A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
WRB Stixenstein–Kranichberg | |
WRB „STIXENSTEIN“ - „KRANICHBERG“ SStB III kategória SB 9 (régi), 15 | |
Pályaszám | |
SStB 38-43 SB 276-281 | |
Általános adatok | |
Gyártó | John Haswell |
Gyártásban | 1848-1852 |
Selejtezés | 1885-ig |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 2-4-0 |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 264 mm |
Ütközők közötti hossz | 14 000 mm |
Szolgálati tömeg | 28,41 t |
Tapadási tömeg | 20,2 t |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 1B-n2 |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 404 mm |
Dugattyú lökethossza | 579 mm |
Gőznyomás | 4,9 bar |
Csőfűtőfelület | 102,00 m² |
Tapadósúlyból számított vonóerő | 33,694 kN |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A „STIXENSTEIN“, „FORCHTENSTEIN“, „EBENFURTH“, „TRIEST“ „KALKSBURG“ és „KRANICHBERG“ egy szerkocsis tehervonati gőzmozdonysorozat volt a Bécs-Győr(Gloggnitzer) Vasútnál (németül:Wien–Raaber (Gloggnitzer) Eisenbahn, WRB/WGB).
1848-ban John Haswell két 1B tengelyelrendezésű mozdonyt tervezett a „STIXENSTEIN“ és a „FORCHTENSTEIN“-t, mint egységes tehervonati mozdonyt. Ezeket a mozdonyokat követte 1850-ben és 1852-ben két-két ugyanilyen építésű mozdony. Ezek belsőkeretes, belső vezérlésű külsőhengeresek voltak és legtöbb méretük megegyezett az „ESTERHÁZ“ -„LIESING“ személyvonati mozdonyokéval. A „TRIEST“ –et később átnevezték „WEILBURG“ –ra. A WGB általában az itt bemutatott és a BRUCK típusaival bonyolította le a Wienerneustadt—Sopron vonalon a forgalmat. A WGB déli vonalainak államosítása után a BRUCK típusból hármat átvitt a tulajdonában maradt Wien—Bruck-i vonalra, melyet később tovább épített Újszőnyig (ma:Komárom). Ezt a vonalrészt, még elkészülte előtt, eladta a ÁVT-nek, a mozdonyokkal együtt. A déli vonalrészen maradt BRUCK típusú mozdonyok végül az Déli Vasút állagába kerültek, de magyar vonalakon nem közlekedtek.
A WRB STIXENSTEIN típus gépei a vonalak államosításakor mind a Déli Államvasút (németül: Südliche Staatsbahn, SStB) állagába kerültek, ahol a III kategória 38-43 pályaszámait kapták. A vonalcsoport eladása után, 1858-tól a Déli Vasút tulajdonába kerültek, ahol előbb az SB 9 (régi), majd 1864-től az SB 15 sorozat 276-281 pályaszámait kapták és újra magyar vonalakon közlekedtek.
1879 és 1885 között selejtezték őket.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a WRB – Stixenstein bis Kranichberg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
- Herbert Dietrich. Die Südbahn und ihre Vorläufer. Wien: Bohmann Kiadó (1994). ISBN 3-7002-0871-5
- szerk.: Lányi Ernő: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1985). ISBN 963-552-161-8
Külső hivatkozások
- A típus története számokban (német nyelven)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.