Faluvégi Lajos -

	Faluvégi Lajos
	Magyarország pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 1971. május 12. – 1980. június 27.
Előd	Vályi Péter
Utód	Hetényi István
	Az Országos Tervhivatal elnöke
	Hivatali idő; 1980 – 1986
Előd	Huszár István
Utód	Maróthy László
Született	1924. október 22.; Mátraderecske
Elhunyt	1999. december 5. (75 évesen); Budapest
Párt	Magyar Dolgozók Pártja; Magyar Szocialista Munkáspárt;
Foglalkozás	közgazdász; politikus; szakíró; egyetemi oktató;
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem (–1962)

Faluvégi Lajos (Mátraderecske, 1924. október 22. – Budapest, 1999. december 5.) magyar közgazdász, pénzügyminiszter.

Életpályája

Tanulmányait 1943-ig a Kossuth Lajos Felsőkereskedelmi Iskolában, majd 1962-ig az MKKE-n végezte. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes tanára. 1945-től a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, 1968–1971 között pénzügyminiszter-helyettes, 1980-ig pénzügyminiszter, 1980–1986 között miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. 1987-ben nyugállományba vonult. Ezután 1988-tól 1993-ig a Magyar Könyvvizsgálók Egyesületének elnöke, 1989 májusától 1990 júniusáig a Tőzsdetanács elnöke, 1990–1993 között a Budapesti Értéktőzsde felügyelő bizottságának tagja volt.

Pártpolitikusként

1975–1988 között az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. Ő hívta fel a figyelmet elsőként az államadósságra.^[1]

Főbb művei

Költségvetési gazdálkodás (1962)
Pénzügyek a gazdasági irányítás rendjében; Tankönyvkiadó, Bp., 1968
Állami pénzügyek és gazdaságirányítás (1973)
Állami pénzügyek és gazdaságirányítás; 2., átdolg. kiad.; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1977
Pénzügyeink a hetvenes években. Válogatott tanulmányok, cikkek és nyilatkozatok (1980)
Gazdasági építőmunkák feltételei és a pénzügyi politika (1980)
A tervezés mai értéke. Gazdaságpolitika és társadalmi tervezés a hatodik ötéves terv időszakában; Kossuth, Bp., 1983
Tervezés: egyensúly és megújulás, 1986–1990; Kossuth, Bp., 1986
Számvitel, adózás és vállalkozás. A számviteli törvény a gyakorlatban (szerk., 1991)

Kitüntetés

Lengyel Gyula emlékérem (1987)

Emlékezete

2004-ben, családi kezdeményezésre, Faluvégi Lajos nevével alapítvány jött létre, hogy életművének és munkásságának emléket állítson, valamint a hazai befektetési kultúra fejlesztésében részt vegyen.

Jegyzetek

↑ Az államadósság valamennyiünk adóssága. . (Hozzáférés: 2005. szeptember 11.)

További információk

Faluvégi Lajos Alapítvány

Elődje:
Vályi Péter

Magyarország pénzügyminisztere
1971. május 12. – 1980. június 27.

Utódja:
Hetényi István

Ez a magyar politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Faluvégi_Lajos
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Az államadósság valamennyiünk adóssága. . (Hozzáférés: 2005. szeptember 11.)

[1]

Faluvégi Lajos

Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1971. május 12. – 1980. június 27.
Előd	Vályi Péter
Utód	Hetényi István
Az Országos Tervhivatal elnöke
Hivatali idő 1980 – 1986
Előd	Huszár István
Utód	Maróthy László

Született	1924. október 22. Mátraderecske
Elhunyt	1999. december 5. (75 évesen) Budapest
Párt	Magyar Dolgozók Pártja Magyar Szocialista Munkáspárt

Foglalkozás	közgazdász politikus szakíró egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem (–1962)

m v sz Magyarország pénzügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Kossuth Lajos Batthyány Lajos Duschek Ferenc
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1870: Lónyay Menyhért 1870–1873: Kerkapoly Károly 1873–1874: Szlávy József 1874–1875: Ghyczy Kálmán 1875–1878: Széll Kálmán 1878: Tisza Kálmán 1878–1887: Szapáry Gyula 1887–1889: Tisza Kálmán 1889–1895: Wekerle Sándor 1895–1905: Lukács László 1905–1906: Fejérváry Géza 1906: Hegedűs Ferenc 1906–1910: Wekerle Sándor 1910–1912: Lukács László 1912–1917: Teleszky János 1917: Gratz Gusztáv 1917–1918: Wekerle Sándor 1918: Popovics Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Károlyi Mihály 1918–1919: Szende Pál
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Varga Jenő Székely Béla, Lengyel Gyula Székely Béla Miákits Ferenc
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Peidl Gyula Grünn János 1919–1920: Korányi Frigyes 1920–1921: Hegedüs Lóránt
A Horthy-korszakban	1920–1921: Hegedüs Lóránt 1921: Hegyeshalmi Lajos Walko Lajos Bethlen István Walko Lajos 1921–1924: Kállay Tibor 1924: Walko Lajos Korányi Frigyes 1924–1928: Bud János 1928–1931: ifj. Wekerle Sándor 1931: Károlyi Gyula Vargha Imre 1931–1932: Korányi Frigyes 1932–1935: Imrédy Béla 1935–1938: Fabinyi Tihamér 1938–1945: Reményi-Schneller Lajos
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Reményi-Schneller Lajos
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vásáry István 1945: Oltványi Imre 1945–1946: Gordon Ferenc
A Rákosi-korszakban	1946–1947: Rácz Jenő 1947–1948: Nyárádi Miklós 1948–1949: Gerő Ernő 1949–1950: Kossa István 1950–1956: Olt Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Kossa István
A Kádár-korszakban	1956–1957: Kossa István 1957–1960: Antos István 1960–1962: Nyers Rezső 1962–1967: Timár Mátyás 1967–1971: Vályi Péter 1971–1980: Faluvégi Lajos 1980–1986: Hetényi István 1987: Medgyessy Péter 1987–1989: Villányi Miklós 1989–1990: Békesi László
A rendszerváltás után	1990: Rabár Ferenc 1990–1993: Kupa Mihály 1993–1994: Szabó Iván 1994–1995: Békesi László 1995–1996: Bokros Lajos 1996–1998: Medgyessy Péter 1998–2000: Járai Zsigmond 2001–2002: Varga Mihály 2002–2004: László Csaba 2004–2005: Draskovics Tibor 2005–2009: Veres János 2009–2010: Oszkó Péter 2010–2013: Matolcsy György 2013–: Varga Mihály