A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kassa–Oderbergi Vasút | |
Típus |
|
Alapítva | 1866 |
Megszűnt | 1921 |
Székhely | Budapest |
Iparág |
|
é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A cs. és kir. szab. Kassa–oderbergi Vasút (rövidítve: KsOD, németül k. k. privilegierte Kaschau–Oderberger Bahn, csehül Košicko–bohumínská dráha (KBD), szlovákul Košicko–bohumínska železnica) egy magánvasúttársaság volt az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A társaság fővonala, egyben névadója a sziléziai ipar- és bányavidéket kötötte össze Kassával.
Története
A Kassa–Oderbergi Vasút 1866-ban kapta meg a koncessziót, hogy a sziléziai porosz vasúthálózatot a legrövidebb útvonalon kösse össze Magyarországgal. A nehéz nyomvonalú, 362 km hosszú, Oderbergtől (ma: Bohumín) Kassáig húzódó vasútvonal 1869 és 1872 között készült el. A társaság igazgatósága Budapesten, míg üzletvezetőségei a sziléziai Teschenben (az osztrák vonalak részére. Ma: Český Těšín ) és Kassán voltak.
A KsOd másik fővonala 1870-től a Kassát Eperjessel összekötő vonal volt, ahol a szintén magántulajdonú Eperjes–Tarnówi Vasút vonalához csatlakozott. A KsOd 1874. április 18-án egyesült ezzel a társasággal.
A Magas-Tátrában található, 1896-tól szintén a KsOd üzemeltette Csorbatói Fogaskerekű Vasút elsősorban az idegenforgalmat szolgálta.
Egy sor magántulajdonú helyiérdekű vasút üzemvitelét, melyek pályája a KsOd vonalához csatlakozott, szintén átvette a társaság. Ezen kívül az osztrák Államvasút-Társaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) tulajdonát képező Csaca–Zwardoń vonal üzemét is a KsOd látta el.
Beöthy László kereskedelmi miniszter 1912. június 22-ei parlamenti beszédében támogatta a Kassa-oderbergi vasútnak Magyarország érdekében való kibővítése, illetve a magyar határig való kettős sínpár kiépítését.[1]
A trianoni békeszerződés nyomán a Kassa–oderbergi Vasút teljes vonalhálózata az újonnan megalakított Csehszlovákia területére került. Mivel az új állam keleti részének eléréséhez a Kassa–Oderberg vonal kulcsfontosságú volt, a KsOd mihamarabbi államosításáról határoztak.
A társaság 1921. február elsején állami kézbe került. A vonalakat és a járműveket a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) vette át.
A társaság vonalai
A Kassa–oderbergi Vasút vonalai | ||
---|---|---|
Vonal | Átadás éve | Megjegyzés |
Oderberg–Teschen –Csaca–Zsolna–Poprádfelka–Igló –Abos (–Kassa) |
* 1869 * 1871 * 1872 |
|
Kassa–Abos–Eperjes | * 1870 | |
Eperjes–Orló–Tarnów | Eperjes–Tarnówi Vasúttársaság; 1876-tól a KsOd üzemeltetésében, 1879-ben egyesült a KsOd-val. | |
Csorbatói Fogaskerekű Vasút | *1896 | fogaskerekű pálya, 1000 mm nyomtáv |
Egykor a KsOd kezelésében lévő vonalak
A Kassa–Oderbergi Vasút által kezelt vonalak | ||
---|---|---|
Vonal | Átadás éve | Megjegyzés |
Csaca–Zwardoń | A MÁV vonala | |
Margitfalva–Gölnicbánya | *1884 | Gölniczvölgyi HÉV |
Gölnicbánya–Szomolnokhuta | *1884 | Gölniczvölgyi HÉV 1000 mm nyomtáv |
Poprádfelka–Késmárk | *1889/93 | Poprádvölgyi HÉV |
Késmárk–Szepesbéla | *1892 | Késmárk–Szepesbélai HÉV |
Igló–Lőcse | *1893 | Lőcsevölgyi HÉV |
Szepesbéla–Podolin | *1893 | Szepesbéla–Podolini HÉV |
Eperjes–Bártfa | *1893 | Eperjes–Bártfai HÉV, 1904-től a KsOd kezelésében |
Szepesolaszi–Szepesváralja | *1894 | Szepesolaszi–Szepesváraljai HÉV |
Poprádfelka–Nagy-Lomnicz (Kakaslomnic)–Tátralomnic | *1895 | Tátralomnici HÉV |
Kralován–Szuchahora | *1898/99 | Árvavölgyi HÉV |
Zsolna–Rajec | *1899 | Zsolna–Rajeczi HÉV |
Rózsahegy–Koritnica | *1906 | Rózsahegy–Korytnicza keskenynyomközű vasút 760 mm nyomtáv |
Csaca–Trencsénmakó | *1914 | Trencsénvármegyei HÉV |
Mozdonyok
A táblázatok a cs. és kir. szab. Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyállományát mutatják a KsOd osztályelölések sorrendjében, továbbá tartalmazzák az államosítás utáni ČSD jelölésüket is.
A KsOd üzemvitele alatt állt helyiérdekű vasutak saját maguk szerezték be mozdonyaikat, melyek később a KsOd állagába kerültek és a KsOd rendszere szerinti jelölést kaptak.
A keskeny nyomtávú mozdonyok nem kaptak KsOd-számot.
A Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyai | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Osztály | KsOd-psz. | Jelleg | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | ČSD-psz. | Megjegyzés |
I | 31–40 | 2´B–n2 | 10 | WLF | 1884–1891 | 253.101–110 | azonos a DV 17a sorozattal |
Ia | 41–45 | 2´B–n2 | 5 | MÁV Gépgyár | 1895–1898 | 254.401–405 | azonos a MÁV Ia osztállyal (220 sor.) |
Ip | 301–318 | 1'C1'–n4v | 18 | MÁV Gépgyár, WLF, Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1907–1912 | 354.901–918 | azonos a kkStB 110 sorozattal |
It | 351–355 | 2'D–h2 | 5 | Mf. d. StEG | 1918 | 455.001–005 | azonos a DV 570 sorozattal |
IIa | 1–2 | 1B–n2 | 2 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1869 | 221.001 | - |
IIb | 3–8 | 1B–n2 | 6 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873 | 232.101 | azonos a MÁV II osztállyal (238 sor.) |
IIIa | 101–107 | C–n2 | 7 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1868–1869 | 321.101–107 | - |
IIIb1 | 108–130 | C–n2 | 23 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1871 | 313.301–321 | - |
IIIb2 | 131–143 | C–n2 | 13 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873–1892 | 313.322–334 | - |
IIIb4 | 144–166 | C–n2 | 23 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873–1892 | 313.601–623 | - |
IIIb3 | 201–205 | C–n2 | 5 | Lf. v. Sigl/Bécsújhely | 1873 | 313.335–339 | 1879-ben Eperjes-Tarnowi Vasúttól átvéve |
IIIe | 206–220 | C–n2 | 15 | MÁV Gépgyár | 1892–1898 | 313.201–215 | azonos a MÁV IIIe osztállyal (326 sor.) |
IIIq | 251–285 | C–n2v | 35 | MÁV Gépgyár | 1899–1909 | 334.301–335 | azonos a MÁV IIIq osztállyal (325 sor.) |
IVa | 561–569 | 1'C1'–n2v | 13 | MÁV Gépgyár | 1912–1913 | 320.201–209 | - |
V | 51–56 | B1–n2t | 6 | WLF | 1881–1884 | 210.001–004 | - |
VIm | 401–424 | C'C–n4v | 24 | MÁV Gépgyár, WLF | 1912–1914 | 622.001–024 | azonos a MÁV 651 sorozattal |
VImb | 473–485 | C'C–n4v | 13 | WLF | 1919 | 623.004–016 | Brotan-kazánnal ; közvetlenül a ČSD-nek leszállítva |
Helyiérdekű mozdonyok | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Osztály | KsOd-psz. | Jelleg | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | ČSD-psz. | Megjegyzés |
X | 501–502 | B–n2t | 2 | MÁV Gépgyár | 1884 | 200.201 | - |
XII | 521–533 | C–n2t | 13 | MÁV Gépgyár | 1892–1899 | 310.501–512 | azonos a MÁV XII osztállyal (377 sor.) |
XIIa | 551–552 | C–n2t | 2 | Krauss/München | 1882–1884 | 310.601–602 | a MÁV-tól vásárolva; azonos a MÁV XIIa osztállyal |
XIIb | 511–512 | C–n2t | 2 | MÁV Gépgyár | 1908 | 310.701–702 | - |
XIVa | 541 | D–n2t | 1 | MÁV Gépgyár | 1909 | 410.101 | - |
TVa | 570–571 | 1C1–n2vt | 2 | MÁV Gépgyár | 1914 | 320.211–212 | azonos a MÁV TVa osztállyal (376 sor.) |
Keskeny nyomtávú mozdonyok | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
HÉV | Nyomtáv | Vasúti psz. | Jelleg | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | ČSD-psz. | Megjegyzés |
Gölnicvölgyi HÉV | 1000 mm | 1–4 | C–n2t | 4 | Hagans | 1884 | U 36.01–04 | - |
Csorbatói Fogaskerekű Vasút | 1000 mm | 1–2 | Bz–n2t | 2 | WLF | 1898 | U 29.01–02 | Fogaskerekű mozdony |
Rózsahegy–Korytnicza | 760 mm | 1–3 | D–n2t | 3 | MÁV Gépgyár | 1898 | - | - |
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Kassa-oderbergi vasút, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2012. január 3.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.