A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A hatóanyag általánosságban egy adott rendszer azon komponense, amely a kiváltott hatásért felelős. Idegen szóval farmakon, vagy drog, bár a köznyelv drognak inkább csak a kábító hatású anyagokat nevezi.[1]
A gyógyszerészet hatóanyagnak nevezi a gyógyszer gyártására szánt bármely anyagot amely a gyártás során a gyógyszerkészítmény aktív összetevőjévé válik, amelyet farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatás kiváltására szánnak valamely élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében.[2]
A gyógyszerészetben/orvostudományban a hatóanyag az a kémiailag jól definiált molekula, amely a gyógyszer kívánt hatásáért felelős. A hatóanyag nem feltétlenül a legnagyobb tömegű komponense a gyógyszernek. Egyazon gyógyszerkészítmény több hatóanyagot is tartalmazhat. Egyszerűbb megfogalmazásban a gyógyszerek hatékony komponense.
A hatóanyag jelentősége a gyógyszerészeti munkában
A gyógyszerészetben a gyógyszerkészítményeket alkotó komponenseket gyógyszeranyagoknak nevezik, melyek lehetnek hatóanyagok vagy segédanyagok. A gyógyszer kívánt farmakológiai hatásáért felelős komponenseket nevezik hatóanyagnak, melyek jól körülírt anyagok.
A hatóanyag önmagában még nem gyógyszer. Gyógyszerré akkor válik, amikor gyógyszerformává alakítják (tabletta, kúp, injekció, kenőcs, krém, oldat stb). A hatóanyagok gyógyszerkészítménnyé történő alakításához a gyógyszerészet segédanyagokat használ, melyek elősegítik a készítmény gyárthatóságát, a hatóanyag stabilitását, adagolhatóságát és biofarmáciai tulajdonságát. A hatóanyag nem feltétlenül a legnagyobb tömegű komponense a gyógyszernek.
A hatóanyagok technológiai műveleteivel a gyógyszertechnológia, a hatástani vizsgálatával és csoportosításával a farmakológia tudománya foglalkozik.[3]
Élettudományok
A hatóanyagok vizsgálatával és csoportosításával a gyógyszerhatástan tudománya foglalkozik. Ezen belül:
- Az élő szervezet a gyógyszer hatóanyagokra adott válaszával és a válaszok biológiai hátterével a gyógyszerhatástanon belül a farmakodinámia foglalkozik.
- A hatóanyagok által kiváltott nemkívánatos hatásokkal a toxikológia tudománya foglalkozik.
- A hatóanyagok felszívódásának valamint a szervezeten belüli megoszlásának és kiürülésének módjával és időbeli lefolyásával a farmakokinetika foglalkozik.
Jegyzetek
- ↑ Lásd például drogos.
- ↑ 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról.
- ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 21–22. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
Források
- Magyar értelmező kéziszótár. Szerkesztette Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1987. 526. o. ISBN 963 05 4557 8
- Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerkesztette Bakos Ferenc. Kilencedik, ismételten átnézett és függelékkel bővített kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1989. 201. o. ISBN 963 05 5307 4
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 344–345 és 394. o. ISBN 963-10-3269-8
- Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 15–16. o. ISBN 963 240 021 6
- Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 8. o. ISBN 978 963 9879 56 0
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.