállományokat.

Olt Károly (Zágráb, 1904. május 24.Budapest, 1985. március 22.) magyar politikus, Országgyűlés elnöke, az Elnöki Tanács titkára, miniszter.

Életpályája

Evangélikus felekezetű köztisztviselői-értelmiségi családba született. Családjával a trianoni döntést követően, 1920-ban települtek át Zágrábból Magyarországra. Tanulmányait Zágrábban, majd Budapesten végezte, azonban sosem fejezte be. 1929-től 1944-ig magántisztviselőként dolgozott. 1924 és 1927 között a Pro Christo protestáns diákegyesület tagja volt. 1928-ban került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, pontosabban annak balszárnyával. A rajtuk keresztül megismert marxista irodalom hatására egyre inkább baloldali gondolkodásúvá vált, 1929-ben már marxista szemináriumot szervezett. 1930-ban csatlakozott a KMP-hez, amiért (pontosabban illegális kommunista propagandatevékenységért) 1932-1933-ban összesen hét és fél hónapot ült. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt, ennek ellenére folytatni tudta illegális propagandatevékenységét különböző legális (szak)szervezeteken belül. Belépett a legális Szociáldemokrata Pártba is, majd az újjászervezett KMP-n belül kezdett munkálkodni, egyebek mellett részt vett az ellenállásban is.

1945. január 20-ától február 15-éig a Magyar Kommunista Párt belvárosi pártbizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak volt a tagja. 1945 után is részt vett a szakszervezeti mozgalomban. 1945. június 24-én a Dunántúlról beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az 1945-ös választásokon bejutott a Budapest fővárosi törvényhatósági bizottságba is, aminek 1947-ig alelnöke volt.

1946 és 1956 között tagja volt az MKP illetve az MDP Központi Vezetőségének (KV). 1948-ban Kossuth-érdemrenddel (második osztály) tüntették ki.

Az 1947-es választásokon a Magyar Kommunista Párt országos listájáról jutott a parlamentbe. 1947. szeptember 24-én kinevezték a Dinnyés-kormány népjóléti miniszterévé, amit 1949. június 11-éig látott el. 1949. június 8-án megválasztották az Országgyűlés elnökévé, ahonnét alig több mint két hónappal később, augusztus 23-án távozott, mivel az újonnan létrehozott Elnöki Tanács titkárává választották. Rövid hivatali ideje ellenére az ő országgyűlési elnöksége alatt fogadták el a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, a Népgazdasági Tanács felállításáról szóló, illetve a földreform befejezéséről szóló törvényt. Az Elnöki Tanács titkári tisztét 1950. február 25-éig töltötte be.

1950. február 25-étől - a korszakban példátlanul - több mint hat és fél éven át, 1956. október 27-éig pénzügyminiszter volt. Az 1956-os forradalom során ő is „oldalt cserélt”. A Munkásőrség alapító tagja, november 12-étől pedig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány titkárságvezetője, e posztot 1959. június 2-áig töltötte be. Ezután az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke lett, és onnan vonult nyugdíjba 1961. október 20-án. Emellett 1957. május 9. és 1961. október 7. között ismét tagja volt az Elnöki Tanácsnak. Országgyűlési mandátumát az 1967-es választásokig tartotta meg, ahol 1953 óta Fejér megyét képviselte.

Magyarul

  • Az 1951. évi költségvetés. Olt Károly, Antos István beszéde; Pénzügyminisztériumi Kiadó, Bp., 1951 (Pénzügyi könyvtár)
  • Az 1952. évi költségvetés. Beszédek Olt Károly, Antos István; Vörös Csillag Ny., Bp., 1952 (Pénzügyi könyvtár)

Jegyzetek

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)

Források

  • Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2004. ISBN 963-05-8106-X  
  • Elhunyt Olt Károly, Népszabadság, 1985. március 27.
  • Életrajza In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005
  • Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Argumentum Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-446-225-1, 355-357. o.


Elődje:
Nagy Imre
A magyar Országgyűlés elnöke
1949. június 8. – augusztus 23.
Utódja:
Drahos Lajos
Elődje:
Kossa István
Magyarország pénzügyminisztere
1950. február 24. – 1956. október 24.
Utódja:
Kossa István
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Olt_Károly
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Source: Olt_Károly

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Olt Károly



Hladanie....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

1947
Szeptember 24.
1949
Június 11.
Molnár Erik (politikus)
Ratkó Anna
Országgyűlés
1949
Június 8.
Augusztus 23.
Nagy Imre (miniszterelnök)
Drahos Lajos
1950
Február 24.
1956
Október 24.
Kossa István
Kossa István
Állami Egyházügyi Hivatal
1959
Május 9.
1961
Október 7.
Horváth János (vasesztergályos)
Prantner József
1904
Május 14.
Zágráb
1985
Március 22.
Budapest
Fiumei Úti Sírkert
Magyar Dolgozók Pártja
Magyar Szocialista Munkáspárt
Kommunisták Magyarországi Pártja
Magyar Kommunista Párt
Közgazdász
Evangélikus kereszténység
Wikimédia Commons
Category:Károly Olt
Zágráb
1904
Május 24.
Budapest
1985
Március 22.
Országgyűlés
Elnöki Tanács
Miniszter
Evangélikus
Trianoni béke
1920
1929
1944
1924
1927
1928
1929
1930
Kommunisták Magyarországi Pártja
1932
1933
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
1945
Január 20.
Február 15.
Magyar Kommunista Párt
1945
Június 24.
Ideiglenes Nemzetgyűlés
1945-ös választások
Budapest
1948
Kossuth-érdemrend
1947-es magyarországi országgyűlési választások
1947
Szeptember 24.
Dinnyés-kormány
1949
Június 11.
1949
Június 8.
A magyar Országgyűlés elnökeinek listája
Augusztus 23.
Elnöki Tanács
Népgazdasági Tanács
1956
Október 27.
1956-os forradalom
Munkásőrség
November 12.
Első Kádár-kormány
1959
Állami Egyházügyi Hivatal
1961
1967-es választások
Fejér megye
Bölöny József (jogász)
Speciális:Könyvforrások/963058106X
Népszabadság
Speciális:Könyvforrások/9634462251
Nagy Imre (miniszterelnök)
A magyar Országgyűlés elnökeinek listája
Drahos Lajos
Kossa István
Magyarország pénzügyminisztereinek listája
Kossa István
Sablon:Magyarország pénzügyminiszterei
Sablon:Magyarország pénzügyminiszterei
Sablonvita:Magyarország pénzügyminiszterei
Magyarország pénzügyminisztereinek listája
Kossuth Lajos
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Duschek Ferenc
Lónyay Menyhért
Kerkapoly Károly
Szlávy József
Ghyczy Kálmán
Széll Kálmán (politikus)
Tisza Kálmán
Szapáry Gyula
Tisza Kálmán
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Lukács László (miniszterelnök)
Fejérváry Géza
Hegedűs Ferenc (politikus)
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Lukács László (miniszterelnök)
Teleszky János
Gratz Gusztáv
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Popovics Sándor (politikus)
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Szende Pál
Varga Jenő (politikus)
Székely Béla (politikus)
Lengyel Gyula (politikus)
Székely Béla (politikus)
Miákits Ferenc
Peidl Gyula
Grünn János
Korányi Frigyes (politikus)
Hegedüs Lóránt (politikus)
Hegedüs Lóránt (politikus)
Hegyeshalmi Lajos
Walko Lajos
Bethlen István (politikus)
Walko Lajos
Kállay Tibor
Walko Lajos
Korányi Frigyes (politikus)
Bud János
Wekerle Sándor (pénzügyminiszter)
Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Vargha Imre
Korányi Frigyes (politikus)
Imrédy Béla
Fabinyi Tihamér
Reményi-Schneller Lajos
Reményi-Schneller Lajos
Vásáry István (politikus)
Oltványi Imre
Gordon Ferenc
Rácz Jenő (politikus, 1907–1981)
Nyárádi Miklós
Gerő Ernő
Kossa István
Kossa István
Kossa István
Antos István
Nyers Rezső (politikus)
Timár Mátyás
Vályi Péter
Faluvégi Lajos
Hetényi István
Medgyessy Péter
Villányi Miklós (politikus, 1931)
Békesi László
Rabár Ferenc
Kupa Mihály
Szabó Iván (politikus)
Békesi László
Bokros Lajos
Medgyessy Péter
Járai Zsigmond
Varga Mihály (politikus)
László Csaba (közgazdász)
Draskovics Tibor
Veres János (politikus)
Oszkó Péter
Matolcsy György (közgazdász)
Varga Mihály (politikus)
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
WorldCat
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Petőfi Irodalmi Múzeum
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Integrált katalógustár
Francia Nemzeti Könyvtár
Fájl:P parthenon.svg
Portál:Politika
Updating...x




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.