A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Leopold von Berchtold | |
Az Osztrák–Magyar Monarchia 8. külügyminisztere | |
Hivatali idő 1912. február 17. – 1915. január 13. | |
Uralkodó | I. Ferenc József |
Előd | Alois Lexa von Aehrenthal |
Utód | Burián István |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1863. április 18. Bécs |
Elhunyt | 1942. november 21. (79 évesen) Peresznye |
Szülei | Zikmund Berchtold z Uherčic |
Házastársa | Károlyi Nandine Johanna (1893. január 25. – 1942. november 21., a személy halála, Budapest) |
Gyermekei | Count Sigismund von Berchtold |
Foglalkozás |
|
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold von Berchtold témájú médiaállományokat. |
Leopold von Berchtold gróf (teljes német nevén Graf Leopold Anton Johann Sigismund Josef Korsinus Ferdinand Berchtold von und zu Ungarschütz, Frättling, und Püllütz, magyarul: Gróf Berchtold Lipót, csehül: Leopold hrabě Berchtold z Uherčic) (Bécs, 1863. április 18. – Peresznye, 1942. november 21.) osztrák nagybirtokos, diplomata, az első világháború kitörése idején az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere.
Ifjúkora
Morvaországi eredetű osztrák arisztokrata (bárói, majd grófi) családban született 1863. április 18-án. Édesapja gróf Sigismund Samuel Koloman von Berchtold (1834-1900), édesanyja gróf Josephine Gabriela von und zu Trauttmansdorff (1835-1894) volt.[1] Nagykorúságát elérve az Osztrák–Magyar Monarchia leggazdagabb emberei közé tartozott, nagy kiterjedésű birtokai Magyarországon és Morvaországban feküdtek.
Diplomáciai pályája
Leopold von Berchtold gróf 1893-ban lépett osztrák–magyar külügyi szolgálatba. Bár képességeit nem tartották túl magasnak, de műveltsége, arisztokrata családi háttere, úri megjelenése, kifinomult és udvarias modora nagy hatással volt környezetére. Ennek köszönhetően igen gyorsan haladt felfelé a ranglétrán. 1893-ban feleségül vette Károlyi Ferdinanda grófnőt, Károlyi Alajos grófnak (1825–1889), a Monarchia londoni nagykövetének leányát. Londoni és párizsi diplomáciai megbízatások után 1906-tól Osztrák–Magyar Monarchia nagyköveteként szolgált a szentpétervári cári udvarnál, ahonnan 1911-ben tért vissza Bécsbe.
Amikor Alois Lexa von Aehrenthal gróf, osztrák–magyar közös külügyminiszter 1912. február 17-én elhunyt, Ferenc József császár Berchtold grófot bízta meg a közös külügyminisztérium vezetésével. E tisztséget 1915-ig viselte. A Szerbia elleni kemény fellépést sürgetők közé tartozott. Támogatta Albánia létrehozását, amely elzárta Szerbiát a Földközi-tengertől.
Az 1912–1913-as balkáni háborúk alatt Berchtold azt az álláspontot képviselte, hogy háborút kell indítani Szerbia ellen. Javaslatainak megvalósítását megakadályozták, ez a háborúk lezárásakor teljes diplomáciai vereségbe torkollott. A Balkán-háborúk során Berchtold Szerbia-ellenes álláspontja tovább keményedett.
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörököst és feleségét, Hohenberg Zsófia hercegnőt a szerb kormány támogatását élvező boszniai szerb nacionalisták Szarajevóban meggyilkolták. Ezt az eseményt Berchtold külügyminiszter kiváló alkalomnak tartotta, hogy megleckéztesse Szerbiát. Indítványozta Szerbia lerohanását, előzetes hadüzenet nélkül, azonnal megindított háborúval, de szembekerült Tisza István magyar miniszterelnökkel, aki a megtorlás során ki akarta használni a diplomáciai csatornákat is. Tisza megakadályozta a hadüzenet nélküli háború indítását.
Az első világháború idején
Berchtold külügyminiszter beszélte rá a vonakodó uralkodót arra, hogy általa megfogalmazott, elfogadhatatlan tartalmú ultimátumot küldjön Szerbia kormányának 1914. július 23-án. Érvelésének alapja az volt, hogy az Orosz Birodalom nem fog Szerbia segítségére sietni. Ez az ultimátum gyakorlatilag a háború első lépése volt. Amikor Szerbia válaszolt az ultimátumra, és a Monarchia legtöbb követelését elfogadta, Berchtold ezt sem vette figyelembe. A választ elutasításnak minősítette, és meggyőzte Ferenc József császárt, hogy üzenjen hadat Szerbiának (július 28-án). Az akkori nagyhatalmak szövetségi rendszereiből következően ez a lépés kirobbantotta az első világháborút.
A háború folyamán Berchtold külügyminiszter munkáját és viselkedését a kortársak bizonyos mértékig defetistának (azaz vereségre orientáltnak) látták. Például amikor szembesült Olaszországnak Ausztria rovására bejelentett területi igényeivel (Dél-Tirol, Trieszt, Görz és Gradisca), Berchtold azt javasolta a minisztertanácsnak, hogy a Monarchia vagy üzenjen hadat (Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök természetesen ezt a megoldást támogatta), vagy egyezzen bele az olasz területi követelések teljesítésébe.
Visszavonulása, utolsó évei
1915. január 13-án Berchtold gróf külügyminiszteri tisztségéről lemondásra kényszerült, mivel nem tudta elérni, hogy Olaszország és Románia a központi hatalmak (az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság) oldalán lépjenek be a háborúba. Utódjául az erőszakosabb politikát követő Rajeci Burián István bárót nevezték ki 1915. január 13-án. Berchtold ezután már nem vett részt a politikai életben. Feljegyezték egy mondását: „Hagyjanak engem békén, már régóta unom ezt a háborút” („Lassen Sie mich in Ruhe. Der Krieg langweilt mich schon lange”). A császári udvar azonban igényt tartott szolgálataira, kinevezték császári főudvarmesterré (Obersthofmeister), emellett a Károly főhercegnek, a későbbi I. Károly császárnak főtanácsadójaként működött 1918-ig, az uralkodó lemondásáig.
Leopold von Berchtold gróf 1942. november 21-én hunyt el Peresznyén (Csepreg közelében). (A Berchtold grófi család a 19–20. század fordulóján lett Peresznye község birtokosa a Esterházy–Trauttmannsdorf–Berchtold-kastély révén. 1950-ben az addig Sopron vármegyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták).
A család sírboltjában temették el, a buchlowitzi kastélyban (Schloss Buchlau), a mai Buchlovice helység mellett, Csehországban).
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Graf Leopold Berchtold von und zu Ungarschütz, Frätting, und Püllitz (angol nyelven). eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
- 'Aeiou' osztrák netes lexikon
- Magyarország külügyminiszterei Archiválva 2012. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Irodalomszerkesztés
- Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség, 2. kiadás, Budapest: Gondolat Kiadó (1978). ISBN 963-280-714-6
- Erich Zöllner: Ausztria története, Osiris, 2000, Bp., 1998
- A. J. P. Taylor: A Habsburg Monarchia 1809-1918, Scolar, 1998
- Hantsch, Hugo: Leopold Graf Berchtold. Grandseigneur und Staatsmann Styria, Graz, 1963
Elődje: Alois Lexa von Aehrenthal |
|
Utódja: Burián István |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
1912
Február 17.
1915
Január 13.
I. Ferenc József magyar király
Burián István (politikus)
Első világháború
1863
Április 18.
Bécs
1942
November 21.
Peresznye
Diplomata
Magyar Királyi Szent István-rend
Wikimédia Commons
Category:Leopold Berchtold
Német nyelv
Magyar nyelv
Cseh nyelv
Bécs
1863
Április 18.
Peresznye
1942
November 21.
Első világháború
Osztrák–Magyar Monarchia
1863
Április 18.
1834
1900
1835
1894
Osztrák–Magyar Monarchia
Magyarország
Morvaország
Fájl:Peresznye légifotó.jpg
Széchenyi-kastély (Peresznye)
Fájl:Zámek Buchlovice Buchlovice, Buchlovice 12 15.JPG
Buchlovice
Fájl:Gróf Berchtold Lipót maszk.JPG
Széchenyi-kastély (Peresznye)
1893
Károlyi Alajos
London
Párizs
1906
Osztrák–Magyar Monarchia
Szentpétervár
1911
Bécs
1912
Február 17.
I. Ferenc József magyar király
1915
Szerbia
Albánia
Földközi-tenger
1912
1913
Balkán-háború
1914
Június 28.
Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös
Chotek Zsófia
Szerbia
Bosznia
Szarajevó
Tisza István (miniszterelnök)
Magyarország kormányfőinek listája
Ultimátum
Szerb Királyság (1882–1918)
1914
Július 23.
Orosz Birodalom
Július 28.
Első világháború
Olasz Királyság
Ausztria
Dél-Tirol
Trieszt
Görz
Franz Conrad von Hötzendorf
1915
Január 13.
Olasz Királyság
Román Királyság
Osztrák–Magyar Monarchia
Német Császárság
Burián István (politikus)
1915
Január 13.
IV. Károly magyar király
1918
1942
November 21.
Peresznye
Csepreg
19. század
20. század
Széchenyi-kastély (Peresznye)
1950
Sopron vármegye
Vas megye
Buchlovice
Buchlovice
Csehország
Internet Archive
Speciális:Könyvforrások/963-280-714-6
Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei
Burián István (politikus)
Sablon:Az első világháború osztrák–magyar politikusai
Sablon:Az első világháború osztrák–magyar politikusai
Sablonvita:Az első világháború osztrák–magyar politikusai
Első világháború
Trianoni békeszerződés
Osztrák–Magyar Monarchia
Burián István (politikus)
Ottokar Czernin
Burián István (politikus)
Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)
Fájl:Ensign of Austro-Hungarian civil fleet (1869-1918).svg
Alexander von Krobatin
Rudolf Stöger-Steiner von Steinstätten
Tisza István (miniszterelnök)
Esterházy Móric
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Hadik János
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Berinkey Dénes
Garbai Sándor
Peidl Gyula
Friedrich István
Huszár Károly (politikus)
Simonyi-Semadam Sándor
Hazai Samu
Szurmay Sándor
I. Ferenc József magyar király
IV. Károly magyar király
Habsburg József magyar kormányzó
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Garbai Sándor
Habsburg József magyar kormányzó
Friedrich István
Horthy Miklós (kormányzó)
Victor Adler
Apponyi Albert
Moritz Auffenberg von Komarów
Otto Bauer
Heinrich von Clam-Martinic
Konstantin Dumba
Max Hussarek von Heinlein
Jászi Oszkár
Ernst von Körber
Heinrich Lammasch
Karl von Stürgkh
Kun Béla (népbiztos)
Lukács György (filozófus)
Pogány József
Rákosi Mátyás
Szamuely Tibor (népbiztos)
Landler Jenő
Vágó Béla (politikus)
Fiedler Rezső
Seidler Ernő
Böhm Vilmos
Sablon:Magyarország külügyminiszterei
Sablon:Magyarország külügyminiszterei
Sablonvita:Magyarország külügyminiszterei
Magyarország külügyminisztereinek listája
Esterházy Pál Antal
Pulszky Ferenc
Batthyány Kázmér
Friedrich Ferdinand von Beust
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Szlávy József
Kálnoky Gusztáv
Agenor Maria Gołuchowski
Burián István (politikus)
Ottokar Czernin
Burián István (politikus)
Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Berinkey Dénes
Harrer Ferenc
Kun Béla (népbiztos)
Pogány József
Kun Béla (népbiztos)
Ágoston Péter (politikus)
Tánczos Gábor (katona)
Lovászy Márton (politikus)
Somssich József (miniszter)
Simonyi-Semadam Sándor
Teleki Pál (politikus)
Csáky Imre (politikus)
Teleki Pál (politikus)
Gratz Gusztáv
Teleki Pál (politikus)
Bánffy Miklós (író)
Daruváry Géza
Bethlen István (politikus)
Scitovszky Tibor
Walko Lajos
Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Walko Lajos
Puky Endre
Gömbös Gyula
Kánya Kálmán
Imrédy Béla
Csáky István (politikus)
Teleki Pál (politikus)
Bárdossy László
Keresztes-Fischer Ferenc
Kállay Miklós (politikus)
Ghyczy Jenő
Sztójay Döme
Hennyey Gusztáv
Kemény Gábor (politikus, 1910–1946)
Gyöngyösi János (politikus)
Mihályfi Ernő
Molnár Erik (politikus)
Rajk László (politikus)
Kállai Gyula
Kiss Károly (politikus)
Molnár Erik (politikus)
Boldóczki János
Horváth Imre (politikus, 1901–1958)
Horváth Imre (politikus, 1901–1958)
Nagy Imre (miniszterelnök)
Horváth Imre (politikus, 1901–1958)
Sík Endre (diplomata)
Péter János (külügyminiszter)
Puja Frigyes
Várkonyi Péter (politikus)
Horn Gyula
Jeszenszky Géza (külügyminiszter)
Kovács László (politikus)
Martonyi János (politikus)
Kovács László (politikus)
Somogyi Ferenc (politikus)
Göncz Kinga
Balázs Péter (közgazdász)
Martonyi János (politikus)
Navracsics Tibor (politikus)
Szijjártó Péter
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Francia Nemzeti Könyvtár
BIBSYS
Fájl:P history.png
Portál:Történelem
Fájl:Első világháború (portál).png
Portál:Első világháború
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.