A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – ötödik napja.
Etimológia
Körmendi Ferenc alapos érvelése szerint a péntek görög átvétel, a görög penta (öt) szó átvétele, a hét ötödik napjára utalva.[1]
Mások szerint[2] a szláv átvétele és eredetileg ötödiket jelentett (lásd a szlovén petek (péntek) kifejezést). Viszont a petek/petak értelme lehet Jézus halálának napja is.[3] Jézus Krisztus pénteken halt meg.
Az ortodox egyház szerint böjti, a katolikus egyház szerint bűnbánati nap.
Asztrológia
Az asztrológiában a nap a Vénusz bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Vénusz istennőhöz (Aphrodité) kötődik. A germán nyelvekben Vénusz istennő germán megfelelője, Freya nevéhez hasonulnak a nap helyi elnevezései (lásd az angol Friday, és a német Freitag kifejezést).
Péntek 13-a egy, a keresztény kultúrkörben elterjedt babona szerint baljós nap.
Jegyzetek
- ↑ Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben
- ↑ Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerkesztő: Zaicz Gábor. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2006. 632. o. ISBN 963 7094 01 6
- ↑ "a szlávoknál sem a hét ötödik napjaként van megadva, hanem a görög petei, illetve az ugyanazt jelentő petamai két igéből ered, melyekből már eredetileg hiányzik az n betű, s lényegében Jézus halálának napját jelöli: petek = petak = a nap, amikor elszáll (a lelke) jelentéssel /22/. Már Homérosz az Iliászban, „elszállt a lelke” kontextusban használta e görög szót, meghalt értelemmel. Ezzel ellentétben a magyarban a péntek mint ötödik nap egyezik a görög pente = öt számnévből képzett napnévvel, úgy, hogy az e szóban levő n betű is változatlanul benne van, alátámasztva annak a görögből közvetlen átvételét. Csak elnémulhatunk, amikor egy magyar szótörténész következtetése szerint a görög pente (öt) szó csak olyan ,,oldalági rokona” /23/ a szláv petek, petak szavaknak, habár a görög pente, pentagon stb. szavakat Euklidész Elemek c. könyvében /24/ már több mint 2300 évvel ezelőtt használta, míg a szlávok írásbeliségüket, keresztény vallásukat, ahol e szavak használatba kerültek, éppen a görögöktől, csak 1200 évvel később kapták meg. Az állítást, mely szerint péntek szavunkban az n betű a petak szóban jelenlevő orrhang miatt jelent meg, az is cáfolja, hogy a szlávban valóban ötöt jelentő peták (öt krajcár neve) jövevényszavunkból hiányzik az n betű. Vajon a magyarok ebben az esetben miért nem hallottak orrhangot, miért nem lett belőle penták?" Körmendi, i.m.
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.