A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Székely Béla | |
Magyarország pénzügyi népbiztosa | |
Hivatali idő 1919. április 3. – augusztus 1. (június 21-ig Lengyel Gyulával közösen) | |
Előd | Varga Jenő |
Utód | Miákits Ferenc |
Születési név | Weisz Béla |
Született | 1889. július 17. Budapest[1] |
Elhunyt | 1939. január 10. (49 évesen) Vlagyivosztok |
Párt | Magyarországi Szociáldemokrata Párt |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Béla témájú médiaállományokat. |
Székely Béla (1902-ig Weisz Béla,[2] Budapest, 1889. július 17. – Vlagyivosztok, 1939. január 10.) banktisztviselő, kommunista politikus, a Forradalmi Kormányzótanács tagja.
Élete
Weiss Áron József és Gelb Cecília fiaként született magyarországi zsidó családban. Az 1900-as évek elején[m 1] belépett az MSZDP-be, amelyben a baloldali ellenzékhez csatlakozott. A szakszervezeti mozgalomban ő szervezte a banktisztviselőket, s tevékenyen részt vett a KMP megalakításában, amelynek a kezdetektől fogva tagja volt. 1919. február 20-án a kormány utasítására a budapesti főkapitány, Dietz Károly Kun Béla és mások közt őt is letartóztatta. 1919. március 6-án szabadult.[3] A Tanácsköztársaság idején helyettes pénzügyi népbiztos április elejéig (a helyettesi intézmény megszüntetéséig), majd április 5-től június 24-ig valódi pénzügyi népbiztos volt. 1919. május 3-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Ballagi Klárával, Bloch Artúr és Spitzer Eleonóra lányával.[4] Később beválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottságba. A diktatúra bukása után Bécsbe emigrált, ahol részt vett a KMP újraszervezésében, és tagja lett a párt ideiglenes intéző bizottságának. 1925-től 1930-ig a Szovjetunió bécsi, 1930 és 1933 között pedig berlini kereskedelmi kirendeltségének volt munkatársa. Berlini tartózkodása alatt Németország Kommunista Pártja munkáját segítette. 1933-ban a Szovjetunióba költözött, és a külkereskedelemben működött. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd kivégezték.
Megjegyzések
- ↑ A források 1905-öt és 1906-ot is említenek.
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ A Magyar Királyi Belügyminisztérium 1902. évi 51814. számú rendelete. MNL-OL 30806. mikrofilm 576. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 43. oldal 35. sor.
- ↑ HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 938
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a BP. VII. ker. állami házassági akv. 1601/1919. folyószáma alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. . Budapest, 1993, Hogyf Editio ISBN 963-8484-00-4
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 09 0412 8
További információk
- Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1987. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. Budapest, 1987, Akadémiai Kiadó.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits Kiadó, 1996-,
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919 – 1929. (Bp., 1964).
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.