Lukinich Imre
Született	1880. április 4.[1] Varjas község
Elhunyt	1950. május 16. (70 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész egyetemi oktató polonista
Iskolái	Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1902)
Kitüntetései	Corvin-koszorú (1943)
Sírhelye	Farkasréti temető (46/7-1-43)[3][4]
Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő 1924 – 1929
Előd	Hóman Bálint
Utód	Jakubovich Emil
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukinich Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) magyar történész,^[5] egyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete

1894. július 27-én a piarista rendbe lépett, 1896. május 27-én egyszerű fogadalmat tett, de 1899-ben elhagyta a rendet.^[6] 1902-ben tanári oklevelet szerzett a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, ahol 1909-ben magántanárrá képesítették Erdély története tárgyköréből. Székelyudvarhelyen, Désen, majd 1912-től Budapesten tanított.

1914 júliusától 1916 júniusáig Montenegróban és a görzi hídfőnél harcolt mint főhadnagy.^[6] 1916-1918-ban^[7] történelmet tanított a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, 1918–1923 közt a pozsonyi egyetem tanára, 1923–24-ben a Magyar Országos Levéltár, 1924-29 közt az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1925-tól 1929-ig a Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem tanára, 1929–1949 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a kelet-európai történelem tanára volt.

1916–18 és 1920–43 közt a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, 1943-46-ban alelnöke volt. 1919-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1931 és 1949 között rendes, 1943–46-ban igazgatósági tagja. 1921-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1943-ban Corvin-koszorút kapott. Szerkesztette az Archivum Europae CentroOrientalis című folyóiratot (1935–1944). Tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak.^[8]

A Magyar Történelmi Társulat tagja, 1916–1918 között és 1920-tól alelnök-főtitkára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Társadalomtudományi Társaság választmányi, a Lengyel Tudományos Akadémia külső, a Lengyel Történelmi Társaság tiszteletbeli tagja, a Lengyel-Magyar Társaság elnöke és a Fédération de Sociétés Historiques de l'Europe Orientale elnöke volt.^[6]

Munkássága

Pozitivista módszerű történeti kutatásait a közölt forrásanyag teszi értékessé. Különösen Erdély története, a Rákóczi-korszak, a lengyel-magyar kapcsolatok kérdése foglalkoztatta.^[9]

Könyvtárigazgatóként elsősorban az OSZK Térképgyűjteményét fejlesztette: kérésére a Pénzügyminisztérium utasította a Földmérési Térképtárat, hogy az érvénytelenné vált régi eredeti és több példányban meglévő kőnyomatos térképeket juttassa el a nemzeti könyvtárnak. Kezdeményezésére jött létre továbbá az OSZK Zenei Gyűjteménye, amely kezdetben nyomtatványokat és kéziratokat gyűjtött. Elkezdte az első kiadások és a díszművek különgyűjteménnyé szervezését, elsők között ismerte fel az életrajzi dokumentáció jelentőségét: tervbe vette egy magyar arcképgyűjtemény és egy ezzel összefüggő életrajzi adattár kialakítását.

Igazgatói ideje alatt szerezte meg az OSZK Haynald Lajos kalocsai érsek iratait, a Jókai-kódexet és az Apponyi-gyűjteményt, valamint hozzálátott az elszakított területek magyar nyelvű irodalmának szisztematikus összegyűjtéséhez, illetve az ehhez feltétlenül szükséges bibliográfiai munkálatok elindításához.^[10]

Művei

• II. Sylvester pápa. Kolozsvár, 1901
• Meander Protector történeti művének fennmaradt töredékei. (Ford.) Brassó, 1905
• I. Rákóczy György és a lengyel királyság, 1907
• Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653, 1908
• Az erdélyi fejedelmi cím kialakulása, 1913
• Bethlen Farkas történeti műve keresdi kiadásához. Magyar Könyvszemle, 1913
• Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541–1711, 1918
• A Magyar Történelmi Társulat története 1867–1917, 1918
• Auer János Ferdinánd… naplója 1664, 1923
• A szatmári béke története és okirattára, 1925
• A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar történettudomány. Budapest, 1926
• A bethleni gróf Bethlen család története. Budapest, 1927 (a Magyar Történelmi Életrajzokban, 1930)
• Les éditions des sources de l'histoire Hongroise 1854–1930. szerk., Budapest, 1931
• Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o.
• Rákóczi Julianna házassága. Nemzeti Kultura I/2, 98-109., 1933
• A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. 1935
• A history of Hungary in biographical sketches. London-Budapest, 1937
• A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Budapest, 1937
• A lengyel kérdés és a magyar kormány : 1914-1917. Budapest, 1939
• II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és oklevéltára. Kiad. Budapest, I-V., 1935–1943
• Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára szerk. Budapest, 1940
• Eötvös József báró, Naplójegyzetek-gondolatok 1864–1868,1941
• A podmanini Podmaniczky-család története, 1943

Jegyzetek

Források

• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1251. o. ISBN 963-05-6806-3  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003.  
• Lukinich Imre. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 27.)