A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság | |
 | |
| Az Államvasút-Társaság vonalhálózata | |
| Típus | közlekedési társaság |
| Alapítva | 1854. október 17. |
| Megszűnt | 1920 |
| Jogutód | Császári és Királyi Osztrák Államvasutak |
| Iparág |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A cs. kir. szab. osztrák Államvasút-Társaság (ÁVT, ritkábban OÁVT), németül k. k. privilegierte österreichische Staatseisenbahn-Gesellschaft (StEG), illetve 1883. január 1-jétől Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV), németül privilegierte österreichisch-ungarische Staatseisenbahn-Gesellschaft nevével ellentétben az Osztrák–Magyar Monarchia egyik magán vasúttársasága volt.
Története
Az Államvasút-Társaság nevével ellentétben magánvasút-társaság volt, melynek tulajdonosa külföldi tőkés befektetői csoport volt, francia zsidó részvényesekkel,[1] magyar arisztokratákkal és nagytőkésekkel. A legnagyobb részvénytulajdonosok névjegyzékét a vasúttársaság éves üzleti jelentései tartalmazzák. 1854. október 17-én alapították, 1855 januárjában az osztrák államtól megkapta a Cs. kir. Északi Államvasút és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút vonalait és eszközeit, emellett jelentős földterületeket és bányákat a Bánságban. Innen ered a társaság szokatlan neve. Ez az üzletkötés azt jelentette, hogy a Monarchia addigi államvasúti politikát feladja tőkeerő hiányában. A Bécs–Győri Vasút 1855. február 13-i és a Brünn-Rossitzer Eisenbahn 1879. január 1-jei átvétele, valamint új vonalak kiépítése után, 1890-re az ÁVT osztrák területen 1350 km, míg Magyarországon további 1500 km-nyi vonalhálózattal rendelkezett. 1880-tól HÉV-vonalakat is épített, melyek formailag különállók voltak, de a HÉV-társaságban az OÁVT-nak kizárólagos tulajdonjoga volt.
Az Államvasút-Társaság magyarországi vonalait az 1891. évi XXV. törvénycikk alapján 1891-ben a MÁV vette át, míg az osztrák szakaszok az 1909. október 15-i államosítás után kerültek a kkStB-hez. A Bruck-Királyhida–Miklóshalma és a Marchegg–országhatár szakaszok 1920-tól kerültek osztrák tulajdonba.
A társaság vonalai
| Vonal | Átadás éve | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Bécs–Wolkersdorf–Mistelbach–Laa/Thaya–Brünn–Prága–Bodenbach | ||
| Bécs–Pozsony–Érsekújvár–Budapest–Szeged | átvéve a cs. kir. Délkeleti Államvasúttól | |
| Bécs–Bruck-Királyhida–Győr | 1855-ben átvéve a Bécs–Győri Vasúttól, 1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe | |
| Győr–Újszőny | *1855/56 | 1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe |
| Chotzen–Halbstadt | *1875 | |
| Halbstadt–Mittelsteine | *1876/1889 | |
| Wenzelsberg–Starkotsch | *1876 | |
| Böhmisch Trübau–Olmütz | ||
| Uherské Hradiště–Uherský Brod | ||
| Enzersdorf bei Staatz–Poysdorf | *1886 | |
| Brünn–Vlára-szoros (országhatár)–Teplafő | *1887 | |
| Götzendorf–Klein-Schwechat | ||
| Götzendorf–Mannersdorf | ||
| Bruck-Királyhida–Hainburg an der Donau | ||
| Báziás–Oravica | *1856 | |
| Szeged–Temesvár | *1857 | |
| Rákosrendező–Kőbánya alsó | *1861 | |
| Oravica–Stájerlak-Anina | *1863 | |
| Temesvár–Karánsebes | *1876 | |
| Karánsebes–Orsova–országhatár | *1879 | |
| Pozsony–Récse–Nagyszombat–Vágújhely–Trencsén | egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe | |
| Nagyszombat–Szered | egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe | |
| Récse–Prácsa | egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe | |
| Pozsony–Récse | *1883 | |
| Galánta–Szered | *1883 | |
| Trencsénteplic–Zsolna | *1883 | |
| Nagytapolcsány–Nagybélic | *1883 | |
| Csaca–országhatár(–Zwardoń) | *1884 | |
| Párkány-Nána–Csata | *1885 | |
| Szered–Lipótvár | *1885 | |
| Trencsénteplic–Vlára-szoros | *1888 |
| Vonal | Átadás éve | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Valkány–Perjámos | *1870 | |
| Vojtek–Németbogsán | *1874 | |
| Lobositz–Libochowitz | *1882 | |
| Kralupp–Welwarn | *1882 | |
| Přelouč–Prachowitz/Kalkpodol | *1882 | |
| Kralupp–Zvolenowes | *1886 | |
| Chotzen–Leitomischl | *1882 | |
| Kiskunfélegyháza–Csongrád | *1888 | Közvetetten az OMÁV 100%-os tulajdonában álló Félegyháza–Csongrád Helyi Érdekű Gőzmozdonyú Vasút társaságon keresztül |
Az ÁVT által üzemeltetett vonalak
- Brandeis an der Elbe (Místní dráha Brandýs nad Labem)–Neratowitz (Neratovice) helyiérdekű vasút (*1899)
- Aujezd (Místní dráha Újezd)–Luhatschowitz (Luhačovice) helyiérdekű vasút (*1905)
Az ÁVT gőzmozdonyai
Az Államvasút-Társaság fennállása során gőzmozdonyai jelölésére három számozási rendszert alkalmazott. Az első, 1858-as rendszer nem tartalmazott sorozat- vagy osztálymegjelölést, azt csak az 1873-ban bevezetett második rendszerben kezdték alkalmazni. A harmadik jelölési rendszert már a magyar vonalrészek államosítása után, 1897-ben kezdték alkalmazni.
Első jelölési rendszer, 1858
Az Államvasút-Társaság első számozási rendszere sorozat- és osztálymegjelölés nélkül, a járműveket mindössze a személy- és tehervonati mozdonyok eltérő pályaszámcsoportba sorolásával (a személy- és gyorsvonati mozdonyok eredetileg 300 alatti, a tehervonatiak efölötti pályaszámokat kaptak) különböztették meg. A tulajdonképpen terhervonati 229 psz. mozdony ilyetén besorolásával 1868-ban eltértek a szisztémától.
A Magyar Középponti Vasút (MKpV), a Bécs–Győri Vasút (WRB), az Cs. kir. Északi Államvasút (NStB) és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút (SÖStB) átvett mozdonyait szintén ebbe a rendszerbe sorolták. Mivel 299 psz. alatt már szinte minden pályaszámot kiadtak, ezért 1873-ban új rendszert vezettek be.
| Eredet | Psz. az 1. rendszer szerint | Jelleg | Gyártási év | Gyártó | Psz. a 2. rendszer szerint | Kategória a 2. rendszere szerint | 3. rendszer | MÁV 1891 | MÁV 1911 | kkStB-sor. | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| MKpV | 1 | 1A1–n2 | 1842 | Meyer/Mülhausen | – | DEBRECZIN | |||||
| NStB | 2–7 | 2A–n2 | 1842 | Bécsújhelyi Mozdonygyár | – | ||||||
| WRB | 8–11 | 1A1–n2 | 1842 | Sharp | – | ||||||
| NStB | 12–22 | 2A–n2 | 1845 | Bécsújhelyi Mozdonygyár | – | 1858-ban 12–15 eladva az Erzbahn Nučic-nak | |||||
| NStB | 23–26 | 2A–n2 | 1845 | Norris/Philadelphia | – | ||||||
| NStB | 27–43 | 2A–n2 | 1845 | Cockerill/Seraing | – | ||||||
| NStB | 44–50 | 2A–n2 | 1845 | Cockerill/Seraing | 1 | ||||||
| MKpV | 51–54 | 2A–n2 | 1845 | Cockerill/Seraing | 2 | PEST, BUDA, PANNONIA és POZSONY | |||||
| NStB | 55–57 | 2A–n2 | 1846 | Norris/Bécs | – | ||||||
| NStB | 58–61 | 2A–n2 | 1846 | Bécsújhelyi Mozdonygyár | – | ||||||
| MKpV | 62–69 | 2A–n2 | 1846 | Cockerill/Seraing | – | VÁCZ, NEOGRÁD, ESZTERGOM, KOMÁROM, HONT, BORSOD, NYITRA és HEVES | |||||
| MKpV | 70 | 1A1–n2 | 1846 | WRB | – | BÉTS | |||||
| MKpV | 71–72 | 1B–n2 | 1846 | Norris/Bécs | – | NÁDOR és ISTVÁN | |||||
| NStB | 73–74 | 2A–n2 | 1846 | Meyer/Mülhausen | – | ||||||
| WRB | 75–77 | 2B–n2 | 1846 | Haswell | – | ||||||
| MKpV | 78–84 | 1B–n2 | 1847 | Haswell | 357–363 | IIIe | CZEGLÉD, ABONY, PILIS, MONOR, ALBERTI, IRSA, VISEGRÁD, ÜLLŐ, SZOLNOK, NAGYMAROS és BIHAR | ||||
| SöStB | 85–87 | 1B–n2 | 1850 | Haswell | 364–366 | IIIe | |||||
| SöStB | 88–91 | 1B–n2 | 1851 | Haswell | 15–18 | IIIe' | |||||
| SöStB | 92–95 | 1B–n2 | 1851 | Bécsújhelyi Mozdonygyár | 26–29 | IIIe | IIr 1283–1285 | ||||
| NStB | 96–107 | 2B–n2 | 1852 | Cockerill/Seraing | 30–31 | IIIe | |||||
| SöStB | 108–117 | 1B–n2 | 1854 | Haswell | 19–25 | IIIe | IIr 1281–1282 | ||||
| – | 118–124 | 1B–n2 | 1854 | Haswell | 354–356 | IIIf | még a WRB rendelte | ||||
| – | 125–132 | D–n2-nek fenntartva, de azok végül 441–447 psz. lettek | |||||||||
| – | 133–145 | B2–n2st | 1855 | Az ÁVT Gépgyára | 32–44 | IVg | TIIb 1351–1361 | 269 | |||
| – | 146–157 | B3–n2st | 1857–1858 | Cockerill/Seraing | 45–56 | IVg | 2001–2005 | ||||
| – | 158–168 | 2A–n2 | 1861 | Az ÁVT Gépgyára | 3–13 | IIIeII | 1001–1011 | ||||
| – | 169 | 2A–n4 | 1861 | Az ÁVT Gépgyára | 14 | IIIeII | 1051 | DUPLEX | |||
| – | 170–177 | B3–n2st | 1863 | Az ÁVT Gépgyára | 57–64 | IVgI | TIIa 1341–1348 | 268 | |||
| – | 178–270 | B3–n2st | 1865–1873 | Az ÁVT Gépgyára | 367–459 | IVe | 2201–2256 | TII 1301–1337 | 250 | 14 | |
| – | 299 | 2B–n2 | 1868 | prágai műhelyek | 207 | a 312–326 tartalékalkatrészeiből építve | |||||
| MKpV | 300–303 | C–n2 | 1847 | Haswell | 706–709 | IVi | ERŐS, ÉRSEK-UJVÁR, TISZA és DUNA | ||||
| NStB | 304–309 | 2B–n2 | 1848 | Maffei/München | 219–224 | IIIf | IIq 1271–1275 | ||||
| MKpV | 310–311 | 1B–n2 | 1848 | Haswell | 340–341 | IIIf | 2101 | NAGY KÖRÖS, VILLÁM és CSILLAG | |||
| NStB | 312–326 | 2B–n2 | 1848–1849 | Bécsújhelyi Mozdonygyár | 208–212 | a 312 1B–n2t-re átépítve és kősőbb StEG II 256-ra átszámozva | |||||
| NStB | 327–332 | 2B–n2 | 1849–1850 | Bécsújhelyi Mozdonygyár | 213–216 | IIIf | |||||
| NStB | 333–338 | 2B–n2 | 1848–1849 | Cockerill/Seraing | 350–353 | Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Osztrák_(–Magyar)_Államvasút-Társaság