A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
.svg)
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta)[6] Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. legnépesebb városa.[7] Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest vármegye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb településének. A város területe 525,14 négyzetkilométer,[5] ebben a tekintetben is első az ország települései között. Pozsonytól 161 km-re délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található.
Budapest története a keltákig nyúlik vissza az 1. századra, mivel a város eredetileg kelta település volt. 89 körül a rómaiak a Danubius folyó jobb partján megalapították Aquincum városát, mely Pannonia Inferior provincia székhelyeként szolgált, és amely a mai Óbudának felel meg.[8][9] Aquincummal szemben a Duna bal partján feküdt Contra-Aquincum, mely a mai Pestnek felelt meg. A római kori erőd a pannóniai limes egyik fontos állomása volt. A 2. század elején épült, majd a 3. század végén alapjaitól átépítették. Jelentőségét szokatlanul vastag falai, az eraviszkusz „főváros” ellenőrzése, valamint egy ősi kereskedelmi révátkelő felügyelete adta. Róma bukása és a népvándorlás Aquincum elnéptelenedését okozta. Pannóniába hunok, osztrogótok, longobárdok, avarok és szlávok érkeztek, majd a 9. században a magyarok.[10] Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. 1243-ban indult meg a budai vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. A 15. században a helyreállított város lett a Magyar Királyság reneszánsz humanizmus központja.[11][12] A Jagellók idején a három városnak 25-30 ezer lakosa volt, ezzel Prágával, Béccsel és Krakkóval együtt Európa legnagyobb városaihoz tartozott. A város a szarvasmarha- és borkereskedelem jelentős központja lett. Ezt az idillt borította fel az 1526-os mohácsi csatában elszenvedett magyar vereség, majd Buda 1541-es török kézre kerülése. A 150 évnyi török hódoltság alatt a keresztény templomokat mecsetté alakították, és ekkor vált jelentőssé a főváros fürdőkultúrája is. Habsburg-segítséggel 1686-ban Budát visszafoglalták a keresztények a törököktől, ám a környék csak a 18–19. században tudott újra tovább fejlődni. Ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873. november 17-én egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest.[13][14] Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá. A második világháború hatalmas károkat okozott a városban. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta az összes dunai hidat, a következő 6 hónapban pedig heves harcok dúltak a jobb parton. A Várnegyed egy része teljesen megsemmisült a tüzérségi tűz következtében. 1950-ben vezették be a város máig érvényes közigazgatási felosztását, 23 szomszédos várost egyesítettek a fővárossal, aminek köszönhetően a város területe 2,5-szeresére, lakossága pedig másfélszeresére nőtt. 1956 őszén Budapest lett a kommunista hatalom felszámolására törekvő forradalom központja. A népfelkelést a szovjetek véresen leverték.
Budapest Béta+ rangú globális város, erős kereskedelem, pénzügy, média, művészet, divat, kutatás, technológia, oktatás és szórakoztatás terén.[15] Magyarország pénzügyi központja,[16] 2014-ben Európa második leggyorsabban fejlődő városi gazdasága volt[17]. Budapesten található az Európai Innovációs és Technológiai Intézet,[18] az Európai Rendőrakadémia, valamint a Kínai Befektetési Ügynökség első külföldi irodája.[19] Több mint 40 főiskola és egyetem található itt, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Budapesten több UNESCO világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után. Emellett turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai is. A városban körülbelül 80 geotermikus forrás fakad.[20] Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai zsinagóga), valamint a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, a magyar Országház is. Budapest évente mintegy 12 millió nemzetközi turistát vonz, így Európa rendkívül népszerű úti céljai közé tartozik.[21] A Big7Media legjobb európai úticéljait rangsoroló 2020-as listájának élére került,[22] a Which? közvélemény-kutatásában pedig a harmadik legjobb európai város lett.[23]
A név eredete
Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát csak a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat gróf Széchenyi István 1831-es Világ című művéből származik.[24] A városok egyesítésekor, 1873-ban már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet.
A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Ó-Buda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is (középkori forrásokban előfordulnak Buda nevű személyek). Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda („víz”) szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.[25]
Pest nevének eredete egyes vélemények szerint az ókorba nyúlik vissza,[26] Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi „Geógraphiké hüphégészisz” (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion néven szerepel (Πέσσιον, iii.7.§2).[27] Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pestnek, ahogy azt például Székelyföld egyes részein még a 20. században is használták.[28] Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul: „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai várhegyre alkalmazták ezt a nevet.[29]
Története
A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet i. sz. 89 körül alapítottak a Duna nyugati partján (a mai Óbuda területén). Aquincum i. sz. 106-tól a 4. század elejéig a kettéosztott Pannonia tartomány egyik részének, Alsó-Pannóniának (Pannonia Inferior) a központja volt. Lakossága 20 000 fő körüli volt. A mai Óbudai-szigeten épült helytartói palotában olykor maguk a római császárok is megfordultak. A modern város területén több római segédcsapat (auxiliáris) tábor (Albertfalva, Campona) és ellenerőd (például Contra-Aquincum) is megtalálható.[30]
Anonymus leírása szerint a honfoglalás után Árpád vezér Budavárat, a hajdani „Attila király városát” választotta törzse szálláshelyéül, központi földrajzi fekvése miatt, és itt is temették el 907-ben, a szomszédos Fehéregyházban. Ezt a helyet általában Óbudával szokták azonosítani (bár akadnak akik Pesthidegkúton vagy a közeli Pilis hegységben keresik).
A városhoz kapcsolódik Gellért püspök legendája, akit pogány felkelők a mai Gellért-hegy (az akkori Pest-hegy) oldalában gyilkoltak meg (a legenda szerint szöges hordóba zárva legurították a dombról), ennek emlékét őrzi a hely mai neve.
Óbuda és Pest római öröksége, a sok ezer épület romja évszázadokon át látható volt, az Árpád-korban azonban a helyükön fokozatosan igazi, nyüzsgő középkori városok épültek. Óbuda úthálózata a római korból maradt fenn, lakossága szőlőműveléssel foglalkozott. Területén egyházi birtokok alakultak ki, a 13. században pedig vár épült. 1223-ban a városban nagy tűzvész pusztított, amiben a főként fából épült házak elhamvadtak. Pestet a 12. században már fal vette körül, 1230-ban pedig kiváltságlevelet kapott II. Endrétől.
IV. Béla király 1241-ben Pestről indult a tatárok ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették Pestet, majd 1241/42 telén átkeltek a befagyott folyón, és Óbudát is elpusztították. A két város teljes lakosságát legyilkolták. A pestieket például a város nagytemplomában, a mai Belvárosi plébániatemplomban koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak.
Miután visszatért, a király kővárat és Újbuda néven új várost építtetett az úgynevezett Pest-hegyen, a mai Várhegyen (1247 és 1265 közt). Ezek voltak itt az első városias épületek, a későbbi híres budai vár alapját képezve. IV. Béla várkastélyát, amely a mai Mátyás-templom közelében állt, már jobban lehetett védeni támadások esetén, mint az alacsonyabban fekvő óbudai várat (annak feltételezett romjait is feltárták a régészek).
IV. Béla a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven az egyháznak ajándékozta a Nyulak szigetét (a mai Margit-szigetet), és az itt épült Domonkos-rendi apácakolostorban helyezte el legkisebb leányát, Margitot, aki a város híres szentje lett.
Az Árpád-ház kihalása után Buda Vencelt támogatta a pápa által pártfogolt Károly Róberttel szemben, ezért a pápa egyházi átok alá helyezte a várost, a budai plébános pedig viszonzásul a pápát. 1302-ben az Anjou-párti Csák nembéli Márk és báró Cseszneki Jakab fiai sikertelenül ostromolták a várat, de az épületekben nagy kárt okoztak és a budai szőlőhegyet is elpusztították. Végül a városnak el kellett fogadnia a győztes Károly Róbertet. Fia, Nagy Lajos királyi székhellyé tette Budát. A város már igazi polgári város volt, nagy számban éltek itt kézművesek, iparosok, kereskedők. A magyarok mellett jelentős volt a német hospesek száma, és természetesen zsidó vallású lakossága is volt. A tatárok dúlását nehezen kiheverő Pest lakossága is kezdett talpra állni, a 15. században visszanyerte a bíróválasztás jogát, és 1470 körül szabad királyi város lett.
Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás uralkodása a városok történelmének a török idők előtti fénypontja. Zsigmond egyetemet alapított Óbudán 1389-ben. Mátyás reneszánsz udvara nagy vonzóerőt gyakorolt a kor művelt embereire, emelve a város és a királyi udvar kulturális színvonalát. 1473-ban az első budai nyomdában, Hess Andrásnál elkészült a Budai krónika. Mátyás halála után az országban feudális viszályok, gazdasági válság, majd a Dózsa György-féle parasztfelkelés rázta meg, a két város kultúrája azonban a Jagelló-ház budai uralkodása idején is tovább gyarapodott. A budai reneszánsz történeti emlékei ma a budai királyi palotában (Budapesti Történeti Múzeum), míg Pest reneszánsz emlékei a mai Belvárosi Plébániatemplomban láthatók. Ennek a fejlődésnek vetett véget a török hódoltság.
Fehér lovon Lotaringiai Károly herceg, karddal a kezében a sebesült Petneházy Dávid hajdúkapitány, továbbá Bercsényi Miklós, Pálffy János, Savoyai Jenő, Bottyán János, és a lábuk előtt a legyőzött török vezér, Abdurrahmán Abdi az utolsó budai pasa
A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város arculatát a keleti városeszményhez igazították, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a töröktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.
A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi intézményeket és Nagyszombatból az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd.
| „ | Buda-Pest fekvése kies, s olyan, mely egyesítő középpontnak sok tekintetben helyesnek lenni látszik. Ha azonban a két város s annak körvidéke természeti mibenlétében hagyatik, egyesítést, ítéletem szerint, csak századok lefolyta eszközölhet; mely századokban viszont annyi egyesülés elleni erő is fejlődhetik ki, hogy Buda-Pest hihetőleg soha nem léphet ki a provinciális városok sorábul, s egyesítő pontul nemigen fog szolgálhatni. A kérdés tehát abban forog, vagy inkább az a feladás: kinyomozni, a két testvérváros mily kifejlésre képes. | ” |
| – Gróf Széchenyi István: Buda-pesti por és sár[31] | ||
Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnep. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd harcok után osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.
A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották). Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyedmilliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, és a híres „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.[30][32]
20. század
,_Andr%C3%A1ssy_%C3%BAt.png)        _Fortepan_3985_(cropped).jpg) .JPG) |
A 20. század elején folytatódott a kiegyezés után lendületet kapó fejlődés, például 1909 és 1910 között bevezették az elektromos közvilágítást.
Az 1910-es népszámlálás 880 371 lakost számlált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, Újpesten 55 ezret. A lakosság döntő többsége magyar nyelvű volt (85,9%), 9% vallotta magát németnek és 2,3% szlováknak. A vallási összetétel a következő volt: katolikus 59,9%, izraelita 23,1%, református 9,9%, evangélikus 4,9%.[33][34]
Az első világháború és az azt követő események, az 1918–1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság azonban megakasztották a város addigi fejlődését.
A trianoni békeszerződés után a Horthy-korszak konszolidációs politikája következett. Az elcsatolt magyarlakta területekről sokan költöztek (illetve menekültek) a fővárosba. Közülük sokan laktak pályaudvarokon, vasúti vagonokban. Így a lakosság az 1930-as évekre meghaladta az egymilliót. A tömeges lakásigény miatt megépültek az első lakótelepek, például a Wekerletelep az és az Állami lakótelep is. Szegények tömegei éltek nyomornegyedekben is (például a Mária Valéria-lakótelep).
1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank, 1925-ben pedig megkezdte adását a Magyar Rádió. 1933-ban megkezdődött a Tabán bontása. 1934 és 1940 között négy újabb kerülettel bővült Budapest közigazgatása.
A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38 000 fő) pedig a 102 napig tartó ostrom során vesztette életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt, az összes hidat felrobbantották. Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a Belváros és a Várnegyed. A károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be, hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek a szovjet ostrom pusztítására. Sok értékes épületet lebontottak, vagy nem a korábbi formájával egyezően, esetleg csak egyszerűbb megoldásokkal rekonstruáltak.[35]
Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), aminek révén létrejött a Nagy-Budapest.[36] Az 1950-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, ami az 1956-os forradalom kitöréséhez vezetett, és annak utcai harcai rázták meg a várost. Az 1960-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek özönlöttek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as évekre elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire. A lakosságcsökkenés a 2000-es évek második fele óta megfordult.[30][37]
Kronológia
| Év | Esemény |
|---|---|
| I. e. | Újkőkorszaki-, kőrézkori-, bronzkori- és vaskori leletek, valamint kelta és eraviszkuszi települések. |
| 1. század | A rómaiak megalapítják Aquincum városát, amely Pannonia provincia fővárosa lesz, a legnagyobb és legnépesebb település a Duna régióban. |
| 896 | A honfoglalás idején a honfoglaló magyarok települést hoznak létre itt. |
| 1046 | Szent Gellértet pogányok a hegyről a mélységbe lökik, ő volt Imre herceg tanítója. Később róla nevezték el a Gellért-hegyet. |
| 1241 | A tatárok lerohanják a várost, majd IV. Béla király megépítteti az első királyi várat a várhegyen. |
| 1270 | Meghal Szent Margit IV. Béla király leánya a Nyulak szigetén, akinek ma a sziget a nevét viseli (Margit-sziget). |
| 1458 | Megkezdi uralkodását Mátyás király, az ő kormányzása alatt lesz Buda a magyar reneszánsz központja. Uralkodása haláláig, 1490-ig tart. |
| 1541 | A város török kézre kerül, a törökök több mecsetet és fürdőt építenek Budán. |
| 1686 | A város visszaszerzése Habsburg segítséggel, Buda és Pest is teljesen elpusztult. |
| 1773 | Pest első polgármesterének megválasztása |
| 1777 | Mária Terézia a királyi intézményeket és az egyetemeket is a városba költözteti, és tömegesen telepít be német ajkúakat Budára és Pestre. |
| 1795 | Martinovics Ignácot és más jakobinus vezetőket kivégeznek a budai vártól nyugatra eső területen, amelyet ma Vérmezőnek neveznek. |
| 1810 | A Tabán városrészben tűz pusztít. |
| 1825 | A Reformkor kezdete. A Magyar Királyság kulturális és gazdasági központjává Pest válik, ahol megépül az első Nemzeti Színház valamint a Magyar Nemzeti Múzeum is. |
| 1838 | Márciusban Pesten hatalmas árvíz pusztít, a város épületeinek jelentős része rombadől. |
| 1842 | Megkezdődik a Széchenyi lánchíd építése. |
| 1848 | Március 15-én kitör a pesti forradalom, ami a Batthyány-kormány megalakulásához vezet. |
| 1849 | Január 5-én az osztrák seregek elfoglalják a várost, de a magyar honvédség a „Tavaszi hadjárat” során visszaszerzi. Nyár elején azonban újra visszafoglalják a várost, és kivégzik október 6-án Batthyány Lajost a mai Szabadság tér helyén álló Újépület udvarán. |
| 1849 | Befejeződik a Lánchíd építése. |
| 1867 | Megtörténik a kiegyezés, amelynek következtében még soha nem látott polgári fejlődés veszi kezdetét. |
| 1873 | Az egykori városokat, Pestet, Budát és Óbudát január 1-jén egyesítik, és ezzel létrejön a jelenlegi magyar főváros, Budapest. November 17-én az új testület átveszi az egyesített főváros irányítását. |
| 1874 | Átadják az első fogaskerekű vasutat. |
| 1878 | Megjelenik a villany-közvilágítás a város központjában. |
| 1896 | A millenniumi ünnepségek ideje. Felavatják a világon másodikként a Földalatti vasutat, az Országházat, a Ferenc József, a mai Szabadság hídat. |
| 1918 | Az őszirózsás forradalom, a Károlyi-kormány megalakulása |
| 1919 | A Tanácsköztársaság létrejötte (március 21.) és bukása, ami után, augusztus 4-én a román hadsereg bevonul Budapestre. |
| 1924 | A Magyar Nemzeti Bank megalakulása. |
| 1925 | A Magyar Rádió megkezdi sugárzását. |
| 1944 | A németek elfoglalják a várost. A nyilas kormány 50 ezer zsidót deportál a városból és 70 ezret a Pesten kijelölt gettóba költöztet. |
| 1945 | Budapest ostroma. A szovjet hadsereg január 5-én megostromolta a várost, a visszahúzódó német haderő lerombolja az összes Duna-hidat. A közel 80 ezer fős német és magyar védősereg teljesen megsemmisül, emellett 38 ezer fővárosi civil pusztul el, a szovjetek nagyszámú fővárosi és környékbeli lakost hurcolnak el. |
| 1950 | Január 1-jén 23 környező településnek a fővároshoz csatolásával létrejön Nagy-Budapest. |
| 1956 | Október 23-án kitör a magyar forradalom a szovjet elnyomás ellen. A legtovább harcoló felkelők november 11-ig tartják magukat, Csepelen. |
| 1960 | A háborús károk után a város nagymértékű helyreállítása. |
| 1987 | A Budai Várnegyedet és a Duna-part látképét világörökségi helyszínné minősíti az UNESCO. |
| 2002 | Az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút is fölkerül a világörökségi listára. |
| 2008 | Átadják az M0-s autópálya északi hídját, a Megyeri hidat. |
| 2014 | 8 éves építés után átadják az M4-es metrót. |
Földrajz
A főváros területe 525,14 km².[5] Pest vármegye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna folyam szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 527 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében központi szerepe van, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. A főváros mértani középpontja a X. kerületi Martinovics téren van. Területét az észak-déli irányú 28 kilométeres hosszúságú Duna szakasz két alapvetően eltérő részre osztja.[35][38]
A Duna folyás irány szerinti jobb partján, a nyugati oldalon a Dunazug-hegyvidék középtájához tartozó Budai-hegység helyezkedik el. A bal parton, a főváros keleti oldalán pedig a Duna menti síksághoz tartozó Pesti-hordalékkúpsíkság húzódik, amelyet a főváros közigazgatási határának mentén északkeletről a Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság lankái öveznek.[39] A folyam partvidékét a Csepel-Szigetcsúcstól északra a Vác–Pesti-Duna-völgy és a Dunakanyar, a déli irányban pedig a Csepeli-sík kíséri, amely kistájak szintén a Duna menti síkság részét képezik.[40]
Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel folyamként szeli át a fővárost. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa (2010-ig egyben szennyvize felének is befogadója volt). Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának. Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-barlangrendszer, a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület és a Merzse-mocsár.[41][42]
Éghajlat
Budapest a mérsékelt öv alatt helyezkedik el, (nedves) kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-29,3 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15.[43] A belső kerületekben gyakran tapasztalható a hősziget jelenség.[44] A napsütéses órák száma évi 2040.[45][46] A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár). Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugat-délkelet irányú. Az őszi és téli időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés.[47]
A klímaváltozás hatása
A klímaváltozás nyomán a közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni Magyarországgal együtt a főváros időjárása is. Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.[48][49][50][51][52]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 18,1 | 20,6 | 26,1 | 30,5 | 34,0 | 39,5 | 40,7 | 40,0 | 37,6 | 30,8 | 23,4 | 19,3 | 40,7 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 6,2 | 7,1 | 10,8 | 16,5 | 20,3 | 23,8 | 25,1 | 26,7 | 20,4 | 14,9 | 9,4 | 4,6 | 15,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 1,1 | 2,0 | 6,5 | 12,8 | 17,0 | 20,4 | 22,5 | 22,9 | 17,0 | 12,1 | 5,4 | 0,9 | 11,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,0 | −3,1 | 2,1 | 9,0 | 13,6 | 17,0 | 19,8 | 19,1 | 13,5 | 9,3 | 1,4 | −2,8 | 8,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −27,1 | −25,0 | −15,5 | −8,5 | −3,3 | 0,5 | 4,0 | 5,0 | −3,1 | −9,5 | −16,4 | −22,0 | −27,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 28 | 31 | 38 | 59 | 64 | 45 | 52 | 41 | 35 | 49 | 40 | 516 |
| Havi napsütéses órák száma | 70 | 100 | 139 | 191 | 244 | 255 | 282 | 262 | 190 | 143 | 78 | 56 | 2010 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 1, 2 | |||||||||||||
Élővilága
A Budapestet kettészelő Duna az élővilág szempontjából is játszik egyfajta elválasztó szerepet. A budai oldalon lévő kerületek jellegét tekintve inkább lakó- és pihenőövezetek, míg a pesti oldal az ipar, a kereskedelem és a közigazgatás központja, egybeépülve nagy kiterjedésű lakónegyedekkel. A növények tekintetében elmondható, hogy a parkok és a kialakított zöldterületek nagy része emberi kéz eredménye és folyamatosan változik. Van azonban a főváros mindkét oldalán olyan rész, ami különleges és említésre méltó élővilággal rendelkezik, és három olyan sziget is, mely a városhoz tartozik és élővilága eltér a nagyvárosi részekétől. Említésre méltó helyek a Gellért-hegy különleges növényeivel és a Merzse-mocsár teljes élővilágával. Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben a Naplás-tó, amelynek közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban.[41][42][53] A városban több kiváló horgászvíz is található, melyek közül kiemelkednek a Duna adta horgászhelyek, ilyen például a Hárosi-öböl.[54]
Fauna
A mérsékelt égövre jellemző fajok nagyvárosi környezethez alkalmazkodott populációi. Nagy számban előfordulnak a kedvtelésből tartott kutyák és macskák, illetve egyéb háziállatok, és rendszeresen lehet találni ezekből elkóborolt példányokat is. A kedvencek naponta tonnaszám keletkező ürüléke (200 ezer kutya, 40 tonna ürülék)[55] terheli a környezetet, és a hanyag gazdáknak „köszönhetően” elsősorban a kutyák jelentős szennyezettséget is okoznak az utcákon hagyott piszkukkal. Fertőzésveszélyt is okoz cipővel lakótérbe történő behurcolása és a száraz ürülék légáramlatba kerülése is.
Budapesten – a világ fővárosai közül egyedülállóan – a patkányok nem okoztak egészségügyi, gazdasági károkat az 1970-es évek óta. A WHO szerint a legjobb hosszútávú patkánymentesítés valósult meg a városban az egykori Bábolnai Állami Gazdaságnak köszönhetően.[56] 2018 nyarán egy valamivel olcsóbb ajánlatot tévő cégcsoport nyert a patkánymentesítésre kiírt pályázaton, ami után a többszörösére nőtt az észlelések száma, még a metró működésében is zavart okozott egy patkány.[57][58] Utólag kiderült, hogy a cég pályázata eleve érvénytelen volt, de 2020-ban ismét ez a cégcsoport nyerte a pályázatot, és az észlelések száma fokozatosan visszacsökkent. 2023 tavaszától az irtás visszakerült a nagymúltú bábolnai céghez.[59]
A madarak közül legjellemzőbb a parlagi galamb (Columba livia), a házi veréb (Passer domesticus), a sarlósfecske (Apus apus), a balkáni gerle (Streptopelia decaocto), a fekete rigó (Turdus merula), a dolmányos varjú (Corvus corone), a szarka (Pica pica), a dankasirály (Larus ridibunus), a széncinegék (Parus major) és egyes pintyfélék (Fringillidae), valamint a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros). Vannak ragadozó madarak is mint például a vörös vércse (Falco tinnunculus), amely 70-80 párral is képviselteti magát, és előfordul vándorsólyom (Falco peregrinus) is. Az egyre enyhébb telekkel a házikedvenc madarak is megjelennek: pl. rendszeresen kerülnek ki a szabadba papagájok, és megfigyelték már, hogy fészket is rakott egy barátpapagáj (Myiopsitta monachus) pár.[53]
Az élővizeket kedvelik a récék. Vannak időszakosan megjelenő vándormadarak is. Telente nagy tömegben érkeznek nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo). A folyóparti részeken a város hulladékát is feldolgozó madarak a sirályok, közöttük előfordul a sárgalábú sirály (Larus cachinnans) és a viharsirály (Larus canus).[53] A Merzse-mocsár madárvilága is nagyon színes, talán kiemelhető a sok itt élő madárfaj közül a bölömbika (Botaurus stellaris) és a gyurgyalag (Merops apiaster). A mocsárban természetesen előfordulnak különböző békafajok, vízisiklók és mocsári teknősök is.[42]
A Duna fővárosi szakaszán a sodrásban lévő részeken fogható halak pl. a fogassüllő (Sander lucioperca), a folyami harcsa (Silurus glanis) és a rózsás márna (Barbus barbus), míg a csendesebb részeken ponty (Cyprinus carpio), kárászok (Carassius), csuka (Esox lucius), balin (Aspius aspius), amúr (Ctenopharyngodon idella), különböző apróbb halak és keszegfélék fordulhatnak elő nagyobb gyakorisággal.[60][61] Van olyan halfaj, mint például a viza (Huso huso), mely korábban gyakori volt, és például városrészt (Vizafogó) is elneveztek róla, de mára a vízlépcsők kiépítése miatt már nem tud eljutni korábbi ívóhelyeire. A vizák visszatérése érdekében már történt telepítés, hogy újra előfordulhasson a magyarországi Duna-szakaszokon.[62] A vízminőség javulása eredményeként 2012-től kezdve újra látható az úgynevezett „Dunavirágzás”, mely a dunavirág (Ephoron virgo) nevű védett kérészfaj tömeges megjelenése, melyre a vízszennyezések miatt közel negyven évig nem volt példa.[63]
Flóra
Budapest eredeti növényzete csak a hegyvidéki részen és csak igen részlegesen maradt meg, a város növényeinek elsöprő többsége már telepített. Ezekkel egyrészt az utak mellé ültetett fasorokban, másrészt a város parkjaiban lehet találkozni. Említésre méltó azonban a Gellért- és Sas-hegyen élő közönséges csikófark (Ephedra distachya), mely fokozottan védett gyógynövény. A Gellért-hegy másik ismert, és Magyarországon csak itt előforduló növénye a szintén fokozottan védett sárgás habszegfű (Silene flavescens).[42][64]
A telepített fák között több nevezetes is akad. Budapest valószínűleg legidősebb fája egy pesthidegkúti kertben álló, ötszáz évesnek becsült krími hárs (Tilia x euchlora), de nevezetes a Lánchíd pesti hídfőjénél 1789-ben ültetett fehér akác (Robinia pseudoacacia),[65] valamint Kelet-Európa legidősebb libanoni cédrusa (Cedrus libani), ami a II. kerületben, Fedák Sári egykori villájának parkjában található, és 120-150 éves kora és hatalmas, 12 méteres termete ellenére még „gyereknek” tekinthető, hiszen akár 2000-3000 évig is elélhet.[66]
Címer
  |
«A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható».[67] |
Városszerkezet
Városrészek
A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életében. A mai városrészek azokon a belső városterületeken, melyek már a 20. század előtt beépültek, általában az egykori városrészekkel egyeznek meg, míg azokon a területeken, melyek 1950 előtt Budapesthez tartoztak, de a 20. század kezdetéig még nem épültek be (főleg a budai hegyvidéken) általában az egykori dűlők határaihoz igazodnak. Az 1950-ben Budapesthez csatolt települések általában egy vagy néhány városrészt alkotnak beépülésük történetét tükrözve. A XVIII. és a XXI. kerületben viszont az egykori települések (Pestszentlőrinc, Pestszentimre és Csepel) területe számos városrészre tagolódik.[68]
.jpg&veda=1501){kind=link}
.svg&veda=1501){kind=link}
.jpg&veda=1501){kind=link}
