A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Melich János | |
Született | 1872. szeptember 16. Szarvas |
Elhunyt | 1963. november 20. (91 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus |
Iskolái |
|
Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója | |
Hivatali idő 1920 – 1922 | |
Előd | Fejérpataky László |
Utód | Hóman Bálint |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Melich János (Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, 1919–1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1952-től a nyelvészeti tudományok doktora.
Élete és munkássága
Melich Márton szlovák földműves és Molnár Judit fiaként született Szarvason, evangélikus családban. Tíz testvére közül hatot neveltek fel szülei. A családban szlovák anyanyelvük mellett a magyart is jól megtanulták, de Melich később, már nyelvészprofesszorként is, szlovákul beszélt édesanyjával.[1]
A szarvasi elemi iskolában Melich volt a legjobb tanuló. Tanárai tanácsára íratták be 1883-ban a szarvasi evangélikus gimnáziumba, ahol nagy hatással volt rá magyartanára, Zsilinszky Endre, Bajcsy-Zsilinszky Endre édesapja. A harmadik osztály végén megjutalmazták, mert a szlovák fiúk közül ő tudott legjobban magyarul. Melich nagyon önérzetes volt, a hatodik osztály végeztével, a késmárki líceumban folytatta tanulmányait, mivel szerinte az egyik tanára igaztalanul megbántotta.[1]
A középiskola befejezése után egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Bécsben folytatta. 1895-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet a Budapesti Egyetemen.
1897–1898 nyarán a hazai kolostori könyvtárakban végzett kutatásokat, ekkor találta a Gyöngyösi glossák-at. 1898-ban megbízást kapott (Ortvay Tivadarral és Zolnai Gyulával) Magyarország helységneveinek rendszerezésére, hiszen eddig nem volt a helységeknek hivatalos neve, a kb. 18 ezer település nevei között sok volt az egyforma. Melich a felvidéki településekkel foglalkozott. Ezek a munkálatok 1912-ig folytak. 1899. március–június között tanulmányutat tett Oroszországban nyelvészeti ismereteinek gyarapítása céljából, ekkor megfordult Varsóban, Pétervárott, Moszkvában, Kijevben, Finnországban, Helsinkiben is.
1900 nyarán két hetet Vas vármegyében töltött, a magyarországi szlovének nyelvhasználatának (vend nyelv) és irodalmának tanulmányozása céljából, de rajta kívül más nyelveket is, így a horvát nyelvet is elemezte. Ezzel kapcsolatban azonban sok tévedése és pontatlansága volt, pl. szlovén és szlovák szerzőket kevert össze.
1901. február–március hónapban nyelvészeti ismereteinek gyarapítása céljából a lipcsei egyetemre küldték, ahol August Leskien szláv előadásait hallgatta. Később tagja lett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[2]
1901-ben nyerte el egyetemi magántanári képesítését. 1911-től a budapesti egyetem szláv filológiai tanszékén tanított. 1930-ban Corvin-koszorúval, 1939-ben Corvin-lánccal tüntették ki, 1943-tól 1947-ig az Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnoka volt.
Tudományos munkásságát három fő területen fejtette ki:
- Feldolgozta a régi magyar szótárirodalom történetét és több ilyen irányú emléket kiadott.
- Foglalkozott a magyar helyesírás régebbi korszakaival.
- Legjelentősebb az etimológiai munkássága volt. Számos helynév, személynév és jövevényszó eredetének megfejtésével lerakta a magyar településtörténeti filológia alapjait és előkészítette a Magyar etimológiai szótár kiadását is. Ezt Gombocz Zoltánnal együtt kezdte el kidolgozni. Kidolgozta a hangtörténeti vizsgálatok alapelveit, melyek máig mérvadóak – a hangtörténetet modern tudománnyá tette.
1963. november 20-án, 91 éves korában Budapesten érte a halál.
Főbb művei
- Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes (Victor Lumtzerrel, Innsbruck, 1900)
- Szláv jövevényszavaink (Budapest, 1903, az MTA nagyjutalmát kapta érte)
- A magyar szótárirodalom (Bp., 1907)
- Nem-magyar keresztnevek jegyzéke (Bp., 1914)
- A honfoglaláskori Magyarország (Bp., 1925, az MTA nagyjutalmát kapta érte)
- Magyar Etymológiai Szótár (I–XVI. füz., I–II. kötet, A–geburnus szócikk, Gombocz Zoltánnal, Bp., 1914–1944. mindketten az MTA nagyjutalmát kapták érte 1921-ben).
További művei
- A gyöngyösi latin-magyar szótár töredék. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1898
- Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (17. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900
- A brassói latin-magyar szótár-töredék. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (19. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1905
- Révai Miklós nyelvtudománya. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (20. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1908
- Calepinus latin-magyar szótára 1585-ből, Budapest, 1912
- A magyar tárgyas igeragozás : alaktani fejtegetés. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai (14). Hornyánszky, Budapest, 1914
- Latinbetűs helyesírásunk eredete. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (25. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1934
Jegyzetek
- ↑ a b András, Sereg: Százötven éve született a legnagyobb magyar szófejtő (magyar nyelven). index.hu, 2022. szeptember 16. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
Források
- OSzK főigazgatói
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Gergely Pál: Melich János (1872 – 1963) (Magy. Könyvszle, 1964. 2. sz.)
- Lovas Rózsa: Melich János 1872 – 1963 (Nyelvtud. Közl. 1964. 1. sz.)
- Kniezsa István: Melich János (Magy. Nyelv, 1964. 1. sz.)
- Berrár Jolán: Johann M. (Acta linguistica Hung. 1965. 1 – 2. sz.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Szeptember 16.
Szarvas (település)
1963
November 20.
Budapest
Magyarország
Magyarok
Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Országos Széchényi Könyvtár
1920
1922
Fejérpataky László
Hóman Bálint
Sablon:Személy infobox
Q1175693
Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz
Szarvas (település)
1872
Szeptember 16.
Budapest
1963
November 20.
1919
1922
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar Tudományos Akadémia
1952
Szlovák nyelv
Evangélikus kereszténység
Magyar nyelv
Vajda Péter Gimnázium
Bajcsy-Zsilinszky Endre
Késmárk
Kolozsvár
Bécs
1895
Tudományos fokozat
Eötvös Loránd Tudományegyetem
1897
1898
Ortvay Tivadar
Zolnai Gyula
1899
Oroszország
Varsó
Szentpétervár
Moszkva
Kijev
Finnország
Helsinki
1900
Vas vármegye
Magyarországi szlovének
Vend nyelv
Horvát nyelv
1901
Szláv nyelvek
Magyarország és Lengyelország kapcsolatai
Magyar Mickiewicz Társaság
1901
1911
Filológia
1930
Corvin-koszorú
1939
Magyar Corvin-lánc
1943
1947
Etimológiai szótár
Gombocz Zoltán
1963
Kenyeres Ágnes
Szinnyei József (bibliográfus)
Kniezsa István
Berrár Jolán
Sablon:A Corvin-lánc (1930–1943) birtokosai
Sablon:A Corvin-lánc (1930–1943) birtokosai
Sablonvita:A Corvin-lánc (1930–1943) birtokosai
Magyar Corvin-lánc
Balogh Artúr
Berzeviczy Albert (politikus)
Dohnányi Ernő
Herczeg Ferenc (író)
Hóman Bálint
Hubay Jenő
Hültl Dezső
Karlovszky Bertalan
Károlyi Árpád (történész)
Kelemen Lajos (történész)
Klebelsberg Kuno
Korányi Sándor
Lehár Ferenc
Pásztor János (szobrász)
Ravasz László
Reményik Sándor
Rudnay Gyula
Schütz Antal
Serédi Jusztinián
Teleki Pál (politikus)
Verebélÿ Tibor (orvos, 1875–1941)
Wlassics Gyula (jogtudós)
Zala György (szobrász)
Sablon:A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára vezetői
Sablon:A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára vezetői
Sablonvita:A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára vezetői
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Hunfalvy Pál
Fröhlich Róbert
Heller Ágost
Szily Kálmán (fizikus)
Ferenczi Zoltán
Szinnyei József (nyelvész)
Keresztury Dezső
Fájl:Guary-kódex 52. lapja.jpg
Scher Tibor
Haraszthy Gyula
Kovács Máté (könyvtáros)
Mátrai László
Haraszthy Gyula
Rózsa György (könyvtáros)
Engel Pál
Náray-Szabó Gábor
Monok István
Sablon:Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói
Sablon:Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói
Sablonvita:Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói
Országos Széchényi Könyvtár
Miller Jakab Ferdinánd
Horvát István (történész)
Mátray Gábor
Fraknói Vilmos
Majláth Béla
Szinnyei József (bibliográfus)
Fejérpataky László
Hóman Bálint
Lukinich Imre
Jakubovich Emil
Fitz József (művelődéstörténész)
Györke József
Tolnai Gábor (irodalomtörténész)
Varjas Béla
Jóború Magda
Sebestyén Géza (könyvtáros)
Jóború Magda
Zircz Péter
Molnár Ferenc (politikus)
Havasi Zoltán
Juhász Gyula (történész)
Poprády Géza
Monok István
Katona Andrea
Szemerei Péter
Tüske László
Hammerstein Judit
Rózsa Dávid (könyvtáros)
Fájl:Országos Széchényi Könyvtár 2.jpg
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
WorldCat
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Országos Széchényi Könyvtár
Országos Széchényi Könyvtár
Petőfi Irodalmi Múzeum
Kongresszusi Könyvtár
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Francia Nemzeti Könyvtár
Fájl:Globe of letters.svg
Portál:Nyelvészet
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.