A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
MKpV Pest | |
MKpV Pest SöStB Pest ÁVT I 51–54 ÁVT II 2 | |
Pályaszám | |
SöStB 2–5 StEG I 51–54 StEG II 2 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Cockerill/Seraing |
Gyártásban | 1845 |
Darabszám | 4 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 4-2-0 |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 501 mm |
Futókerék-átmérő | 790 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 km/h |
Teljes tengelytávolság | 3 214 mm |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 2'A-n2 |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 384 mm |
Dugattyú lökethossza | 560 mm |
Gőznyomás | 6,27 atm |
Tűzcsövek | |
Száma | 121 |
Rostélyfelület | 0,93 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 5,03 m² |
Forrfelület | 72,0 m² |
Teljesítmény | 74 kW |
Szerkocsi | |
Típusa | kéttengelyes |
Vízkészlet | 5,3 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 3,16 m³ |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A MKpV Pest sorozat a Magyar Középponti Vasút (röviden MKpV, németül Ungarischen Zentraleisenbahn, UZB) szerkocsis gőzmozdonysorozata volt.
A mozdonyokat a seraingi Cockerill mozdonygyárban építették 1845-ben. A minta a Norris Philadelphia-típusa volt. Egy kapcsolatlan kerékpárú, egyenes tengelyű és kéttengelyes forgóvázú, továbbá belsőkeretes, belsővezérlésű, valamint a kereten kívül ferdén elhelyezett hengerekkel. A rostélyfelület aránya a fűtőfelülethez feltételezte a jobb minőségű kőszén használatát. Valójában akkoriban Magyarországon a mozdonyokat túlnyomórészt fával fűtötték, így az elvárt teljesítményt (74 kW) valószínűleg nem mindenkor szolgáltatta. A mozdony magasított kéménnyel és félgömbfedelű állókazánnal készült.
A Pest és Buda mozdonyokkal 1846 július 15-én megindult az első magyar vasúti szakaszon a közlekedés MKpV Pest–Vác vonalán.
1850-ben a MKpV -t államosították, az így létrejött cs. kir. Délkeleti Államvasút (SöStB) az átkerült mozdonyokat 2-5 pályaszámokkal látta el. 1855-ben az ÁVT felvásárolta az SöStB-t, a pályaszámokat 51-54-re változtatta. A BUDA - az 52 pályaszámú - a második pályaszámrendszerben a 2 számot kapta, végül 1865-ben selejtezték.
Az MKpV első mozdonyairól sem fénykép, sem rajz nem maradt fenn. A bemutatott kép mindössze egy stilizált rajz, semmiképpen sem tekinthető műszakilag pontos ábrázolásnak. A forrásokból a fenti adatokat ismerjük. Ismert, hogy a Pest próbamenetben 43 km/h sebességet ért el. Megjegyzendő, hogy a PEST típusú 4 mozdony ferdehengeres volt, ebben különbözik a Vácz típustól. Feltételezhető, hogy az 1843-ban gyártott DEBRECZIN, mint anyagvonati mozdony, a pályaépítés megkezdését követően (1845?) került Magyarországra, Így ez tekinthető az első magyar mozdonynak.
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az UZB – Pest bis Pozsony című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Mihály Kubinszky. Ungarische Lokomotiven und Triebwagen (német nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó (1975). ISBN 963-05-0125-2
- szerk.: Mezei István: A 125 éves MÁV. 1993: MÁV Rt. Vezérigazgatósága
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.