A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Popovics Sándor | |
1907-ben | |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1918. február 11. – október 31. | |
Előd | Wekerle Sándor |
Utód | Károlyi Mihály |
A Magyar Nemzeti Bank 1. elnöke | |
Hivatali idő 1924. június 24. – 1935. január 6. | |
Előd | nem volt |
Utód | Imrédy Béla |
Született | 1862. október 22. Pest |
Elhunyt | 1935. április 15. (72 évesen) Budapest[1] |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | Országos Alkotmánypárt |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Popovics Sándor témájú médiaállományokat. |
Popovics Sándor, nevének írásmódja néhol Popovits (Pest, 1862. október 22. – Budapest, 1935. április 15.)[2] pénzügyminiszter, felsőházi tag, belső titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank első elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (ig. 1924, t. 1926).[3]
Élete
Popovits Márk (1803–1876) legfőbb ítélőszéki bíró és debreczeni Bárány Anna[4] gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Kegyes Tanítórendek Budapesti Főgimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1883-ban avatták államtudorrá. 1884-ben került a pénzügyminisztérium elnöki osztályába mint fogalmazó-gyakornok. 1885-ben segédfogalmazó, 1887-ben miniszteri fogalmazó, 1889-ben miniszteri titkár, 1895-ben miniszteri tanácsos, 1892-ben osztálytanácsos, 1895 őszén miniszteri tanácsos, majd 1903-ban a minisztérium adminisztratív államtitkára lett. 1906–09-ben Pozsony országgyűlési képviselője volt alkotmánypárti programmal, majd 1909-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Bank főkormányzója volt. 1918. február 11-től október 31-ig a harmadik Wekerle-kormány pénzügyminisztere volt.
1920-ban a Neuillyben folyó béketárgyalásokon mint pénzügyi szakértő volt jelen a magyar békedelegáció tagjaként. 1921-ben megválasztották az Állami Jegyintézet elnökének, 1922-ben pedig az Országos Pénzügyi Tanács ügyvezető alelnöke lett. 1924-ben létrehozta a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek 1935-ig elnöke is volt. 1927-től felsőházi tag, 1933–34-ben az MTA másodelnöke volt. Elhunyt 1935. április 15-én, örök nyugalomra helyezték 1935. április 17-én délután a Kerepesi úti temetőben.
Az inflációval kapcsolatban a következőket vallotta: „Az infláció minden szaporítása, bármifelé történik is, meglevő értékeket semmisít meg, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint aminőben az ily módon létrejött alkotás a közvagyont növeli. …azok az országok kerülnek ki legelébb a bajból amelyek az inflációt legkorábban megállították”.
Díjai, elismerései
Az I. osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa, a Lipót-rend nagykeresztese, az I. osztályú Vaskorona-rend, a Teljes elismerés arany érdemérmének tulajdonosa, a Szent István-rend kiskeresztese volt.
Emlékezete
Születésének 150. évfordulójára 2012-ben 3000 forintos emlékérmét bocsátottak ki, amelyet Csikai Márta tervezett.[5]
Főbb művei
- A pénz sorsa a háborúban (Budapest, 1926)
- A pénz értékállandósága (Budapest, 1929)
- A társadalmi szervezkedések gazdasági hatásai (Budapest, 1931)
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 117/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ familysearch.org Popovics Sándor gyászjelentése
- ↑ Popovics Márkné gyászjelentése (1884). (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ 3000 Forint Sándor Popovics numista.com
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Fabro Henrik - Ujlaki József, szerk.: Sturm-féle országgyülési almanach 1906-1911. Rövid életrajzi adatok az országgyülés tagjairól Budapest, 1906. 203-204. old.
- Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 8. kötet, 200. old.
- Emlékérme a Magyar Nemzeti Bank alapító elnöke, Popovics Sándor tiszteletére mnb.hu (Sajtóközlemény)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése Archiválva 2015. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., é. n.
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Kárbin Ákos. „Az Osztrák–Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei”. Történelmi Szemle LIX (2017) (1), 21 (ff 19–45). o.
- Gouverneure und Präsidenten der OeNB. Gouverneure der Oesterreich-ungarischen Bank (német nyelven). oenb.at. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.