A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a nyugalomnap.
A Bibliában az Ószövetség szerint a hét első napja: a teremtés hetének kezdőnapja.
Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, s többek között az Egyesült Államokban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is az.
| „ | A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. | ” |
| – Máté 28,1 | ||
| „ | Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz, és erről beszéltek egymás között: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?” Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt. | ” |
| – Márk 16,1-4 | ||
Az Újszövetség szerint az Úr napja:[1] húsvét vasárnapja, amelyen Jézus feltámadt (Máté 28,1; Márk 16,2; Lukács 24,1; János 20;1 stb.), ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg. A latin nyelvterületen az „Úr napja” a vasárnap jelentése. (Olaszul domenica, románul duminica, spanyolul domingo stb.) A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti – lásd az orosz vaszkriszényje (feltámadás) szót.
| „ | Hogy vasárnap mindenki templomba járjon
Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbiráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólitásokra minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik. 1. § Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopaszszák meg. |
” |
| – Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve[2] | ||
Eredete
A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap összetett szóból ered, jelentése a középkori vásárok megtartásával kapcsolatos. Szent István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a templomba járással és a munka szüneteltetésével kapcsolta össze. "A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen."[3] István király törvénye a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templomos (egyházas) helyeken, a templom mellett létesített vásárokon.[4] V. István magyar király 1271-ben kiadott kiváltságlevele volt az első vásárszabadalom, amely Győr városát a legmagasabb középkori városi státusba, a szabad királyi városok sorába iktatta.[5] A várak szomszédságába templomok épültek, amelyek befolyásolták a vásárok tartásának helyét és idejét. A kisszámú keresztény templom mellett rendszeresen összegyűltek a magyarok a környező településekről, a heti egyszeri szentmisére, így a honfoglalást követően népes vásározó helyek jöttek létre a templomok körül, mert a vásárt a szentmise helyén és napján tartották.[6][7] A vásárnap szó elején lévő „á” elhasonulás miatt vált „a”-vá. A Vasárnap név első írásos említése 1405 körülre datálható.[8][9][10] Később, a keresztény vallás elterjesztése után viszont Szent László király törvényt hozott a vasárnap megszegéséről: "A szent zsinat parancsolja, hogy a ki vasárnap vásárt üt, bontsa el sátorát, a mint állitotta. Ha pedig ellenkezik, ötvenöt pénzt fizessen."[11]
Az asztrológiában a vasárnapot a Naphoz kötik (lásd az angol Sun-day kifejezést, német Sonn-tag, mindkét nyelvben a Nap napja).
Az ókorban a napokat a hét akkor ismert bolygónak (köztük a Napnak és a Holdnak) rendelték alá. Az ókori latin és germán népek pedig isteneikről nevezték el őket (ez még tetten érhető egyes angol és német nap-elnevezésekben), vagyis a Nap, mint a legfőbb isten napja lett a vasárnap. A kialakuló keresztény egyház – részben azért, mert hangsúlyozni akarta különbözőségét a zsidóságtól – az Úr pihenőnapját is a legfőbb napon, vasárnapon ünnepelte.[12] Ezt a módosítást egyes keresztény közösségek, elsősorban az adventisták a Tízparancsolat meghamisításának tartják.
Irodalom
- Dr. Püspöki Nagy Péter: Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől az tatárjárásig, Madách Könyv- és Lapkiadó N. V. , Bratislava, 1989, ISBN 80-7089-054-1
Kapcsolódó szócikkek
- Tisri elseje, illetve Tisri 1. a zsidó naptárban
Jegyzetek
- ↑ Vasárnap az Úr napja, mek.oszk.hu
- ↑ Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve Archiválva 2014. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1000ev.hu
- ↑ A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen, 1000ev.hu
- ↑ Szabó G. Ferenc, A vásározás emlékei középkori helységneveinkben, c3.hu
- ↑ Vásárismertetések, mek.oszk.hu
- ↑ Magyar Néprajz A vásárok kialakulása 11.-15. század
- ↑ Törvény tiltotta a vasárnapi vásározást, mult-kor.hu
- ↑ Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 902. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
- ↑ Helynévfejtések és etimológiai felülvizsgálatok, c3.hu
- ↑ A vásártartásra utaló településnevek névrendszertana, mnytud.arts.unideb.hu
- ↑ Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve a vasárnap megszegéséről. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. március 6.)
Források
- Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 902. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.