A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Globalizáció alatt a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamatokat és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizáció valós és virtuális hálózatokkal kapcsolja össze a világ valamennyi országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját. A globalizáció újszerű és összetett folyamat, ezért nehéz pontos definíciót adni rá. Anthony Giddens meghatározása:
„ | „A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.” | ” |
A globalizáció lehet gazdasági globalizáció, pénzügyi globalizáció, kulturális globalizáció (ennek speciális formája a szimbólumok globalizációja), információs globalizáció és nyelvi globalizáció. A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák.
Veress József a globalizációról szóló könyvében[1] a következőképpen fogalmaz:
„ | „A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai szabályokat.” | ” |
Kialakulása, története
A globalizáció elődjének tekinthető a 13. századi Hanza-szövetség, mely az Észak-Európában és a Balti-térségben lévő kereskedővárosokat kapcsol össze. A 16. században a felfedezések és a gyarmatbirodalmak kiépítésével megkezdődött az atlanti kereskedelem. A globalizáció még nagyobb lendületet kapott az ipari forradalom után, sorra létesültek a vasútvonalak, kikötők. Az államok szabadkereskedelmi szerződéseket kötöttek egymás között, létrejött a valuták átválthatóságát biztosító aranyalap. A 20. század utolsó évtizedeiben a kommunikáció és a távközlési eszközök fejlődésével vált teljessé a globalizáció.
Hatásai, következményei
Nemzetközi szabadkereskedelem növekedése
Szabadkereskedelem alatt az áruk és a szolgáltatások országok közötti zavartalan, vámoktól és egyéb kereskedelmi akadályoktól mentes áramlását értjük. A szabadkereskedelem közgazdasági indokoltságát elsőként David Ricardo fejtette ki az 1817-ben megjelent A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei (On the Principles of Political Economy and Taxation) című művében. Ebben egy absztrakt modell segítségével bebizonyította, hogy a szabadkereskedelem minden részt vevő ország és az azokban élő minden gazdasági szereplő számára hasznos.
Ez az elmélet a komparatív előnyök elméleteként vált ismertté. Lényege, hogy az egyes termelési tényezők előfordulása, kapacitása és azok költsége országonként változó, ebből adódóan minden országnak komparatív előnye van egy-egy termék előállításában. Ha mindegyik ország annak a terméknek az előállítására szakosodik, melynél komparatív előnye van, és többet termel a hazai szükségletnél, akkor ezt a többletet más országokba exportálhatja. Az így keletkező többletjövedelem fejében több jószágot tud importálni.
Nemzetközi megállapodások vezettek a szabadkereskedelem növekedéséhez, 1947-ben létrejött a GATT, vagyis az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény. 1995-ben pedig megalakult a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja volt. A nemzetközi megállapodások mellett fontos szerepe volt még a nemzetközi kereskedelem növekedésében a technikai fejlődésnek, a szállítási és kommunikációs költségek csökkenésének.
A GATT és ad WTO megalakulása, tárgyalásai[2] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Időpont | Időtartam | Részt vevő országok | Tárgy | Eredmény | |
1947. április | 7 hónap | 23 | Vámegyezmények | Az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény aláírása, mely 45000 vámtarifa megállapodást tartalmazott 10 milliárd $ értékben | |
1949. április | 5 hónap | 13 | Vámegyezmények | További 5000 vámtarifa megállapodás elfogadása | |
1950. szeptember | 8 hónap | 38 | Vámegyezmények | További 8700 vámtarifa megállapodás elfogadása | |
1956. január | 5 hónap | 26 | Vámegyezmények és Japán felvétele | 2.5 milliárd $ vámkedvezmény | |
1960. szeptember | 11 hónap | 26 | Vámegyezmények | 4.9 milliárd $ vámkedvezmény | |
1964. május | 37 hónap | 62 | Vámegyezmények | 40 milliárd $ vámkedvezmény, dömpingellenes intézkedések | |
1973. szeptember | 74 hónap | 102 | Vámegyezmények, keretmegállapodások | 300 milliárd $ vámkedvezmény, a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok területére is | |
1986. január | 87 hónap | 123 | Vámegyezmények, a szolgáltatások és a szellemi tulajdon szabályozása, a WTO megalakulása | A WTO megalakulása, kereskedelmi tárgyalások és mezőzadasági támogatások | |
2001. november | ? | 141 | Vámegyezmények, munkaügyi, környezetvédelmi, szabadalmi szabályozások | A nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját elősegítő intézkedések elfogadása |
Multinacionális és transznacionális vállalatok térnyerése
A multinacionális vállalat olyan vállalatot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel, így többféle nemzeti identitást vesznek fel. Gyakran merül fel az a vád ezen vállalatokkal szemben, hogy a gazdasági versenyt korlátozni törekszenek.
A multinacionális vállalatok és a transznacionális vállalatok közötti különbség, hogy a multinacionális vállalatok tulajdonosai több nemzetből kerülnek ki, míg a transznacionális vállalatok tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, gyakran egy elég szűk, behatárolható csoportból, de ők is több országban is folytatnak tevékenységet. A multinacionális vállalatok a legdinamikusabban fejlődő vállalkozások közé tartoznak.[3]
A fejlődésük és növekedésük oka, hogy a vállalatok egyes piacokon gazdasági erőfölényre tehetnek szert, továbbá képesek a veszteségeinek országok közötti átcsoportosítására. A munkaigényes, vagy a különösen szennyező iparágakat az olcsó munkabérű, laza környezetvédelmi követelményeket támasztó harmadik világba telepítik át. A tudományos, technikai tevékenységek pedig az anyaország területén maradnak.
Homogenizálódás
A homogenizálódás a kulturális és pénzügyi globalizáció folyamata. Általában nemzetközi üzletláncok (pl.: McDonald’s, Tesco) terjedésével és egy egységes fogyasztói kultúra kialakulásával jár. A globalizáció kritikusai ezt a folyamatot támadják leginkább, mivel sokak szerint ezek a folyamatok az országok, népek saját identitásának eltűnésével járnak.
Negatív hatások
A globalizáció negatív hatásai leginkább a szociális jólét és biztonság terén tapasztalhatóak. A világméretű folyamatok miatt jellemző a nemzetközi és az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedése, a fokozódó elszegényedés. A szegényebb rétegek kirekesztetté válnak, nehezebben jutnak hozzá a gazdasági és a technológiai fejlődés vívmányaihoz. Megjelenik a munkanélküliség, a kisvállalkozások tönkremennek a multinacionális cégekkel való versenyben. A szociális védőháló is szétszakad, eltűnnek a jóléti intézmények, vagy fenntartásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.
A globalizáció hívei szerint minden állam profitál a folyamatból, de egyesek szerint nem ez látszik, az elmúlt évtizedekben eleinte nőttek a fejlett és fejletlen országok közötti különbségek. A 20. század utolsó negyedében, amikor a globalizáció folyamatai kibontakoztak, a világ különböző régióinak fejlődése hatalmas eltéréseket mutatott. A fejlett nyugat évi átlagos növekedése 2%, ezzel szemben az elmaradottabb Latin-Amerikáé csak 0,9%, Afrika stagnált, Közép- és Kelet-Európa pedig -1,1%-os hanyatlást mutatott. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség 1913-ban 1:10, 1950-ben 1:26, 1990-ben pedig már 1:40 arányú volt. De ez a folyamat lassan megfordulni látszik.
Egyes vélemények szerint a globalizáció rossz irányba halad, mivel kizárólag a nemzetközi pénzoligarchia vagyonának a gyarapítása a célja. Ezzel kapcsolatban ír Endrey Antal – A disznófejű nagyúr című művében. Jelenleg Drábik János az egyik leginkább globalizáció ellenes szerző, valamint a témának a gazdasági-társadalmi problémáival foglalkozik a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Gazdaságpolitika a globalizált világban: Veress József (szerk.)
- ↑ The GATT years: from Havana to Marrakesh, World Trade Organization
Timeline: World Trade Organization – A chronology of key events, BBC News
Brakman-Garretsen-Marrewijk-Witteloostuijn, Nations and Firms in the Global Economy, Chapter 10: Trade and Capital Restriction - ↑ Az 1970-es évek elején 7 000, a század végen már 44 000 ilyen vállalat működött, 280 000 külföldi leányvállalattal. Az 1990-es évek közepén a multinacionális vállalatok bonyolították le a világkereskedelem 40%-át.
Irodalom
- Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Európa, 1997.
- Ankerl Géza Nyugat van, Kelet nincs, Budapest, Osiris, 2000), ISBN 963-379-649-0
- Szentes Tamás: Fejlődés – Versenyképesség – Globalizáció I., Akadémiai Kiadó, 2006
- Szentes Tamás és munkaközössége: Fejlődés – Versenyképesség – Globalizáció II., Akadémiai Kiadó, 2006
- Lányi András: A globalizáció folyamata – Fenntarthatóság és globalizáció 1., L'Harmattan Kiadó, 2007
- Csáki György – Farkas Péter: A globalizáció és hatásai – európai válaszok, Napvilág Kiadó, 2008
- Magas István: Globalizáció és nemzeti piacok, Napvilág Kiadó, 2007
- Árva – Diczházi: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon, Kairosz Kiadó, 2003
- George, Susan: A WTO – Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globalizáció? Napvilág Kiadó, 2003
- Szabó Máté: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom, Századvég Kiadó, 2004
- Balázs Zoltán – Szilágyi Katalin: Globalizáció és kapitalizmus, Századvég Kiadó, 2007
- Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004
- Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004
- Prugberger Tamás: Van kiút az útvesztőből? – Globalizáció, neoliberalizmus és a jog, Kairosz Kiadó, 2008
- Földes Gy.-Inotai A.: A globalizáció kihívásai és Magyarország, Napvilág Kiadó, 2003
- Nyírő Miklós: Filozófia a globalizáció árnyékában: Richard Rorty, L'Harmattan Kiadó, 2010
- Pintér Emil: Globalizáció pró és kontra (Gondolatok a kettős gazdaságról), Accordia Kiadó, 2002
- Árva László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon, Kairosz Kiadó, 1998
- Szabó Gábor: Szétszakadó világunk – A globalizáció emberi jogi kockázatai, Publikon Kiadó, 2010
- Cskós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II., MTA Társadalomkutató Központ, 2002
- Gömböcz Elvira (szerk.): Alternatív GLOBALIZÁCIÓ a népekért és a Földért, Luther Kiadó, 2008
- szerk.: Veress József: Gazdaságpolitika a globalizált világban. Typotex, 401-416. o. (2009). ISBN 978 963 279 066 4
- Rakonczai János: Elfogyasztott jövőnk? Globális környezeti és geopolitikai kihívásaink; BCE, Bp., 2021 (Corvinus geographia, geopolitica, geoeconomia)
- A globalizált világ kihívásai; szerk. Tálas Péter; Ludovika Egyetemi Kiadó, Bp., 2021
- Világpolitika és globalizáció. Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba, 1-2.; szerk. John Baylis, Steve Smith, Patricia Owens, ford. Bojtár Péter et al.; Antall József Tudásközpont, Bp., 2021
- Ian Kershaw: Európa globális története, 1950–2017; ford. Kőrös László; Kossuth, Bp., 2022
- Donella Meadows–Jorgen Randers–Dennis Meadows: A növekedés határai; ford. Déri Andrea; Kossuth, Bp., 2022
- Klaus von Dohnanyi: Nemzeti érdekek. Útmutatás a német és az európai politika számára a globális átalakulások korában; ford. Mesés Péter; Habsburg Ottó Alapítvány, Bp., 2022 (Magistra vitae)
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.