A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ghyczy Kálmán | |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1874. március 21. – 1875. március 2. | |
Előd | Szlávy József |
Utód | Széll Kálmán |
Született | 1808. február 12. Komárom |
Elhunyt | 1888. február 28. (80 évesen) Budapest |
Párt |
|
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ghyczy Kálmán témájú médiaállományokat. |
Ghiczi, assa- és ablanczkürthi Ghyczy Kálmán (Komárom, 1808. február 12. – Budapest, 1888. február 28.) magyar konzervatív politikus, ügyvéd, pénzügyminiszter volt. Bátyja: Ghyczy Ignác.
Bár a Magyarország számára Ausztriától nagyobb függetlenséget követelő politikai erőkhöz tartozott, szerepet vállalt az 1867-es kiegyezés belpolitikai előkészítésében. Pénzügyminiszterként kulcsszerepe volt a magyar költségvetésben az 1870-es évek közepére fellépő válság megoldásában.
Pályája a szabadságharcig
1843-ban, 1847-ben Komárom vármegye országgyűlési követe lett, 1848. július 6-tól országgyűlési képviselő. 1844-ben a vármegye első alispánja. Politikai karrierje mellett a szakmai ranglétrán is emelkedett: 1847-ben személynöki ítélőmester, később nádori ítélőmester lett.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Habsburg császári udvarral szembeszegülő Batthyány-kormány igazságügyi államtitkára volt, ugyanakkor vármegyéje országgyűlési követe.
A szabadságharc utáni belpolitikában
A szabadságharc leverése után 1849-ben hűségnyilatkozattal felérő emlékiratot írt Pázmándy Dénessel együtt Windisch-Grätzhez, de ekkor nem folytatta a politikai pályát, visszavonult birtokára.
Később azonban visszatért a politikába és 1861-ben már a képviselőház elnöke volt, 1865-től pedig a magyar balközép vezére. A Határozati Párthoz tartozott, kezdetben megpróbált Tisza Kálmán és a Felirati Pártot vezető Deák Ferenc közt közvetíteni.
1873-ban saját politikai erőt alapított, a Középpártot. Kilépése a Tisza Kálmán vezette balközép pártból annak végét jelentette (igaz, hogy egy olyan későbbi szövetség részeként, amelynek miniszterelnöke Tisza lett). „Erkölcsi tekintély dolgában mindjárt Deák Ferenc mellett foglalt helyet” – írta Ghyczyről évtizedekkel később a Nyugatban Halász Imre.
Pénzügyminiszter
Pártja véleményét ki sem kérve, az uralkodó hosszas rábeszélésre elvállalta a Bittó-kormány pénzügyminiszteri posztját. Ezt a pozíciót 1874. március 21. és 1875. március 2. közt töltötte be.
A pénzügyminiszterséget olyan időszakban vette át, amikor a költségvetés krónikus bajokkal küszködött. A kiegyezés utáni években gazdasági optimizmus lett úrrá az országon, sokan az adók csökkentését várták. A költségvetés valójában adóemelésre szorult, csak ezt senki nem merte kimondani. Ezt a szerepet és a népszerűtlenséget Ghyczy vállalta magára, utat törve utóda, Széll Kálmán adópolitikája számára.
„Az adófelemelések igazi apja Ghyczy volt. Széllnek már csak az adoptív-apa szerepe jutott. Ghyczy magára merte venni az adófelemelés indítványozásával járó szörnyű ódiumot s azután magával vitte ezt Igmándi magányába” – írta Halász Imre.
A Ghyczy előterjesztette 1875-ös költségvetés azt irányozta elő, hogy a költségvetés hiányából 13 millió forintot adóemelésekből fedezzenek. A költségvetés ellen azonban egykori szövetségese, Tisza kemény politikai hadjáratot indított és amikor 1875 februárjában pont Tisza vezetésével jött létre a „fúziós kabinet”, Ghyczy távozása elkerülhetetlenné vált. A fúziós egyezség szerint azonban utóda a Deák-párti Széll, az adóemelések híve lett.
Utolsó évei
1875-től 1879-ig ismét képviselőház elnöke, nagy segítsége volt Tisza Kálmánnak a T. Ház kézbentartásában. 1885-től haláláig a főrendiház tagja.
Hivatalai időrendben
- 1843. május 14. – 1844. november 13. – Komárom megye országgyűlési követe
- 1847. november 11. – 1847. november 23. – Ismét Komárom megye országgyűlési követe
- 1847. november 23-ától – Személynöki ítélőmester, egyben jegyzői feladatokat látott el, illetve elnökölt az 1847-1848. évi országgyűlés alsótábláján
- 1848. július 6. – 1849. március 24. -Országgyűlési képviselő
- 1848. május 3. – 1848. december 31. – Igazságügy-minisztériumi államtitkár
- 1848. szeptember 23. – 1848. december 31. – Államtitkárként az Igazságügyi Minisztériumot vezeti
- 1861-ben – Országgyűlési képviselő
- 1865. december 14. – 1879. április 2. – Ismét országgyűlési képviselő
- 1861. április 17. – 1861. augusztus 22. – A képviselőház elnöke
- 1874. március 21. – 1875. március 2. – Pénzügyminiszter
- 1875. március 5. – 1879. április 2. – A képviselőház elnöke
- 1885. – 1888. február 28. – A főrendiház tagja
Emlékezete
Komáromban 2003. október 31-én avatták újra elkészített emléktábláját (Ryšavý Boldizsár kőfaragó munkáját) a Nádor utcában álló szülőháza helyén levő épület falán. Az eredeti táblát, Istók János szobrászművész alkotását 1908-ban avatták, amikor azonban 1945-ben Komárom magyar fennhatóság alól másodszor is Csehszlovákiához került, a magyarellenes atrocitáshullám közepette az emléktáblát szétverték és csak a bronz dombormű menekült meg, amelyet Csütörtöki András restaurált.[1]
Érdekességek
Erélyes házelnöki modora anekdoták tárgyává vált, amelyek közül Mikszáth Kálmán írt meg néhányat.[2]
Jegyzetek
- ↑ Palatinus. . (Hozzáférés: 2014. június 2.)
- ↑ Miszkáth Kálmán: Cikkek és karcolatok. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 596. o.
- Villám Judit: Ghyczy Kálmán In: Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Argumentum Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-446-225-1 85–89.
- Miszkáth Kálmán: Cikkek és karcolatok. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
- Kozári Monika: Ghyczy Kálmán naplója az 1874. évi minisztériumválságról. Történelmi Szemle, 1996/1. 99-124.
- Kozári Monika: Ghyczy Kálmán naplója az 1878-as boszniai válságról. Világtörténet, 1996/tavasz-nyár, 58-72.
- Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Bp. 2003. Napvilág Kiadó
- Kozári Monika: Tisza Kálmán. Bp. 2019. Gondolat Kiadó
További információk
Elődje: Szlávy József |
|
Utódja: Széll Kálmán |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
1874
Március 21.
1875
Március 2.
Szlávy József
Széll Kálmán (politikus)
1808
Február 12.
Komárom (Szlovákia)
1888
Február 28.
Budapest
Határozati Párt
Balközép Párt
Deák-párt
Szabadelvű Párt
Közgazdász
Közjegyző
Wikimédia Commons
Category:Kálmán Ghyczy
Fájl:Confusion.svg
Fájl:Ghyczy-emléktábla.JPG
Komárom (Szlovákia)
Komárom (Szlovákia)
1808
Február 12.
Budapest
1888
Február 28.
Ghyczy Ignác
Ausztria
Kiegyezés
1870-es évek
1843
Komárom vármegye
1844
Alispán
1847
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Habsburgok
Batthyány-kormány
1849
Pázmándy Dénes (1816–1856)
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz
1861
1865
Határozati Párt
Tisza Kálmán
Felirati Párt
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
1873
Nyugat (folyóirat)
Halász Imre
Bittó-kormány
1874
Március 21.
1875
Március 2.
Széll Kálmán (politikus)
1875
1875
1843
Május 14.
1844
November 13.
1847
November 11.
1847
November 23.
1847
November 23.
1848
Július 6.
1849
Március 24.
1848
Május 3.
1848
December 31.
1848
Szeptember 23.
1848
December 31.
1861
1865
December 14.
1879
Április 2.
1861
Április 17.
1861
Augusztus 22.
1874
Március 21.
1875
Március 2.
1875
Március 5.
1879
Április 2.
1885
1888
Február 28.
Komárom (Szlovákia)
2003
Október 31.
Istók János
1908
1945
Csehszlovákia
Mikszáth Kálmán (író)
Kenyeres Ágnes
Speciális:Könyvforrások/9634462251
Szlávy József
Magyarország pénzügyminisztereinek listája
1874
1875
Széll Kálmán (politikus)
Sablon:Magyarország pénzügyminiszterei
Sablon:Magyarország pénzügyminiszterei
Sablonvita:Magyarország pénzügyminiszterei
Magyarország pénzügyminisztereinek listája
Kossuth Lajos
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Duschek Ferenc
Lónyay Menyhért
Kerkapoly Károly
Szlávy József
Széll Kálmán (politikus)
Tisza Kálmán
Szapáry Gyula
Tisza Kálmán
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Lukács László (miniszterelnök)
Fejérváry Géza
Hegedűs Ferenc (politikus)
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Lukács László (miniszterelnök)
Teleszky János
Gratz Gusztáv
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Popovics Sándor (politikus)
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Szende Pál
Varga Jenő (politikus)
Székely Béla (politikus)
Lengyel Gyula (politikus)
Székely Béla (politikus)
Miákits Ferenc
Peidl Gyula
Grünn János
Korányi Frigyes (politikus)
Hegedüs Lóránt (politikus)
Hegedüs Lóránt (politikus)
Hegyeshalmi Lajos
Walko Lajos
Bethlen István (politikus)
Walko Lajos
Kállay Tibor
Walko Lajos
Korányi Frigyes (politikus)
Bud János
Wekerle Sándor (pénzügyminiszter)
Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Vargha Imre
Korányi Frigyes (politikus)
Imrédy Béla
Fabinyi Tihamér
Reményi-Schneller Lajos
Reményi-Schneller Lajos
Vásáry István (politikus)
Oltványi Imre
Gordon Ferenc
Rácz Jenő (politikus, 1907–1981)
Nyárádi Miklós
Gerő Ernő
Kossa István
Olt Károly
Kossa István
Kossa István
Antos István
Nyers Rezső (politikus)
Timár Mátyás
Vályi Péter
Faluvégi Lajos
Hetényi István
Medgyessy Péter
Villányi Miklós (politikus, 1931)
Békesi László
Rabár Ferenc
Kupa Mihály
Szabó Iván (politikus)
Békesi László
Bokros Lajos
Medgyessy Péter
Járai Zsigmond
Varga Mihály (politikus)
László Csaba (közgazdász)
Draskovics Tibor
Veres János (politikus)
Oszkó Péter
Matolcsy György (közgazdász)
Varga Mihály (politikus)
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
WorldCat
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Petőfi Irodalmi Múzeum
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Integrált katalógustár
Fájl:P history.png
Portál:Történelem
Fájl:P parthenon.svg
Portál:Politika
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.