A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az Állami Egyházügyi Hivatal (rövidítése: ÁEH) az állam és az egyházak közötti egyezményeket végrehajtó és a vallásokkal kapcsolatos egyéb feladatokat ellátó államigazgatási szerv volt a Magyar Népköztársaságban 1951 és 1989 között. Jellegzetes pártállami szervként egyik fő feladata az egyházak állami ellenőrzése, irányítása volt, aminek során szorosan együttműködött az egyházakkal foglalkozó állambiztonsági szervekkel.
Története
1951-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból vált ki. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az 1951. évi I. törvény hozta létre. Felállításával a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak a vallásügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnt, és a minisztérium elnevezésében a vallási ügykörre való utalást a továbbiakban mellőzték.
A Hivatal a a Minisztertanácsnak alárendelve működött. Ez alól kivételt képezett az 1957 és 1959 közötti rövid időszak, amelynek folyamán a Művelődésügyi Minisztériumnak alárendelve, mint a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala végezte feladatát [1]
A Hivatalt 1989-ben jogutód nélkül szüntették meg.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1989. évi 14. törvényerejű rendelettel megszüntette az AEH-t 1989-ben. Ezt követően az 1990-ben törvény mondta ki, hogy az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.[2]
Épülete
Kezdetben az oktatási minisztérium Budapest V. kerületi Szalay utcai épületében működött, utolsó székháza a VI. kerületben, a Lendvay utca 28. szám alatti villaépület volt.
Jellemzői
- Az Állami Egyházügyi Hivatalt "az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, így különösen az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljára" állították fel. [3]
- A Hivatal a minisztertanács főfelügyelete alá tartozott. A minisztertanács főfelügyeleti jogát egyik tagja útján gyakorolta. [4]
- A Hivatal szervezetére, hatáskörére, valamint működésére vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács rendelettel állapította meg. [5]
- A Hivatal szervezésével és működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről az állami költségvetésben külön címben gondoskodtak. [6]
A Hivatalra vonatkozó jogszabályok
- 1951. évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról
- 1956. évi 33. tvr. egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről
- 1959. évi 25. tvr. az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról
- 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. tvr. végrehajtására
- 41/1986. (X. 11.) MT rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet módosításáról
- 1989. évi 14. tvr. az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről
- 103/1993. (VII. 12.) Korm. rendelet a helyi önkormányzati irattárakban, illetve levéltárakban őrzött, a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó iratok további kezeléséről
Elnökei
- Kossa István 1951-től 1952-ig az ÁEH elnöke
- Horváth János (1921–1988) vasesztergályos. 1952-től 1956. október 26-ig az ÁEH elnöke
- Olt Károly (1904–1985) tisztviselő. 1959-1961 az ÁEH elnöke
- Prantner József (1911–1975) kőműves. 1961-1971 az ÁEH elnöke. 1968-1971 államtitkár
- Miklós Imre (1927–2003) pártfunkcionárius. 1971-1989 államtitkár és az ÁEH elnöke
Irodalom
- Köpeczi Bócz Edit: Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2004
- Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Bp.: Szent István Társulat, 2005
- Az Állami Egyházügyi Hivatal Archiválva 2018. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – Galambos Ádám beszélgetés Soós Viktor Attilával, 2016
- Egyházüldözők – Galambos Ádám beszélgetése Soós Viktor Attilával, 2016
- Asztali beszélgetések... – Disputa a pártállam és az egyházak viszonyáról (2018.) Beszélgetőtársak: Mirák Katalin (történész), Soós Viktor Attila (történész), Galambos Ádám (evangélikus teológus)
- Soós Viktor Attila: Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után. Rubicon onlineplusz
- Bomlasztások és elszigetelések. Hogyan működött együtt az Állami Egyházügyi Hivatal a BM csoportfőnökségeivel? (Cseszkó Tamás interjúja Soós Viktor Attilával). In: Hetek, 2019.05.24. (XXIII évf. 21. sz.)
- Egyházak a párt ökle alatt – Galambos Ádám beszélgetése Kertész Botond történésszel (2021)
Jegyzetek
- ↑ Forrás: A Katolikus Lexikon vonatkozó szócikke és Soós Viktor Attila tanulmánya a Rubiconban: Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után
- ↑ 1990. évi IV. törvény
- ↑ 1951. évi I. törvény 1. § (1) bek.
- ↑ 1951. évi I. törvény 1. § (2) bek.
- ↑ 1951. évi I. törvény 2. § (1) bek.
- ↑ 1951. évi I. törvény 2. § (2) bek.
Források
- "Fehér hollók" munkacsoport
- 1990. évi IV. tv. 16. §
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.