A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ohotszki-tenger (Охoтское море) | |
Országok | Oroszország, Japán |
Hely | Csendes-óceán |
Felszíni terület | 1 530 000 km2 |
Átlagos mélység | 971 m |
Legnagyobb mélység | 3372 m |
Települések | Magadan, Palana, Juzsno-Szahalinszk, Abasiri, Monbecu, Vakkanai |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 55°, k. h. 150°Koordináták: é. sz. 55°, k. h. 150° | |
Az Ohotszki-tenger és környéke | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohotszki-tenger témájú médiaállományokat. |
Az Ohotszki-tenger (oroszul Охoтское море ) a Csendes-óceán nyugati részének egyik tengere, amelyet keletről a Kamcsatka-félsziget, délkeletről a Kuril-szigetek, délen Hokkaidó szigete, nyugaton Szahalin szigete, illetve a kelet-szibériai partvonal határolnak.
Nevét Ohotszkról, a Távol-Kelet első orosz településéről kapta.
Első európai felfedezői az orosz Ivan Jurjevics Moszkvityin és Vaszilij Danyilovics Pojarkov voltak, a 17. század második negyedében.
Az Ohotszki-tenger a hosszan elnyúló Szahalin két oldalán is érintkezik a Japán-tengerrel, nyugaton a Szahalini-öblön és a Tatár-öblön, délen a La Pérouse-szoroson keresztül.
Télen a hajózás az Ohotszki-tengeren nehéz vagy egyenesen lehetetlen. Az Amur folyó ugyanis nagy mennyiségű édesvizet szállít a tengerbe, ami csökkenti az oldott só koncentrációját, felemelve a víz fagyáspontját – így az Ohotszki-tengeren könnyebben képződnek a hajókra veszélyes jégmezők, mint a nyílt vizeken.
Az Ohotszki-tengert a Japánhoz tartozó Hokkaidó partvonalát kivéve minden oldalról Oroszország szárazföldi területei veszik körül, ezért felette az orosz szuverenitást általában elismerik. A hidegháború idején a Szovjet Csendes-óceáni Flotta ballisztikus rakéták kilövésére alkalmas tengeralattjárói bázisának használta, és Oroszország azóta is megtartotta ezt a stratégiát.
Japán neve
Japánul a tenger neve hagyományosan Hokkai (北海) volt, ami „északi tengert” jelent. Később azonban az Északi-tenger nevet a japánok is a más nyelvekben ezen a néven ismert európai tengerre kezdték el használni. Hogy megkülönböztessék tőle a saját tengerüket, az utóbbi új neve Ohócuku-kai (オホーツク海) lett, az orosz név átírása.
Jelentős kikötők
|
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.