A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Budapest jelenlegi címere megegyezik az 1873-ban egyesített főváros első címerével.
A címer leírása
A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár (oroszlántestű sas) tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind teljes, mind a címerállatok (oroszlán, griffmadár) és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.[2]
A címer elemeinek jelentései
A fehér pólya a Dunát jelképezi. A felső, egytornyú várkastély Pest, az alsó, háromtornyú pedig Buda jelképe, Óbudát pedig ennek az alsó várnak a második kapuja jelképezi, Buda címerében csak egy kapu volt rajta. A korona a magyar államiságot jelképezi. A címer tartói közül az oroszlán a Szapolyai/Zápolya János alatti budai, a griff a korábbi pesti címerből jön.[3]
A címer színei így a vörös, sárga (arany), kék, fehér (ezüst) lettek, s ezen színek alapján készült el ugyanekkor a város zászlaja is.
A címer története
A címer tervezésére 1873. április 28-án kérte föl a városegyesítést előkészítő bizottság Friedrich Lajos festőművészt. A címer elemeit a bizottság fogadta el.[4] A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az egyesített három város korábbi címereire történjen utalás az új címeren. Szintén fontos szempont volt, hogy a heraldika követelményeinek megfelelve, a történelmi párhuzamok megtartása mellett egyszerű címer szülessék, mely a magyar államiságot is megjeleníti, minthogy főváros címeréül terveztetett.
A címer 1930-ban enyhe változáson esett át (1930. évi XVIII. tc.): az alsó, háromtornyú vár zöld mezőre került, és eltűnt mindkét várkastély kapuinak kék háttere. Ez szolgált alapul arra, hogy Budapest városának zászlaja a piros-sárga-kék színek helyett ettől az évtől piros-sárga-zöld lett.
A címer 1964-ig volt használatban, bár 1945-től már a korona nélkül használták.
Az 1964 és 1990 között használt címer
A Fővárosi Tanács 1964. november 24-én fogadta el a város új címerének használatát. Ez a címer megtartotta a korábbi vörös pajzsot, a fehér pólyát és a két várkastélyt. Az alsó várkastély azonban csak egykapus lett. Ugyancsak eltűntek a pajzstartók (oroszlán, griffmadár) és a korona, a fehér pólya közepére pedig egy ötágú vörös csillag került (szocializmus idején használatos antiheraldikus címer). A vörös csillag szimbolizálta az időközben a városhoz csatolt új területek közötti egységet.
Budapest Főváros Tanácsa 5/1990 (IX. 30.) rendeletében szabályozta a város jelképeit, ekkor az eredeti címert állították vissza.
Galéria
-
Pest címere, 1703
-
Buda címere, 1703
-
1930–1946[7]
-
1949–1956[10]
-
1956–1957[10]
-
1957–1964[10]
-
1964–1990[8]
Irodalom
- Dr. Gárdonyi Albert (Szerkesztő): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye, Budapest Székesfőváros Közönsége, Budapest, 1913
Forrásokszerkesztés
- ↑ Budapest címere, nemzetijelkepek.hu
- ↑ 5/1990. (IX. 30.) Főv. Tan. rendelet, 1. § (1)
- ↑ A címer leírása és története Budapest hivatalos portálján. 2005. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2010. november 17.)
- ↑ Budapest főváros jelképei, budapest.hu
- ↑ Czaga 1998, pp. 2–4
- ↑ Czaga 1998, p. 7
- ↑ Czaga 1998, pp. 5–6
- ↑ a b Czaga 1998, pp. 6–7
- ↑ (1949. szeptember 17.) „6494/1949. – I. számú rendelet. A fővárosi címer használatának megszüntetése.” (hungarian nyelven). Fővárosi Közlöny, Budapest 60 (37), 166. o.
- ↑ a b c Berza 1973, p. 207
- Budapest krónikája: A kezdetektől napjainkig. Szerk. Bart István. Budapest: Corvina. 2007. ISBN 978 963 13 5676 2
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.