Nem tévesztendő össze a következővel: Dominikai Köztársaság.

Dominikai Közösség
Commonwealth of Dominica
A Dominikai Közösség zászlaja A Dominikai Közösség címere
Nemzeti mottó: After God is the Earth Nemzeti himnusz: Isle of Beauty, Isle of Splendour
Fővárosa	Roseau
é. sz. 15° 18′, ny. h. 61° 23′15.3, -61.38333333333315.300000°N 61.383333°WKoordináták: é. sz. 15° 18′, ny. h. 61° 23′15.3, -61.38333333333315.300000°N 61.383333°W
Államforma	Parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök	Sylvanie Burton
Miniszterelnök	Roosevelt Skerrit
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	francia alapú kreol
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Tagság	Lista A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint	74 656 fő (2023)[1]
Rangsorban	210
Népsűrűség	95 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	300 millió dollár (178) PPP: 457 millió dollár
Egy főre jutó	4 181 dollár (79) PPP: 6 764 dollár
HDI (2004)	0,802 (60) – magas
Földrajzi adatok
Terület	754 km²
Rangsorban	129
Víz	1,6%
Időzóna	UTC−4 Atlantic Time Zone America/Dominica (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel	WD
Hívószám	1-767
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.dm
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Dominikai Közösség témájú médiaállományokat.

A Dominikai Közösség (angolul Commonwealth of Dominica, vagy röviden csak Dominica) Dominika kis szigetén terül el a Kis-Antillák szigetívében. (Ez a szigetív vulkanikus eredetű, így gazdag földje kiváló földművelésre.) Nevét Kolumbusztól kapta, amely latinul vasárnapot jelent.^[2] A terület később Nagy-Britannia gyarmata lett, 1978-ban nyerte el a függetlenségét.

A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő(wd) (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.

Földrajz

A szigetet nyugatról a Karib-tenger, keletről az Atlanti-óceán övezi. A Kis-Antillákon belül a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Martinique és Guadeloupe szigetek között helyezkedik el.

Domborzat

A vulkanikus eredetű sziget hegyvidék. A hegyoldalak meredekek, a völgyek szűkek. Legmagasabb pontja: Morne Diablatins, 1447 m.

Vízrajz

365 patakot tartanak számon. Ezek meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava (Boiling Lake). Ennek mélysége is, átmérője is 60 m. A tó és környezete természeti világörökség.

A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos.

Éghajlat

A sziget éghajlata trópusi. Nyár végén előfordulhat hurrikán.

Élővilág, természetvédelem

A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait.

A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagy testű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.

Nemzeti parkjai

• Cabrits Nemzeti Park – a sziget északnyugati csúcsa, trópusi esőerdő és korallzátonyok.
• Morne Diablotin Nemzeti Park – vulkán a sziget északi részén.
• Morne Trois Pitons Nemzeti Park – vulkanikus vidék sok érdekességgel.

A nemzeti parkokon kívül is vannak védett erdők a szigetországban.

Természeti világörökségei

• Morne Trois Pitons Nemzeti Parkot 1997-ben vette fel az UNESCO a világörökség-listára.

Történelem

Dominika legkorábbi lakói az arawakok voltak. Őket a XV. században a karibok követték.

Kolumbusz Kristóf egy vasárnapi napon (vasárnap latinul (dies) Dominica) érkezett Dominikára, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták a szigetet, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, és egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről.

1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.

1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államformája parlamentáris köztársaság.^[2]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A jogrendszer az angol mintán alapul.^[2]

Politikai pártok

2020 táján a jelentősebb pártok: ^[2]

• Dominikai Munkáspárt vagy DLP
• Dominikai Szabadságpárt vagy DFP
• Dominikai Egyesült Munkáspárt vagy UWP

Közigazgatási beosztás

Közigazgatásilag 10 parókiára osztják a katolikus szentek angol nevei után (zárójelben a 2011-es népsz. adatokkal):

• Saint Andrew Parish (9,471)
• Saint David Parish (6,043)
• Saint George Parish (21,241)
• Saint John Parish (6,561)
• Saint Joseph Parish (5,637)
• Saint Luke Parish (1,668)
• Saint Mark Parish (1,834)
• Saint Patrick Parish (7,622)
• Saint Paul Parish (9,786)
• Saint Peter Parish (1,430)

Védelmi rendszer

Népessége

Népességének változása

Legnépesebb városok

Bővebben: A Dominikai Közösség települései

Etnikumok

A szigetlakók túlnyomó többsége afrikai eredetű fekete (a 2014-es népszámláláskor 75%). A vegyes házasságok miatt jelentős kevert népesség van (kb. 19%), valamint egy kicsi európai származású kisebbség (0,8%; francia, brit és ír gyarmatosok leszármazottai), továbbá kelet-indiaiak (0,1%) és kis számban libanoni/szíriaiak (0,1%) és más ázsiaiak.^[3][4]

Nyelv

Az ország hivatalos nyelve az angol, de a mindennapi élet nyelve a francia alapú kreol.

Vallási összetétel

A lakosság 61%-a római katolikus, 6%-a adventista, 6%-a pünkösdista, 4%-a baptista, 4%-a metodista, 8%-a egyéb keresztény, 11%-a egyéb vallásokhoz tartozik vagy nem vallásos.^[5] A vudu vallás is jelen van.

Szociális rendszer

Gazdaság

Általános adatokszerkesztés

A dominikai gazdaság az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságtól - elsősorban a banántól - függött, de egyre inkább a turizmus felé hajol el, és a kormány a szigetet mint "ökoturisztikai" célpontot kívánja népszerűsíteni.^[2]

2017 szeptemberében az itt áthaladó Maria hurrikán elpusztította az ország mezőgazdaságának nagy részét, és nagy kárt okozott a közlekedési és fizikai infrastruktúrájában.^[2]

Gazdasági ágazatokszerkesztés

Mezőgazdaságszerkesztés

Főbb termények: banán, jamsz, grapefruit, taro, kókuszdió, yautia, cukornád. ^[2]

Iparszerkesztés

Főbb ágazatok: szappan és kókuszolaj gyártása, bútorok, cementtömbök, cipők készítése. ^[2]

Kereskedelemszerkesztés

• Exporttermékek: banán, kopra, citrusfélék, növényi olaj, zöldség.
• Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Karib-tengeri Közösség, Egyesült Királyság, USA, Hollandia, Kanada.

Az országra jellemző egyéb ágazatokszerkesztés

Közlekedésszerkesztés

• Közutak hossza: 780 km (baloldali közlekedéssel)
• Repülőterek száma: 2
• Kikötők száma: 2

Telekommunikációszerkesztés

Kultúraszerkesztés

Bővebben: A Dominikai Közösség világörökségi helyszínei

Oktatási rendszerszerkesztés

Kulturális intézményekszerkesztés

Művészetekszerkesztés

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Tudományszerkesztés

Gasztronómiaszerkesztés

A helyi konyha jellegzetes kreol gasztronómia, amelynek különlegessége a benne felhasznált, szigeten termő sajátos fűszerek.^[6]

A dominikai konyha közeli rokonságban áll Trinidad (sziget) és Saint Lucia konyhájával.

A reggeli az első legfontosabb étkezés. Legjellemzőbb reggeli fogás a szárított-sózott tőkehal, tésztával és/vagy olajban sütött süteménnyel. A gyorsétkezdékben is gyakran szolgálnak fel könnyű harapnivaló gyanánt sózott halat és süteményeket, sőt az utcai árusoktól egész nap lehet venni hal- és csirkefalatokat, valamint ízletes turmixokat.

További jellemző, könnyű ételek még a kukoricakása, amit finom kukoricadarából főznek, valamint tej és sűrített tej, amiket sokszor édesítenek cukorral. Az angol konyha hatását tükrözik a szalonnás tojásrántotta és a pirítós megléte.

Az ebéd készülhet zöldségek széles választékából, mint a jamgyökér, burgonya, rizs, borsó, útifű és tánia. A hal- és baromfihúson túl fontos alapanyag a marhahús is. A húsokat általában hagymával, sárgarépával, fokhagymával, gyömbérrel és gyógynövényekkel, például kakukkfűvel párolják le. Egy sajátos módszerrel pedig egy sűrű, sötét mártást csinálnak így. További ebédre felszolgált népszerű ételek a rizs, borsó, párolt csirke, sült marhahús, sült és párolt hal, valamint sokféle kiadós halleves és leves gazdagon ellátva gombócokkal, sárgarépával és őrleményekkel.

A sziget egzotikus gyümölcsei, mint a banán, kókusz, papaya, guáva, ananász és mangó kitűnők desszertnek, levükből pedig frissítőket készítenek. A hegyi csirké-nek nevezett montserrat-i békából (Leptodactylus fallax) készül Dominika nemzeti étele. Mivel az állat mostanra védett faj, ezért elejtése és fogyasztása engedélyhez kötött.

A legfőbb italkülönlegesség Dominikán a cukornádból készült rum, amiből puncsot és turmixot csinálnak. Angol hatásra terjedt el a teafogyasztás és a sörfőzés. A hagyományos fekete tea mellett rengeteg különféle gyógynövényből főzött teát fogyasztanak a szigeteken. A sziget saját sörmárkája a Kubuli.

Turizmusszerkesztés

A 21. század elején a turizmus még viszonylag fejletlen, amit a sziget erre alkalmatlan partjai és a nemzetközi repülőtér hiánya okoz. Ha mégis ezt a helyet választja valaki üdülésre, akkor kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

Sportszerkesztés

Az olimpiai játékokon eddig még nem nyert érmet az ország.

• Bővebben: Dominikai Közösség az olimpiai játékokon

Az országnak nincs labdarúgó-válogatottja.

Állami ünnepekszerkesztés

Jegyzetekszerkesztés

Forrásokszerkesztés

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• ↑ CIA World Factbook: : Dominica

További információkszerkesztés

• Karte von Dominica (www.lonelyplanet.com)
• Hivatalos weboldal
• A turizmus hivatalos oldala

Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!