Fraknói Vilmos -

	Fraknói Vilmos
Született	1843. február 27.; Ürmény
Elhunyt	1924. november 20. (81 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész; katolikus pap; könyvtáros;
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
	Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója)
	Hivatali idő; 1875 – 1879
Előd	Mátray Gábor
Utód	Majláth Béla
	Fraknói Vilmos aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknói Vilmos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Életpályája

Frankl Vilmos néven született Ürményben, ahol Frankl Sándor uradalmi orvos, eredetileg zsidó vallású édesapja ekkorra már kikeresztelkedett, ő pedig 1874-ben felvette a Fraknói nevet.^[6] Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte.

1864-től a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az Akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) őre.

1879. május 22-étől 1889-ig az Akadémia főtitkári, majd 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője volt. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított.

A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történelemnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával.

Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (1872–1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét 1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (1884–1899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).

Művei

A magyar nemzeti műveltség állásának vázlata. Pest: (kiadó nélkül). 1861.
A bécsi békekötés 1606-ban. Győr: Sauervein Géza. 1865.
A magyar főpapok a trienti zsinaton. Esztergom: (kiadó nélkül). 1863.
Pázmány Péter és kora I–III. Pest: (kiadó nélkül). 1868.
A pesti magyar királyi egyetem katholikus jelleme. Pest: Eggenberger. 1868.
A magyar nemzet története. Pest: (kiadó nélkül). 1872.
Henckel János, Mária királyné udvari papja. Pest: (kiadó nélkül). 1872.
Réwai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása : 1538–1555. Pest: Eggenberger. 1873.
A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Budapest: Eggenberger. 1873.
Card. Pázmány Péter levelezése I, 1605–1625. Budapest: (kiadó nélkül). 1873.
Melanchtons Beziehungen zu Ungarn. Budapest: Franklin. 1874.
Oratores Pontificii in Regis Hungariae Curia 1524–1526. Budapest: (kiadó nélkül). 1875.
Zrednai Vitéz János nagyváradi püspök politikai beszédei és Aeneas Sylvius Piccolomini Vitéz Jánoshoz intézett levelei 1453–1457. Budapest: (kiadó nélkül). 1878.
Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest: Szent István Társulat. 1879.
Horváth Mihály emlékezete. Budapest: Ráth Mór. 1879.
A szekszárdi apátság története. Budapest: Franklin. 1879.
Martinovics és társainak összeesküvése. Budapest: (kiadó nélkül). 1880.
Tomori Pál élete és levelei. Budapest: Athenaeum. 1881.
Magyarország és a cambrayi liga 1509–1511. Budapest: Athenaeum. 1883.
Magyarország a mohácsi vész előtt: A pápai követek jelentései alapján. Budapest: Szent István Társulat. 1884.
Martinovics és társainak összeesküvése. Budapest: Ráth Mór. 1884.
Váradi Péter kalocsai érsek élete 1483–1511. Budapest: Athenaeum. 1884.
Pázmány Péter. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.
Két magyarországi egyházi író a XV=15. századból: Andreas Pannonius, Nicolaus de Mirabilibus. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.
XI. Incze pápa és Magyarország fölszabadítása a török uralom alól. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.
Ungarn vor der Schlacht bei Mohács (1524–1526). Budapest: Lauffer. 1886.
Erdődi Bakócz Tamás élete. Budapest: Méhner. 1889.
Hunyadi Mátyás Király 1440–1490. Budapest: (kiadó nélkül). 1890.
Cesarini Julián bíbornok magyarországi pápai követ élete. Budapest: Hornyánszky. 1890.
Várad felszabadítása 1692-ben és XII. Incze pápa. Róma: Vatikáni Pápai Nyomda. 1892.
A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig : történeti tanulmány. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.
A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.
A Hunyadiak és Jagellők kora. In A magyar nemzet története IV. Budapest: Athenaeum. 1896.
A veszprémi püspökség római oklevéltára. Budapest: Római Magyar Történeti Intézet. 1896.
Mátyás király magyar diplomatái. Budapest: Athenaeum. 1898.
Pecchinoli Angelo pápai legátus Mátyás udvaránál (1488–1490). Budapest: Athenaeum. 1898.
Werbőczy István. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.
Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.
Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest: (kiadó nélkül). 1900–1903.
La vie du Prélat Hongrois Dominique Kálmáncsehi. 1900.
Egy pápai követ Mátyás udvaránál : 1488–1490. Budapest: (kiadó nélkül). 1901.
Gróf Széchényi Ferencz : 1754–1820. Budapest: (kiadó nélkül). 1902.
Egy Jezsuita-diplomata hazánkban. Budapest: Stephaneum. 1902.
Papa Innocenzo XI (Odescalchi) e la Liberazione dell' Ungheria dal Giogo Ottomano. Firenze: (kiadó nélkül). 1903.
II. Rákóczy Ferenc vallásos élete és munkái. Budapest: Stephaneum. 1904.
A római történeti és művészeti intézetek ügyében. Budapest: (kiadó nélkül). 1905.
Mária, V. István leánya, nápolyi királyné 1271–1323. Budapest: Franklin. 1906.
Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest: (kiadó nélkül). 1913.
Mátyás király és a Hohenzollernek diplomatiai érintkezése. Budapest: Franklin. 1914.
Egyháznagyok a magyar középkorból. Budapest: (kiadó nélkül). 1916.
Kritische Studien zur Geschichte des Dreibundes 1882–1915. Budapest: (kiadó nélkül). 1917.
Die Ungarische Regierung und die Entstehung des Weltkrieges : Auf Grund aktenmäßiger Forschung. Wien: Seidel. 1919.
Martinovics élete. Budapest: Athenaeum. 1921.
A magyar királyválasztások története. Budapest: Athenaeum. 1921.
A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/8-ik évi országgyűlésen. Budapest: Athenaeum. 1922.
A bécsi Pázmány-Intézet megalapítása háromszázados évfordulója alkalmából. Budapest: Stephaneum. 1923.
Bibliotheca Corvina : La Biblioteca di Mattia Corvino Re d'Ungheria. Budapest: Szent István Akadémia. 1927.
Rómer Flóris–Ipolyi Arnold–Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás; vál., sajtó alá rend., bev. Rottler Ferenc; Gondolat, Bp., 1981 (Történetírók tára)
Gróf Széchényi Ferenc, 1754–1820; utószó Soós István; Osiris, Bp., 2002 (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok)
Mátyás király levelei. Külügyi osztály, 1458–1490; a Fraknói Vilmos szerkesztette kötetek egyben közölt változata, sajtó alá rend., utószó Mayer Gyula; Nap, Bp., 2008 + DVD
Pázmány Péter, 1570–1637; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2014 (Nemzeti könyvtár)
Fraknói Vilmos (szerk.). Magyar országgyűlési emlékek: történeti bevezetésekkel. 1–12. kötet (magyar nyelven). Budapest: MTA (1874–1917). Hozzáférés ideje: 2015. október 29.

További művei

Művei a REAL-EOD-ban Fraknói Vilmos név alatt és Frankl Vilmos név alatt
Művei a REAL-ban

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
↑ ^a ^b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ ^a ^b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM54945, Fraknói Vilmos, 2018. szeptember 16.
↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2007. március 9.)

Források

Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Palatinus, Budapest, 2007, 22-26.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 535. o.
160 éve született Fraknói Vilmos
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés

További információk

Fraknói Vilmos negyed-százados irodalmi munkássága. 1861–1885; Hornyánszky Ny., Bp., 1886
Fraknói Vilmos irodalmi munkássága 1860–1910; Stephaneum Ny., Bp., 1910
Tóth László: Fraknói Vilmos; szerzői, Bp., 1925
Berzeviczy Albert: Fraknói Vilmos emlékezete; Akadémia, Bp., 1927 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011

Kapcsolódó szócikkek

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fraknói_Vilmos
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[e3f7e60fd57a19a620f403bcf0bc3c7519ed92fc-1] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)

[bc0a94c3d86ab3f05e5deff3140dba11c09ac5bc-2] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[1f00b5562f2c039331286ac1791173d2ab0191d1-3] Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)

[82136f8a98a4982f31e232ee983777c369136231-4] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

[25526d339f400bb58b50bdd6244185915b51ff98-5] ttp://resolver.pim.hu/auth/PIM54945, Fraknói Vilmos, 2018. szeptember 16.

[6] Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2007. március 9.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Fraknói Vilmos

Született	1843. február 27.^[1]^[2]^[3] Ürmény
Elhunyt	1924. november 20. (81 évesen)^[1]^[2]^[3] Budapest^[4]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész katolikus pap könyvtáros
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert^[5]
Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója)
Hivatali idő 1875 – 1879
Előd	Mátray Gábor
Utód	Majláth Béla


Fraknói Vilmos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknói Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárai
Titoknokok	Döbrentei Gábor (1831–1835) Toldy Ferenc (1835–1861) Szalay László (1861–1863) Arany János (1865–1870)
Főtitkárok	Arany János (1870–1879) Fraknói Vilmos (1879–1889) Szily Kálmán (1889–1905) Heinrich Gusztáv (1905–1920) Balogh Jenő (1920–1935) Voinovich Géza (1935–1949) Alexits György (1949–1950) Erdey-Grúz Tibor (1950–1953) Osztrovszki György (1953–1955) Bognár Rezső (1955–1956) Erdey-Grúz Tibor (1956–1957) Erdei Ferenc (1957–1964) Erdey-Grúz Tibor (1964–1970) Erdei Ferenc (1970–1971) Köpeczi Béla (1970–1975) Márta Ferenc (1975–1980) Pál Lénárd (1980–1984) Láng István (1984–1993) Keviczky László (1993–1999) Kroó Norbert (1999–2005) Meskó Attila (2005–2008) Németh Tamás (2008–2014) Török Ádám (2014–)

m v sz A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
Másodelölülők (1830–1858)	Széchenyi István (1830–1850) Eötvös József (1850–1858)
Alelnökök (1858–1869)	Eötvös József (1858–1866) Lónyay Menyhért (1866–1869)
Másodelnökök (1869–1949)	Lónyay Menyhért (1869–1871) Csengery Antal (1871–1880) Pauler Tivadar (1880–1886) Stoczek József (1886–1889) Fraknói Vilmos (1889–1892) Szász Károly (1892–1895) Pulszky Ferenc (1895–1897) Wlassics Gyula (1898–1901) Kuun Géza (1901–1904) Kautz Gyula (1904–1907) Than Károly (1907–1908) Wartha Vince (1908–1910) Beöthy Zsolt (1910–1913) Plósz Sándor (1913–1916) Ilosvay Lajos (1916–1919) Herczeg Ferenc (1919–1922) Concha Győző (1922–1925) Ilosvay Lajos (1925–1928) Vargha Gyula (1928–1929) Herczeg Ferenc (1929–1931) Csánki Dezső (1931–1933) Popovics Sándor (1933–1934) Lenhossék Mihály (1934–1937) Ravasz László (1937–1940) Balogh Jenő (1940–1943) Vendl Aladár (1943–1945) Szent-Györgyi Albert (1946–1948) Gombás Pál (1948–1949)
Alelnökök (1949–)	Gombás Pál (1949–1958) Ligeti Lajos (1949–1970) Fogarasi Béla (1955–1959) Novobátzky Károly (1958–1967) Hevesi Gyula (1960–1967) Manninger Rezső (1960–1967) Jánossy Lajos (1961–1973) Erdei Ferenc (1964–1970) Straub F. Brunó (1967–1973) Szabó Imre (1970–1976) Bognár Géza (1973–1976) Szentágothai János (1973–1977) Csáki Frigyes (1976–1977) Pach Zsigmond Pál (1976–1985) Somos András (1977–1985) Fülöp József (1978–1980) Polinszky Károly (1980–1985) Márta Ferenc (1985–1990) Straub F. Brunó (1985–1988) Ujfalussy József (1985–1993) Tigyi József (1988–1990) Berényi Dénes (1990–1993) Halász Béla (1990–1996) Michelberger Pál (1993–1999) Pataki Ferenc (1993–1996) Harmathy Attila (1996–1999) Vizi E. Szilveszter (1996–2002) Enyedi György (1999–2002) Keviczky László (1999–2005) Hámori József (2002–2008) Marosi Ernő (2002–2008) Kroó Norbert (2005–2011) Dudits Dénes (2008–2014) Maróth Miklós (2008–2014) Szász Domokos (2011–2017) Freund Tamás (2014–2020) Vékás Lajos (2014–2020) Bokor József (2017–2020) Lamm Vanda (2020–) Hudecz Ferenc (2020–) Kosztolányi György (2020–)