A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A gyógyszerészet a gyógyszerek előállításával és tanulmányozásával foglalkozó szakma és tudományág, eredetileg a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények előállításával és kiadásával foglalkozott. A gyógyszerek készítésének, elosztásának tudománya, művészete, és az alkalmazásával összefüggő szakmai információ lakosság részére történő átadása. Ez a szakmai információ tartalmazza a recepten rendelt gyógyszer beszerzését, raktározását, elkészítését, elosztását, kiválasztását, a gyógyszerfelhasználás monitorozását betegre szabottan, valamint kognitív szolgáltatások nyújtása a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök használatával kapcsolatban.[1] A gyógyszerészeti feladatokat egyetemi végzettségű szakember a gyógyszerész látja el.
A gyógyszerészet a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya.[2] Napjainkban más, egyéb feladatkörök is beletartoznak a gyógyszerészi munkába, mint például a gyógyszertechnológia, az állati és növényi eredetű drogokat leíró farmakognózia, a gyógyszerhatástan, gyógyszerkémia, kórházi gyógyszerészet, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi gondozás, betegellátás, felvilágosítás, a gyógyszerellátás és felügyelete. Paradigmaváltás a gyógyszerészetben is folyamatos, amely magában foglalja az ember biológiájának mélyebb megismerését és a gyógyítást is. A gyógyításban elsőként a molekuláris diagnosztikában várható áttörés, amely a különféle betegségek kimutatását és előrejelzését jelenti.
A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott a gyógyszerészetben is. A terápiában a személyre-szabott orvoslás, személyre-szabott gyógyszerészet (personalized medicine, farmakogenomika) megteremtése az elérendő cél. A személyre szabott gyógyászat egyrészt, a hagyományos gyógyszerek egyénekre összeállított kombinációit jelenti (a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok alapján); másrészt, új egyén-specifikus gyógymódok (pl. génterápia, tumor-terápia, antitest-terápia, őssejt terápia, fejlett terápiás gyógyszerkészítmények, immunológiai terápiák) bevezetését foglalják magukba. A jövő gyógyszerészetében a betegségek megelőzése (prevenció) nagyobb fontossággal bír. Az egyén genomjának ismerete alapján valószínűsíteni lehet a betegségeket, ami lehetővé teszi a megfelelő életmód kialakítását és a gyakori, célzott orvosi vizsgálatok elvégzését.[3]
A "gyógyszerészet" szó etimológiája
- A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb.[4]
- Maga a "gyógyszer" elnevezés görög megfelelője a "farmakon" egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A "gyógyszer" szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a "Természettudományi Szóhalmaz"-ban (Budán, 1843). Az előtagot a "gyógyít", "gyógyul" igékből vonták le, illetőleg – legalább részben – a gyógyító igenevet rövidítették meg. "Gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a "Pharmacum", "Medicamentum" szavak voltak a köznyelvben használatosak.
- farmakon (görög): gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer.[5]
Működő gyógyszertárak száma Magyarországon (2006 – 2010) között[6]
2006 2008 2009 2010 2013[7] 2016[8] Közforgalmú gyógyszertár 2010 2348 2364 2520 2333 2354 Fiók gyógyszertár 650 654 641 650 668 - Kézi gyógyszertár 276 252 241 250 260 - Kórházi (intézeti) gyógyszertár 143 - - 120 - - Vényforgalmú gyógyszertár 73 - - 74 71 -
Gyógyszerészet fejlődése
Kronológia
- i. e. 1550 körül íródott az egyiptomi Ebers-papirusz, amelyben számos gyógymód megjelenik.
- Az i. e. 5. században élt Hippokratész, akit az orvostudomány megalapítójának tartanak.
- 2. század: Galénosz orvos-gyógyszerész, megállapította az akkori gyógyszerek hatásos adagjait.
- 754: az első gyógyszertár (Bagdad).
- 10. század: Avicenna Canon Medicinae című ötkötetes művében számos gyógyszert is felsorol
- 1241-ben alapították a legrégebbi, ma is működő európai gyógyszertárat.
A gyógyszerészet nemzetközi szimbólumai
-
Zöld kereszt
-
Mozsár és pisztillus
-
Vörös kereszt Olaszországban
-
Indiai gyógyszerészek szimbóluma
Jegyzetek
- ↑ Remington The Science and Practice of Pharmacy 21st edition Lippincott Williamms & Wilkins 1889-2005. p. 3.
- ↑ Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. április 24.)
- ↑ The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
- ↑ J/1323. számú dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Budapest, 2010. október
- ↑ http://nepszava.hu/cikk/669827-emmi-megfelelo-a-magyarorszagi-gyogyszertarak-szama-es-eloszlasa[halott link]
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_okk011b.html
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
- K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
- A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
- Remington, Gerbino: The Science and Practice of Pharmacy 21.st edition Lippincott, Williams and Wilkins, 2005
- DiPiro: Encyclopedia of Clinical Pharmacy Taylor & Francis Group, 2003
- A magyar gyógyszerészet képes reklámtörténete 1945-ig. A receptektől a plakátokig; szerk. Szarvasházi Judit, fotó Vékás Magdolna; Galenus, Bp., 1999
- Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai, 1612–1945; Galenus, Bp., 2001
- Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története; Faximilex, Bp., 2002
- Dörnyei Sándor: A magyar gyógyszerészettörténeti irodalom 1944-ig; Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár–MATI, Bp.–Piliscsaba, 2005 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
- Az ember és a természet a gyógyszerészetben. Állati és növényi anyagok felhasználása az ókortól a XX. századig; szerk. Szarvasházi Judit; Galenus, Bp., 2007
- Bayer István: A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése; Galenus, Bp., 2010
- Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, 1-2.; 2. jav., bőv. kiad.; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013
- Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből; összeáll. Kapronczay Károly, Kapronczay Katalin; Johan B. Alapítvány–MATI, Bp., 2016 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.