A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Děčín | |||
Děčín látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Régió | Csehország (történelmi tartomány) | ||
Kerület | Ústí nad Labem-i | ||
Járás | Děčíni | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Jiří Anděl | ||
Irányítószám | 405 02 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 47 180 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 135 m | ||
Terület | 118,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″Koordináták: é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″ | |||
Děčín weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Děčín témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Děčín (németül: Tetschen) település Észak-Csehországban, az Ústecký kerületben. A város közel található a német határhoz, jelentőségét a városon áthaladó Prága-Drezda-vasútvonal adja; lakossága kb. 52 000 fő.
Fekvése
Az Elba partján, Ústí nad Labem közelében fekvő település.
Története
A környék egykor a nyugati szláv Děčan törzs székhelye volt, mely az Elba fölé várat épített. Az egykori Elba fölé emelt 12. századi vár helyén épült fel a děčíni kastély a folyó védelmére, barokk stílusban. A jelenleg is álló várkastély fokozatosan épült, először a védekezés céljából fából készült erőd épült itt, majd a 13. századi erőd helyén gótikus kő vár épült. A 14. században többször is árvíz sújtotta a várost, ezért az egykori helyétől egy kicsit följebb költözött. Abban az időben a városnak már kereskedelmi és folyami halászati joga volt.
A huszita harcok idején többször is tűzvész pusztította a várost. A 16. és 17 században Decinnek több tulajdonosa is volt, többek között a Buna lovagok is, akiknek idejében gyors fejlődésnek indult a kereskedelem és a kézművesség is. Téglagyár, mészégető is működött Szintén a Buna lovagok tulajdonában voltak a kikötők, hajógyárak, és a kompok, amelyek jelentős bevételi forrást jelentettek. A város fennmaradt a harmincéves háború idején is, de fontossága ekkorra már csökkent.
A 19. század közepén további gyors fejlődést eredményezett az 1851-ben megnyitott Prága–Drezda vasútvonal, mely az Elba vonalát követve annak bal partján halad. 1901-ben városi rangot 1914-ben, pedig már mintegy 20 000 lakosa volt.
A város mellett folyó Elba itt már nemzetközi víziút egészen Hamburgig hajózható, de szép kirándulások tehetők innen az alig 50 km hosszú děčíni hegységben (děčínské stěny), mely a németországi „Szász Svájc” itteni folytatása.
Közlekedés
A város nagyon fontos szerepet tölt be a (Hamburg-)Berlin-Prága-Brno-Pozsony-Budapest vasútvonal életében, hiszen ez az utolsó nemzetközi forgalmat bonyolító cseh vasútállomás a német határ előtt a közvetlen Děčín-Bad Schandau járatokat leszámítva (nekik Dolní Žleb). A Budapest-Keleti pályaudvarról induló vonatok is megállnak itt. A belföldi forgalomban is nagy szerepe van, nem véletlen tehát, hogy két nagyobb állomással is rendelkezik.
Hajóforgalma is jelentős: nemzetközi kikötővel rendelkezik az Elbán.
Nevezetességek
- Szent Kereszt-templom
- Kastély
- Kikötő
- Sziklalabirintus
- Ploučnice folyó reneszánsz kőhídja
Testvérvárosai
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 17 492 | 9698 | 10 640 | 35 645 | 39 375 | 54 661 | 52 506 | 49 521 | 48 594 | 47 180 |
1869 | 1900 | 1910 | 1950 | 1961 | 1980 | 2001 | 2017 | 2020 | 2023 |
Jegyzetek
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
Források
- Csehországi utazások (Panoráma 1978)
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.