Ez a szócikk a katonáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tánczos Gábor (egyértelműsítő lap).

Tánczos Gábor
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő 1919. augusztus 7. – augusztus 15.
Előd	Ágoston Péter
Utód	Lovászy Márton
Született	1872. január 22. Pest[1]
Elhunyt	1953. augusztus 11. (81 évesen) Hajdúnánás
Foglalkozás	politikus diplomata
A Wikimédia Commons tartalmaz Tánczos Gábor témájú médiaállományokat.

Tánczos Gábor (Pest, 1872. január 22. – Hajdúnánás, 1953. augusztus 11.) magyar lovassági tábornok, külügyminiszter.

Pályakép

Protestáns polgári családba született. Édesapja Tánczos Miklós, ügyvédként dolgozott. Katonai pályája 1885-ben kezdődött egy császári és királyi katonai főreáliskolában.

1888-tól a bécsújhelyi katonai akadémián folytatta tanulmányait. 1891. augusztus 18-án lovassági hadnaggyá avatták. Három évet töltött csapatszolgálatban, majd 1894 és 1896 között elvégezte bécsi Hadiiskolát. 1895. november 2-án előléptették főhadnaggyá. Németül és franciául is megtanult, valamilyen szinten elsajátította a szerb és horvát nyelvet is.

1898-ban másodosztályú századossá, 1900-ban első osztályú századossá léptették elő. 1907–1909 belgrádi, 1914-től athéni katonai attasé, ezredes. 1915–1916 bukaresti katonai és tengerészeti attasé, 1917–1918-ban IV. Károly szárnysegéde, majd dandárparancsnok és vezérőrnagy volt. Az őszirózsás forradalom idején a Károlyi Mihály-kormány nyugdíjazta. 1919. augusztus 7-től augusztus 15-ig a Friedrich-kormányban megbízatást kapott a külügyminisztérium ideiglenes vezetésére. 1920-ban ismét szolgálatba lépett.

Az 1920-as évek közepétől a magyar Külügyi Társaság lefegyverzési szakosztályát vezette, melynek 1940–1941-ben a társelnöke is volt. 1921. március 1-jén altábornaggyá léptették elő, majd kinevezték a magyar–csehszlovák határmegállapító bizottságba, annak vezetőjeként. 1923-ban a honvédelmi miniszter helyettese, majd a népszövetségi delegáció katonai szakértője lett.

1925. szeptember 1-től a Népszövetségnél fődelegátus. 1926-ban lovassági tábornok. 1930-tól gróf Apponyi Albert mellett Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben, szeptembertől mindketten részt vettek a Commission d’Etude pour l’Union Européenne munkájában. A harmincas évek végétől visszavonultan élt Budapesten. 1951 nyarán kitelepítették Hajdúdorogra. 1953. augusztus 11-én, Hajdúnánáson hunyt el.

Források

• http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15454.htm
• http://horthykorszak.blog.hu/2016/04/07/angyalborben_tanczos_gabor_vezerezredes
• http://mtdaportal.extra.hu/ADATBANK/A_MAGYAR_TARSADALOM_LEXIKONJA/MTL_T.pdf
• http://katpol.blog.hu/2007/09/12/guide_to_political_military_affairs
• http://epa.oszk.hu/01300/01343/00048/pdf/20061130-93097.pdf
• http://epa.oszk.hu/00900/00995/00035/pdf/EPA00995_multunk_2013_03_168-206.pdf

1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. július 22.)