Rabár Ferenc -

	Rabár Ferenc
	A Magyar Köztársaság 1. pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 1990. május 23. – december 20.
Előd	Békesi László
Utód	Kupa Mihály
Született	1929. június 4.; Budapest
Elhunyt	1999. december 29. (70 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Kereszténydemokrata Néppárt (1993–1995)
Foglalkozás	közgazdász; politikus;

Rabár Ferenc (Budapest, 1929. június 4. – Budapest, 1999. december 29.) magyar közgazdász, politikus, az Antall-kormány pénzügyminisztere 1990. május 23. és 1990. december 20. között, egyetemi tanár.

Életpályája

A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Gazdasági Vasutak Igazgatósága csoportvezetője volt 1955 és 1960 között, majd az Ipargazdasági Intézet matematikai modellek és számítógép-alkalmazási osztályvezetőjeként dolgozott 1960 és 1965 között. Ezt követően 1965 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal Információfeldolgozási Laboratórium Rendszertechnikai Vállalat igazgatói posztját töltötte be. A Bécshez közeli Laxenburgban a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet mezőgazdasági programvezetője lett előbb 1975 és 1980, majd 1985 és 1990 között. Az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) tudományos főmunkatársa volt 1980 és 1981 folyamán, majd az Országos Tervhivatal osztályvezetőjeként illetve megbízott főosztályvezetőjeként dolgozott 1982 és 1985 között. 1985-ben visszatért az MKKE-hez és itt dolgozott, amikor Antall József felkérte kormányában a pénzügyminiszteri tisztség betöltésére. Rabár Ferenc pártonkívüliként, 1990. május 23. és 1990. december 20. között töltötte be ezt a posztot. Lemondását követően utódja Kupa Mihály lett. Az origo nekrológja szerint "Rabár Ferenc liberális közgazdasági nézeteket vallott, ugyanakkor erősen szociális gondolkodásúnak tartotta magát. Pénzügyminiszterként a rendszerváltás utáni gazdasági helyzetben azonban kevéssé tudta szociális érzékenységét érvényre juttatni. Ez az időszak inkább a gazdasági megszorítások időszaka volt, és kevésbé a jóléti állam kiépítéséé".^[1] Állítólag Rabár azért mondott le a tárca vezetéséről, mert állandóan konfliktusba keveredett Matolcsy Györggyel, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságát vezette.^[1]

Lemondását követően 1991 és 1994 között a Kereszténydemokrata Politikai Akadémia igazgatója volt. 1991-től a BME docense, majd 1993 és 1996 között egyetemi tanára. 1996 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára volt. 1998 végétől - tudományos munkája mellett - Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének volt a tagja.^[1]

Eredetileg pártonkívüli volt, majd 1993 és 1995 között a Kereszténydemokrata Néppárt tagja.

Hetvenéves korában, rövid, súlyos betegséget követően hunyt el.^[1]

Főbb művei

Matematikai módszerek a vezetői döntések előkészítésében (Lampis Tamással, 1966)
Az energiagazdasági rendszer szimulációja (1974)
Nemzetközi fejlődés és magyar agrárpolitika (Csáki Csabával, 1990)
A kötéltáncos magányossága (válogatott írások, 2002)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. április 6.)

Források

Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 231–232. o. ISBN 963-9257-14-1
Rulers.org
Meghalt Rabár Ferenc Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

Kupa Mihály
Antall-kormány
Magyarország pénzügyminisztereinek listája
Pénzügyminiszterek reggelire. Rádai Eszter beszélget Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Kupa Mihállyal, Medgyessy Péterrel, Rabár Ferenccel, Szabó Ivánnal; Helikon–Beszélő, Bp., 2001

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rabár_Ferenc
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[origo-1] Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. április 6.)

[1]

Rabár Ferenc
A Magyar Köztársaság 1. pénzügyminisztere
Hivatali idő 1990. május 23. – december 20.
Előd	Békesi László
Utód	Kupa Mihály

Született	1929. június 4. Budapest
Elhunyt	1999. december 29. (70 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Kereszténydemokrata Néppárt (1993–1995)

Foglalkozás	közgazdász politikus

m v sz Magyarország pénzügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Kossuth Lajos Batthyány Lajos Duschek Ferenc
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1870: Lónyay Menyhért 1870–1873: Kerkapoly Károly 1873–1874: Szlávy József 1874–1875: Ghyczy Kálmán 1875–1878: Széll Kálmán 1878: Tisza Kálmán 1878–1887: Szapáry Gyula 1887–1889: Tisza Kálmán 1889–1895: Wekerle Sándor 1895–1905: Lukács László 1905–1906: Fejérváry Géza 1906: Hegedűs Ferenc 1906–1910: Wekerle Sándor 1910–1912: Lukács László 1912–1917: Teleszky János 1917: Gratz Gusztáv 1917–1918: Wekerle Sándor 1918: Popovics Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Károlyi Mihály 1918–1919: Szende Pál
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Varga Jenő Székely Béla, Lengyel Gyula Székely Béla Miákits Ferenc
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Peidl Gyula Grünn János 1919–1920: Korányi Frigyes 1920–1921: Hegedüs Lóránt
A Horthy-korszakban	1920–1921: Hegedüs Lóránt 1921: Hegyeshalmi Lajos Walko Lajos Bethlen István Walko Lajos 1921–1924: Kállay Tibor 1924: Walko Lajos Korányi Frigyes 1924–1928: Bud János 1928–1931: ifj. Wekerle Sándor 1931: Károlyi Gyula Vargha Imre 1931–1932: Korányi Frigyes 1932–1935: Imrédy Béla 1935–1938: Fabinyi Tihamér 1938–1945: Reményi-Schneller Lajos
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Reményi-Schneller Lajos
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vásáry István 1945: Oltványi Imre 1945–1946: Gordon Ferenc
A Rákosi-korszakban	1946–1947: Rácz Jenő 1947–1948: Nyárádi Miklós 1948–1949: Gerő Ernő 1949–1950: Kossa István 1950–1956: Olt Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Kossa István
A Kádár-korszakban	1956–1957: Kossa István 1957–1960: Antos István 1960–1962: Nyers Rezső 1962–1967: Timár Mátyás 1967–1971: Vályi Péter 1971–1980: Faluvégi Lajos 1980–1986: Hetényi István 1987: Medgyessy Péter 1987–1989: Villányi Miklós 1989–1990: Békesi László
A rendszerváltás után	1990: Rabár Ferenc 1990–1993: Kupa Mihály 1993–1994: Szabó Iván 1994–1995: Békesi László 1995–1996: Bokros Lajos 1996–1998: Medgyessy Péter 1998–2000: Járai Zsigmond 2001–2002: Varga Mihály 2002–2004: László Csaba 2004–2005: Draskovics Tibor 2005–2009: Veres János 2009–2010: Oszkó Péter 2010–2013: Matolcsy György 2013–: Varga Mihály