A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tongai Királyság | |||
Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga Kingdom of Tonga | |||
| |||
Nemzeti mottó: Ko e Otua mo Tonga ko hoku tofi'a Isten és Tonga a mi örökségünk Nemzeti himnusz: Ko e fasi ʻo e tuʻi ʻo e ʻOtu Tonga | |||
Fővárosa | Nukuʻalofa | ||
d. sz. 21° 08′, ny. h. 175° 12′Koordináták: d. sz. 21° 08′, ny. h. 175° 12′ | |||
Államforma | monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | VI. Tupou | ||
Miniszterelnök | Siaosi Sovaleni | ||
Hivatalos nyelv | tongai, angol | ||
Monarchia | Az Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1970. június 4. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 108 020 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 202 | ||
Becsült | 103 036[2] fő (2011. november) | ||
Rangsorban | 202 | ||
Népsűrűség | 153 fő/km² | ||
GDP | |||
Összes | 2005 (167) PPP: 817 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 7984 dollár (76) | ||
HDI (2003) | 0,810 (54) – magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 748 km² | ||
Rangsorban | 186 | ||
Víz | 4% | ||
Időzóna | TOT (UTC+13) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Tongai paʻanga (TOP ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | TGA | ||
Hívószám | 676 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .to | ||
Villamos hálózat | 240 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tongai Királyság témájú médiaállományokat. | |||
Tonga (tongaiul Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga) az óceániai Polinéziában, a Tonga-szigeteken fekvő állam, amely három kisebb szigetcsoportot foglal magában. Szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények. Összterülete 750 négyzetkilométer, 176 szigetet foglal magába, ebből 52 lakott. Lakossága 103 ezer fő.[3]
Észak-dél irányban 800 kilométerre terjed ki, és Új-Zéland és Hawaii távolságának a harmadánál helyezkedik el. Északnyugaton a Fidzsi-szigetek, Wallis és Futuna, északkeleten Szamoa, keleten Niue, délnyugaton Kermadec (Új-Zéland), nyugaton pedig Új-Kaledónia és Vanuatu határolja.
Földrajz
Az országot 3 szigetcsoport,
- Vava’u-szigetek
- Ha’apai-szigetek
- Tongatapu-szigetek
169 szigete és atollja alkotja. A főbb szigetek északról délre:
Közigazgatásilag öt területre oszlik: ʻEua, Haʻapai, Niuas, Tongatapu, és Vavaʻu.[4][5]
Éghajlat
Tonga éghajlata trópusi, két évszakkal. A szárazabb félévben (június-november) a hőmérséklet ritkán emelkedik 27 °C fölé. Az esős évszakban (december-május) előfordul a 32 °C fölötti hőség. A trópusi ciklonok fontos tényezők az időjárásban, ilyenkor az évszaktól megszokottól eltérő időjárás is lehet.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 28,0 | 29,0 | 28,0 | 27,0 | 26,0 | 25,0 | 25,0 | 24,0 | 25,0 | 25,0 | 27,0 | 27,0 | 26,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 22,0 | 22,0 | 22,0 | 21,0 | 20,0 | 18,0 | 17,0 | 18,0 | 17,0 | 19,0 | 20,0 | 20,0 | 19,7 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 130 | 190 | 210 | 120 | 130 | 100 | 100 | 130 | 110 | 90 | 100 | 120 | 1530 |
Forrás: Weatherbase[6] |
Élővilág, természetvédelem
Nemzeti parkjai
Tongán több természetvédelmi terület és két nemzeti park található:[7]
- 'Eua Nemzeti Park: szabdalt partvidék, barlangok, esőerdő;
- Mount Talau Nemzeti Park: lapos hegytetőn különleges élővilág.
Történelem
A régészek szerint már i. e. 1000 körül is lakott volt. A feltehetően ausztronéz nyelvű népesség a Lapita kultúrkörhöz tartozott. Az első telepesek érkezési ideje vitatott, de újabban egyetértenek abban, hogy i. e. 826 körül alapították az első várost, Nukulekát. Az európaiak megérkezése előtti történelemről nem sokat tudunk, mivel nem ismerték az írást, ezért történeteik szóban hagyományozódtak át.
A 10. századot követően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt. A 12. századtól a Tuʻi Tonga még nagyobb területen uralkodott; hozzá tartozott Szamoa, Roturna, Wallis és Futuna, és Tikopia is. A 15. és a 17. században polgárháború tört ki.
1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkel Abel Tasman szolgált. Willem Schouten és Jacob Le Maire az északi Niuatoputapu szigeten kötött ki, Tasman 1643-ban Tongataput és Haʻapait látogatta meg. 1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islandsnek, azaz barátságos szigeteknek nevezte el. Éppen az ʻinasi ünnepségre érkezett, ahol az első gyümölcsöket átadták a szakrális uralkodónak. William Mariner író szerint a főnökök meg akarták ölni Cookot a szüret alatt, de végül nem tudtak egy közös tervben megegyezni. Cook 1774-ben és 1777-ben is meglátogatta Tongát. A spanyol Alessandro Malaspina 1793-ban érkezett. A térítés 1797-ben kezdődött.
1845-ben az ifjú Tāufaʻāhau szónok és hadvezér újra egyesítette Tongát. Megtartotta a Tuʻi Kanokupolu főnöki címet, de 1831-ben megkeresztelkedett, és felvette a Siaosi (György) nevet. 1866-ban Németország és Nagy-Britannia elismerte a királyságot. 1875-ben a király alkotmányos monarchiává nyilvánította az országot, és formálisan alkalmazkodott az európai alkotmányos berendezkedéshez. Korlátozta a főnökök hatalmát, felszabadította a jobbágyokat és a rabszolgákat, törvénykönyvet adott ki, és biztosította a szólás- és sajtószabadságot.
Az ország 1900. május 18-án brit protektorátus lett, amikor tongai törzsfőnökök és európai telepesek megpróbálták elűzni a második királyt. A szerződés következményeként Nagy-Britannia egy konzullal képviseltette magát. Tonga szuverén ország maradt, és a Csendes-óceán államai között egyedüliként sosem adta fel monarchikus államformáját, és máig (2014) ugyanaz a királyi család uralkodik rajta. Az 1918-as influenzajárvány a lakosság 8%-át, 1800 tongait ölt meg.
A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.
1970-ben formálisan is elnyerte függetlenségét, és csatlakozott a Brit Nemzetközösséghez, de a szokásostól eltérően helyi uralkodóval. 1999 óta az ENSZ tagja. A Csendes-óceán szigetvilágában egyedülállóan mindig helyiek uralkodtak Tongán, ami hozzájárul az ország népének nemzeti büszkeségéhez és megalapozza a bizalmat a királyi házban.
2010-ben megtette az első lépéseket az alkotmányos monarchia felé, amikor megrendezték az első részben képviseleti választást.
2022. január 14-én egy vulkán kitörése kezdődött meg a Csendes-óceán mélyén,[8] majd a következő nap szökőár zúdult Tonga szigeteire.[9]
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Az ország alkotmányos monarchia, élén a királlyal. A király a régebbi szakrális uralkodó, a Tuʻi Tonga címét is viseli. A monarchiát a hagyományos életmóddal és etikettel együtt kritizálják.
A demokrácia hívei további demokratizálást követelnek, így a köznép képviseletének megerősítését, és a nagyobb beleszólást az államügyek intézésébe. A mozgalom nem akar köztársaságot, és bármilyen reformot javasolnak, mindig hűek a monarchiához. A mozgalomra azonban csak nemrég kezdtek felfigyelni külföldön, így a nagyobb szomszédok, Ausztrália és Új-Zéland aggodalmát fejezte ki bizonyos kormányzati lépések miatt.
Sālote királynő nyomán és több nemzetközi tanácsadó javaslatára IV. Tāufaʻāhau Tupou (1965–2006) monetarizálta a gazdaságot, a nemzetközi példákhoz alakította az iskolarendszert és az egészségügyet, és lehetővé tette, hogy a közrendűek egyre több anyagi jószághoz (ház, autó stb.), valamint tengerentúli utazásokhoz is jussanak.
A társadalombiztosítás ingyenes egészségügyi ellátást jelent minden tongai számára. A földet az alkotmány is védi: külföldieknek nem lehet földet eladni, de bérbe adni igen. A legnagyobb és a legvárosiasabb szigeten, Tongatapun földhiány van, a többi szigeten azonban van elég művelhető föld. A népesség többsége termel valamennyi élelmiszert; majdnem fele a teljes élelmiszerszükségletét maga fedezi földművelésből, állattenyésztésből és halászatból. A férfiak és a nők ugyanúgy hozzáférnek az egészségügyhöz, az oktatáshoz és ugyanolyan arányban alkalmazzák őket, de a nők hátrányban vannak a földbirtoklásban, a választásokon és a kormányzatban.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Királyok
Hivatalban töltött ideje | Név |
---|---|
1875–1893 | I. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I) |
1893–1918 | II. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou II) |
1918–1965 | III. Tupou Salote királynő (tongaiul: Sālote Tupou III) |
1965–2006 | IV. Tupou Taufaʻahau király (tongaiul: Tāufaʻāhau Tupou IV) |
2006–2012 | V. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou V) |
2012- | VI. Tupou király (tongaiul: Tupou VI) |
Miniszterelnökök
Név | Hivatali ideje |
---|---|
Tevita Unga | 1876 – 1879. december 18. |
Shirley Waldemar Baker | 1881 – 1890 |
Siaosi Tukuʻaho | 1890 – 1893 |
Siosateki Tonga | 1893 – 1905 |
Sione Mateialona | 1905 – 1912. szeptember 30. |
Tevita Tuʻivakano | 1912. szeptember 30. – 1922. június 30. |
Uiliame Tungi herceg, III. Tupou Salote tongai királynő férje | 1922. június 30. – 1940. július |
Solomone Ula Ata | 1940 – 1949. december 12. |
Taufaʻahau Tungi herceg, 1965-től IV. Tupou Taufaʻahau néven tongai király | 1949. december 12. – 1965. december 16. |
Fatafehi Tuʻipelehake herceg | 1965. december 16. – 1991. augusztus 21. |
Vaea of Houma báró | 1991. augusztus 21. – 2000. január 3. |
Ulukalala Lavaka Ata herceg | 2000. január 3. óta |
Politikai pártok
Közigazgatási beosztás
Körzet | terület (km²) | Lakosság (2005) | Székhely |
---|---|---|---|
Eua | 87,44 | 5 278 | Ohonua |
Haʻapai | 109,98 | 8 593 | Pangai |
Niuas | 71,69 | 2 119 | Hihifo |
Tongatapu | 260,48 | 70 670 | Nuku’alofa |
Vavaʻu | 121,00 | 16 917 | Neiafu |
összesen | 650,59 | 103 577 | Nukuʻalofa |
Védelmi rendszer
A hadsereg három fő műveleti egységre és két kisegítő egységre tagozódik, amely kisegítő egységek felelnek a logisztikáért és a kiképzésért. A fő műveleti egységek a reguláris egység, a területi egység és az aktív tartalék. A reguláris egység fő részei a szárazföldi, a tengeri és a támogató védelmi erő.
A tongai kormány támogatta az Amerikai Egyesült Államok beavatkozását Irakban, és 2004 végén több mint 40 katonát küldött az amerikai haderő részeként Irakba. 2004. december 17-én tértek haza.[10] A tongaiak 2007-ben küldték a második csapatot, majd 2008-ban folytatták az együttműködést. Az utolsó csapat 2008 végén tért haza, veszteséget nem jelentettek.
2010-ben a tongai hadsereg vezetője, Tauʻaika ʻUtaʻatu Londonban aláírt egy szerződést arról, hogy legalább 200 fős egységet küld Afganisztánba, hogy támogassa a Britain's International Security Assistance Force tevékenységét. Ez a küldetés 2014 áprilisában ért véget, és az Egyesült Királyság minden hazatérő katonát kitüntetett az Operational Service Medals érdemrenddel a tiszteletükre rendezett parádén.[11]
Tonga katonákat és rendőröket küldött a Pápua-Új-Guineában kialakult Bougainville konfliktusba, és a Salamon-szigeteket segédcsapatokkal támogatta az ausztrál RAMSI erőket.
Társadalmi konfliktusok
IV. Tāufaʻāhau Tupou és kormánya több kockázatos gazdasági döntést hozott, és azzal vádolták, hogy dollármilliókat pazarolnak el rossz befektetési döntéseikkel.[12] A problémákat tetézte, hogy különféle módokon megpróbálták plusz bevételhez juttatni az államot: az 1990-es években a koronaherceg javaslatára radioaktív hulladéktemetőt építtettek,[13] védett személyeknek szóló útleveleket adtak el,[14] és olyan külföldi hajókat regisztráltak, amelyek illegális tevékenységet végeztek, például támogatták az Al-Kaidát.[15] Emellett bejelentették, hogy műholdat bocsátanak fel, amin azonban nem az állam, hanem a királyi herceg nyert;[16] egy használhatatlan Boeing 757-tel terveztek hosszú távon utasokat szállítani, azonban az nem tudott leszállni az aucklandi reptéren, ami csődbe juttatta a Tongai Királyi Légitársaságot;[17] szállodát és kaszinót építtettek egy reptér mellé, azonban a befektetőtársról kiderült, hogy az Interpol körözi; és gyárat alapítottak, ami kínai exportra termelt cigarettákat az egészségügyi tisztviselők tanácsával és az évtizedek óta tartó egészségügyi propagandával szemben.[18]
A király hiszékenysége miatt 26 millió amerikai dollárt veszített.[12] A rendőrség bebörtönözte a demokráciapárti vezetőket, és elkobozták az Új-Zélandon nyomtatott The Tongan Times számait, mivel a szerkesztő élesen bírálta az uralkodó hibáit.[19] A kormányt kritizáló ʻAkilisi Pōhiva által szerkesztett Keleʻa lapot ekkor nem tiltották be.[20] A szerkesztőt azonban több alkalommal törvénysértéssel vádolták meg.
2003 közepén a kormány alkotmányt módosított, amivel korlátozta a sajtószabadságot. A módosítást a kormány és a királypártiak védték a hagyományos értékekre hivatkozva. Az engedély feltételévé tették, hogy legalább 80%-ban Tongán élő tongaiak legyenek a tulajdonosok. 2004 februárjában megtagadták az engedélyt a főbb ellenzéki lapoktól, mint a Taimi ʻo Tonga (Tongan Times), a Keleʻa, és a Matangi Tonga. Csak kormánypárti vagy egyházi lapokat engedélyeztek.
A törvény ellen tiltakozó felvonulást tartottak a fővárosban, a király unokaöccse, Tuʻi Pelehake felhívására. Ausztráliában és más országokban is tartottak felvonulást a demokratizálódásért, és annak az érdekében, hogy a módosítást bíróság vizsgálja felül. Ez utóbbit 160 aláírás erősítette meg, köztük a közrendűek 9 képviselője közül 7 aláírásával. Tupoutoʻa koronaherceg és Pilolevu királyi herceg nem válaszolt a tüntetők beadványára, azonban veszélyesnek vélték a változásokat, mivel azok megingatják az addig megszokott berendezést, és további nyomás alá helyezik a kormányt.
2005-ben a kormány hetekig egyezkedett a sztrájkoló közszolgákkal. A civil megmozdulások kiterjedtek Új-Zélandra is, ahol a király rezidenciája előtt tüntettek. Az alkotmány vizsgálatára bizottságot hívtak össze 2005-2006-ban.[21] A miniszterelnök, ʻAhoʻeitu ʻUnuakiʻotonga Tukuʻaho (Lavaka Ata ʻUlukālala) herceg (ma VI. Tupou király) 2006. február 11-én lemondott, és minden kormányzati pozícióját feladta. Helyét a megválasztott Dr Feleti Sevele munkaügyi miniszter fogadta el. Kaliforniában 2006 júliusában autóbalesetben meghalt Tuʻipelehake ʻUluvalu, a felesége és a sofőrjük. Az alkotmányt vizsgáló bizottság társelnöke volt.
V. Tupou György király trónra lépésekor, 2006 szeptemberében a közösség további demokratizálódást várt el. 2006. november 6-án zavargások törtek ki a fővárosban, amikor a demokráciapártiak úgy látták, hogy nem lesz változás az ügyben. Boltokat, irodákat és kormányzati épületeket gyújtottak fel és raboltak ki. A külváros 60%-át romba döntötték, és 6 ember meghalt.[22]
2008. július 29-én a király bejelentette, hogy hatalmának nagy részét átruházza a miniszterelnökre, és visszavonul a napi kormányzati döntésektől. Ez része a 2010-es választásra való felkészülésnek. Az előző héten azt jelentették be, hogy a király eladja az állami vagyon nagy részét, amiből sok jövedelme származott.[23]
2012. március 15-én V. Tupou György királyt egy hongkongi kórházba szállították tüdőgyulladással. Később vérrákot diagnosztizáltak nála. Állapota gyorsan romlott, és 2012. március 18-án 15:15-kor meghalt.[24] VI. Tupou néven öccse követte.
Népesség
Általános adatok
A BMI adatok alapján a lakosság 90%-a túlsúlyos és 60%-a kórosan elhízott a NIH értelmezésében.[25] A 15-85 éves nők 70%-a kórosan elhízott. Tongán és Naurun a legnagyobb a túlsúlyosak és az elhízottak aránya.[26]
Legnépesebb települések
A lakosság 70%-a Tongatapun él.Habár egyre növekvő számban költöznek az egyetlen városi és kereskedelmi központba, Nukuʻalofába, az ország legnagyobb része vidékies maradt. A kivándorlás ellenére a népesség az 1930-as évekbeli 32 ezerről 1976-ra 90 ezerre nőtt.[27]
Etnikai, nyelvi megoszlás
A kormányzati portál szerint a tongaiak leginkább polinézek egy kis melanéz beütéssel. Ők a népesség 98%-át teszik ki. A lakosság 1,5%-a vegyes származású tongai, a maradék európai, főleg angol, kevert származású európai, vagy más csendes-óceáni szigetekről származó. Egy új-zélandi újság szerint 2001-ben az országban 3000-4000 kínai élt, ami a teljes népesség 3-4%-a.[28] A 2006-os zavargások fő célpontjai a kínai üzletek voltak, emiatt a legtöbb kínai elhagyta az országot,[29] és csak 300-an maradtak.
A tongai nyelv Tonga hivatalos nyelve az angollal együtt. A polinéz nyelvek közé tartozik, és közeli rokona a hawaii, a wallisi, a niueai és a szamoai nyelveknek.
Vallási megoszlás
2006-ban a tongaiak több, mint egyharmada metodista volt, emellett az utolsó napi szentek, a katolikusok, a Tongai Szabadegyház, az adventisták voltak a legfőbb keresztény felekezetek. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 90%-a valamilyen keresztény egyház vagy irányzat követőjének vallotta magát, melyek közül a négy legnagyobb a következő:[30]
- Metodisták (36 592 vagy 36%)
- Utolsó napi szentek (18 554 vagy 18%)
- Római katolikusok (15 441 vagy 15%)
- Tongai Szabadegyház (11 863 vagy 12%)
Szociális rendszer
A király, a családja és egy egyre növekvő réteg jóllétben él, de főleg vidéken nagy a szegénység. A társadalmi egyenlőtlenségeket az oktatás, az egészségügy és a földbirtoklás csökkenti.
Az általános iskolai oktatás kötelező, 6-tól 14 éves korig tart. Az általános iskolák 8, míg a és a középiskolák 90%-a egyházi, a többi állami. A felsőoktatás tartalmaz pedagógusképzést, egészségügyi szakokat; emellett van egy női üzleti főiskola, egy kicsi magánegyetem, és több magániskola agrárszakokkal, azonban népszerűbbek a tengerentúli képzések.
Gazdaság
Általános adatok
A trópusi éghajlatú szigeteket őserdő borítja. A pénzügyi szektor jelentősége kicsi, és a gazdaság erősen függ a külföldön dolgozók által hazaküldött keresettől. Sokan Ausztráliából, Új-Zélandból vagy az Amerikai Egyesült Államokból támogatják családjukat.
A fejlesztési tervek támogatják a magánszektort, a vanília és a töktermesztést, a turizmust, a közlekedést és a tömegkommunikációt. Mindezek nagyot fejlődtek, de további fejlesztést látnak szükségesnek.
Gazdasági ágazatokszerkesztés
Mezőgazdaságszerkesztés
Vidéken a háztáji gazdaságok és az ültetvények dominálnak. A gazdaság alapja a növénytermesztés (banán, vanília, kókuszdió, kávécserje, manióka, taró) és a halászat. A feudális birtokrendszer maradványai nem ösztönzik a földműveseket arra, hogy fákat telepítsenek arra a földre, amely nem az ő birtokuk. Az állattartásban a sertés és a baromfi a legfontosabb. A lovakat igavonásra tartják. Emellett más jószágaik is vannak, és a marhahús importja hanyatlik. A gazdaság számára jelentős könnyebbséget jelentett a Japánba irányuló export, de a földművesek bizalmatlanok a külföldi piacok iránt a nagy áringadozások miatt.[31]
Iparszerkesztés
Az iparban jellemző a bedolgozás. Emellett még néhány kisvállalkozás működik, amelyek a GDP 3%-át termelik meg. Nincs szabadalmi törvény Tongán.[32] Az 1996-ban alakult Tongai Kereskedelmi és Ipari Kamara képviseli a tagság érdekeit, támogatja a fejlesztéseket és a magánszektort.
A fosszilis üzemanyag és energiatermelés várható kimerülése miatt, és azért, mert egyre drágább és szennyezi a környezetet, a kormányzat figyelme a megújuló energiaforrások felé fordult. Az IRENÁval közösen Tonga megalkotta hosszú távú energiastratégiáját, ami egyaránt támogatja a fő és a többi sziget fejlesztését. A program középpontjában a napenergia áll, amely az egyes háztartásokat saját mini erőművel látja el, és segíti a szükséges személyzet kinevelését, továbbá a már telepített rendszer üzemeltetését és karbantartását is.[33]
Az egyedüli jelentős ipari ágazat az élelmiszeripar volt, amelyet a világpiaci árak zuhanása tönkretett. Az építőipart leginkább a segélyek és a hazaküldött pénzek éltetik. Cserébe a miniszterelnöki hivatal egy újabb osztályt nyitott a külföldön élő tongaiak támogatására. 2007-ben törvényt hoztak a kettős állampolgárság engedélyezéséről.[31] A válság miatt a hazaküldött összegek nagy mértékben csökkentek.
Kereskedelem, bank és szolgáltatásokszerkesztés
A bankszektorban és a szolgáltatásokban a királyi család és a nemesség túlsúlya jellemző. Tongát 2008-ban a Forbes magazin a hatodik legkorruptabb államnak nevezte.[34] 2011 márciusában az Euromoney Country Risk a 165. legbiztonságosabb befektetési célpontként jelölte meg.[35]
A kereskedelem jelentéktelen, és a Csendes-óceán szigetvilágának nemzetközi kereskedőhálózatai uralják. Az első kereskedelmi bankot 1974 szeptemberében alapították.[32]
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tonga
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.