A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
BHÉV 5 sorozat | |
MÁV: VII MÁV: 284 | |
Pályaszám | |
BHÉV: 5–8 MÁV: VII 5091–5093 MÁV: VII 5091II–5093II MÁV: 284,001–003 Budapesti Városi Vasút: 1–5 Budapest–Újpest–Rákospalota HÉV: ??? DNHÉV: 1 BHHÉV: 1–3, 5093 CFPBT: 4, ???, 5093 Dreher Sörgyárak: 1–3 | |
Általános adatok | |
Gyártó | MÁV Gépgyár, OÁVT Gépgyár |
Gyártásban | 1888–1894 |
Darabszám | 19 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | Bn2tr |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 800 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 30 km/h |
Hossz | 5590 mm |
Magasság | 3900 mm |
Szélesség | 2540 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 1450 mm |
Teljes tengelytávolság | 1450 mm |
Üres tömeg | 12,35 t |
Szolgálati tömeg | 15,30 t |
Tapadási tömeg | 15,30 t |
Fékek | |
Típusa | vákuumfék |
Gőzvontatás | |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 200 mm |
Dugattyú lökethossza | 320 mm |
Gőznyomás | 15 Atm |
Tűzcsövek | |
Száma | 74 |
Hossza | 2000 mm |
Rostélyfelület | 0,46 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 2,7 m² |
Csőfűtőfelület | 18,6 m² |
Forrfelület | 21,3 m² (vízborított) |
Teljesítmény | 70 LE |
Vízkészlet | 2,2 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 0,6 m³ (szén) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A BHÉV 5 sorozat egy Bn2tr tengelyelrendezésű gőzmozdonysorozat, amelyet 1888 és 1894 között gyártott a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak a Budapesti Helyiérdekű Vasút Rt. (BHÉV) részére. Összesen 19 darab épült a sorozatból.
Történet
A zárt, dobozos felépítményű gőztramway mozdonyok hazai gyártásának megkezdése egybeesett a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. (röviden BHÉV) vonalainak létesítésével. A Budapest környéki, sűrűn lakott települések képezték a gyorsan iparosodó főváros munkaerőforrását, ezért a budapesti gyárakban dolgozó városkörnyéki lakosok számára gyors tömegközlekedési lehetőséget kellett biztosítani. A BHÉV részvénytársaság megközelítőleg 100 km hosszúságú hálózatot épített ki. A hálózat három vonalcsoportja a Budapesttől délre Erzsébetfalván, Soroksáron át és Dunaharasztiig vezetett, amely a mai ráckevei HÉV vonala, Budapesttől keletre Sashalmot, Mátyásföldet, Cinkotát, Csömört, Kerepest és Gödöllőt kapcsolta a fővároshoz a mai gödöllői HÉV vonalán, végül a Duna jobb partján, észak felé Békásmegyer, Pomáz és Szentendre irányába épült ki a szentendrei HÉV.
A soroksári vonalra a mozdonyok közül egyet a MÁV Gépgyár, hármat a bécs-simmeringi ÁVT Gépgyár szállított. A gödöllői és szentendrei vonalakra a BHÉV további 13 mozdony szerzett be az osztrák Államvasút-Társaság gépgyárától. A helyiérdekű vasúttársaság további személykocsikat is vásárolt, így számuk 32-re növekedett, ezeket néhány kivételtől eltekintve a budapesti Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. vasúti kocsigyára szállította.
Szerkezet
Az Államvasúti Gépgyár 26. szerkezete két kapcsolt kerékpárú, zárt, dobozformájú felépítménnyel és a gépezetet burkoló szoknyával készített, mindkét irányban vezethető, telítettgőzű ikergépezetű közúti vasúti mozdony volt. A mozdony fekvő elrendezésű kazánjában a rostélyfelület 0,46 m², a teljes elgőzölögtető felület 21,3 m² volt. A tüzelés a tűzszekrény oldalán elhelyezett tüzelőnyíláson át történt. A hengerkazánba beépített 74 darab 2000 mm csőfalak közötti hosszúságú tűzcső 15 bar nyomású telített gőzt termel. Ezzel a mozdony 52 kW (70 lóerő) teljesítményt szolgáltatott és 14,1 kN gépezeti vonóerő kifejtésére volt képes. A 200 mm átmérőjű dugattyúk 320 mm lökethosszal hajtották a tűzszekrény alatti kerékpár forgattyúját, amelyet csatlórúd kapcsolt össze a füstszekrény alatti első kerékpárral. A vezérmű Stephenson nyitott rendszerű volt. A 15,3 t kiszerelt tömegű mozdony készlete 2,2 m³ tápvíz és 0,6 m³ szén volt, ezzel 35 t össztömegű vonatot tudott továbbítani 30 km/h legnagyobb sebességgel.
A BHÉV-nél
A BHÉV által 1888-ban forgalomba helyezett 13 mozdony két típust képviselt. Az 5-8 pályaszámú mozdonyokat a gyár mint Ek21 típust, később mint a 26. számú szerkezetet gyártotta. Ez a típus vált az MÁV Gépgyár legelterjedtebb tramway mozdonyává, amelyből 11 megrendelést teljesítve hat megrendelő vasút részére összesen 19 darabot készítettek. A BHÉV 207-210 gyári számú mozdonyai voltak a típus első darabjai. A BHÉV azonban rövidesen átállt a villamos vontatásra, a mozdonyok feleslegessé válva értékesítette őket.
Az ex-BHÉV 5-öst sikerült megőrizni, és a ma Museumstramway Mariazell birtokában van.
Üzemeltetők
Az Államvasút-társaság Gépgyára 26. szerkezetszámú mozdonyainak további megrendelői voltak:
Keszthely–Balatonszentgyörgyi HÉV
A Keszthely–Balatonszentgyörgyi HÉV három darabot szerzett be az 1888. szeptember 27-én megnyitott vonalára. A mozdonyokat a Festetich-család tagjairól nevezte el, azoknak a Tassilo, György és Marie neveket adva. A vasutat 1903-ban államosították, a MÁV 1904-ben a mozdonyokat saját pályaszámrendszerébe beosztva, a BHHÉV kiválásával az időközben megüresedett 5091-5093 pályaszámokat ismét kiadva VII osztály 5091II-5093II pályaszámúak lettek. 1911-ben a három mozdonyt a 284,001-003 pályaszámokra tervezték átszámozni, de az átszámozás a mozdonyok időközben történt eladása miatt már nem történt meg. Az 5091 (284,001)-est a Dynamit Nobel Pozsonyban, az 5092 (284,002)-est a DNHÉV (Debrecen–Nyírbátori HÉV) az 5093 (284,003)-at pedig a BHHÉV (Brassó–Háromszéki HÉV) vásárolt meg.
Budapesti Városi Vasút
A Budapesti Városi Vasút (BVV) öt darabot szerzett be 1891-1893 között a kezelésében lévő, 1891. október 31-én megnyitott Köztemetői Gőzmozdonyú Vasút rákoskeresztúri köztemetőhöz vezető mintegy 10 km hosszú vonalára.
Brassó–Háromszéki HÉV
A Brassó–Háromszéki HÉV (BHHÉV) három darabot szerzett be az 1892. március 7-én megnyitott vonalán a városi és helyiérdekű forgalom lebonyolítására. Elnevezésük Brassó, Hosszúfalu és Bertalan volt. A BHHÉV megnyitásától 1897. március 10-éig a MÁV kezelésében volt, mozdonyait ezért nevük megtartása mellett a MÁV először 898–900 pályaszámokkal, majd 1892-ben, mint VII osztályt, az 5091–5093 pályaszámokkal látta el. Trianon után a vasút a román állam tulajdonába került CFPBS néven (Căi Ferate Particulare Brașov–Satulung).
Kőbányai Gőzmozdonyú Vontató Iparvasút
Tóth László három darabot vett a sorozatból a kőbányai ipartelepek vasúti teherforgalmát kiszolgáló Kőbányai Gőzmozdonyú Vontató Iparvasútja számára.
Mandel és Quittner
A Mandel és Quittner cég egy darabot vett – Újpest néven – az 1896. június 27-én megnyitott Budapest–Újpest–Rákospalotai Vasút építése, majd annak teherforgalma számára.
Megőrzött példányok
Az egyik magyar gyártmányú közúti vasúti tramway mozdony, amely napjainkban is létezik, a MÁV Gépgyár 328 gyári számú és a Köztemetői Gőzmozdonyú Vasút 4 pályaszámú mozdonya, amelyet 1898-ban eladtak Ausztriába, a ziedlitzi Fischer cégnek. A mozdonyt a két háború között valamikor átalakították belső égésű motoros mozdonnyá és így élte túl a második világháborút is. A mozdony maradványait az 1980-as években megszerezte egy lelkes vasútbarát, aki az eredeti gépgyári rajzok alapján azt a Román Állami Erdei Vasutak reghini (szászrégeni) műhelyében eredeti formájában, gőztramway mozdonnyá alakíttatja vissza.
Az 5-ös számú gép az Ausztriai Ferlach "Historama" múzeumában található, üzemképes állapotban, "Adele[1]" néven.
Jegyzetek
- ↑ Nostalgiebahnen in Kärnten - Dampfstraßenbahn Adele. www.nostalgiebahn.at. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
Irodalom
- Typenblätter der Maschinenfabrik der königlich ungarischen Staatsbahnen. 1907.
- Ernő Lányi et al: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Szerk. Közlekedési Múzeum. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. 1985. ISBN 963-552-161-8
- Villányi György: Gőzmotorkocsik és kismozdonyok. Budapest: Magyar Államvasutak Rt. 1996.
További információk
- Lokstatistik Pospichal
- Dampflok.at (németül)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.