A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Majláth Béla | |
Született | 1831. június 18. Andrásfalva |
Elhunyt | 1900. március 23. (68 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Pongrácz Anna (1839–1914) |
Foglalkozása | történész, régész, bibliográfus, könyvtáros |
Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója) | |
Hivatali idő 1879 – 1893 | |
Előd | Fraknói Vilmos |
Utód | Szinnyei József |
A Wikimédia Commons tartalmaz Majláth Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székhelyi Majláth Béla (Andrásfalva, 1831. június 18. – Budapest, 1900. március 23.) történész, régész, bibliográfus, Liptó vármegye alispánja, az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az 1848-as szabadságharc honvéd hadnagya.[1]
Életútja
Ifjúkora
A székhelyi Majláth család köznemesi ágának a sarja. Édesapja székhelyi Majláth Sándor, birtokos, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Friderika (1810–1890) volt.[2] Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte a minoritáknál.
Temesváron jogot hallgatott, amikor kitört a forradalom. Családjával Pestre menekült, majd a 113. honvédzászlóalj önkéntese lett. Tizenhét csatát harcolt végig, 1849 júniusában hadnaggyá léptették elő. Szeptember elején letartóztatták. Temesvári börtönéből november végén megszökött; 1850 folyamán Hont, Nógrád, Heves és Pest vármegyében bujkált. 1851–1852-ben nagyapja andrásfalvai házában tartózkodott.
1853-tól mérnöki tudományokat hallgatott Pesten, de tanulmányait nagyapja halála miatt nem fejezte be. 1861-ig Andrásfalván gazdálkodott, verseket írt, és megtanult franciául, németül, angolul, olaszul és a hazai szláv nyelveken.
Feleségül vette az édesanyja családjából való szentmiklósi és óvári Pongrácz Annát (1839–1914).[3]
Közéleti pályafutása
1860-ban Liptó vármegye másodfőjegyzője lett. Társalgási, honvéd- és gazdasági egyleteket alapított. 1861-ben letette hivatalát, és 1867-ig ismét gazdálkodással foglalkozott. Ekkor megyei főjegyzővé, 1875-ben alispánná választották. Miután 1877-ben megbuktatták, két évre visszavonult. 1879 és 1893 között az Országos Széchényi Könyvtár őreként tevékenykedett.
1880 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és az Országos Régészeti és Embertani Társulat, valamint a bécsi és a német embertani társulat választmányi tagja volt. 1874 és 1881 között a Magyarországi Kárpát-egyesület választmányi tagja, 1877-től 1880-ig alelnöke, 1877-től liptószentmiklósi képviselője volt. Téry Ödön társaként részt vett az egyesület budapesti osztályának 1880-as létrehozásában.
1893-ban nyugalomba vonult.
Munkássága
A Magyar Könyvszemlében jelentek meg bibliográfiai dolgozatai, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáráról készített éves jelentései, valamint a Szabó Károly-féle Régi magyar könyvtárhoz tartozó könyvészeti kiegészítései. Kiadta Széchenyi István leveleit és a szőnyi béke okmánytárát. Önálló monográfiát szentelt egyik őse, Majláth István erdélyi vajda működésének.
Turisztikai tárgyú és Liptó vármegyét ismertető írásai a Magyarországi Kárpát-egyesület évkönyveiben láttak napvilágot.
Emlékezete
A Poprádi-tó mellett két menedékház viseli nevét.
Főbb művei
- Liptó megye közigazgatási szervezete (Pest, 1870)
- Liptó megye népszámlálási eredményei (Pest, 1871)
- Két románkori kerekegyháznak nyoma Győrmegyében (Pest, 1871)
- Liptó megye szervezete és területi felosztása 1872. évben (Pest, 1872)
- Tanulmányok az ember eredetének történelméből (Budapest, 1873)
- Liptó megye földtani térképe (Budapest, 1873)
- Egyiptomi cultus-maradványok a hazai leletek között (Budapest, 1875)
- Liptó megye őstermelése, adó, ipar és kereskedelmi viszonyai (Budapest, 1877)
- Barbárkori védrendszer nyomai Liptómegyében (1878)
- Adatok a helynevek történetéhez (Budapest, 1882)
- Forgách Ádám és Bathory Sófia ékszereinek történetéből (Budapest, 1882)
- A hajdúk kibékítési kísérlete Inanchon 1607-ben (Budapest, 1882)
- A felső vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683 (Budapest, 1883)
- Telegdy Miklós mester magyar kathechismusa 1562-ből (Budapest, 1884)
- Az 1642. szőnyi békekötés története (Budapest, 1885)
- A szőnyi béke okmánytára (Budapest, 1885)
- A történelmi kiállítás Kalauza (Budapest, 1886)
- Budapest történetének irodalma 1493–1700-ig (Budapest, 1886)
- A sorsvető könyvek és egy magyar Fortuna a XVI. századból (Budapest, 1888)
- Széchenyi István gróf munkái III., IV., VI. Széchenyi István gróf levelei (Budapest, 1889–1891)
- Maylád István életrajza (Budapest, 1889)
- Oklevelek Maylád István történetéhez (Budapest, 1891)
- Liptó megye törzsökös családjai 1526-ig I. (Budapest, 1891)
Jegyzetek
Források
- Életrajza a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség honlapján
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 827. o.
- Majláth Béla 1831–1900. Magyar Könyvszemle, 1900. 2. sz. 220. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich).[halott link] Budapest, 1902, Hornyánszky. 368–374. o.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.