A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Vörös vércse | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kifejlett hím
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Falco tinnunculus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vörös vércse témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös vércse témájú médiaállományokat és Vörös vércse témájú kategóriát. |
A vörös vércse (Falco tinnunculus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj. Belgium hivatalos madara.[1] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1992-ben „Az év madarává” választotta.
Előfordulása
Igen nagy elterjedési területe van. Európában, valamint Ázsia és Afrika jelentős területén honos. Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében él. A sűrű, zárt, összefüggő erdőket kerüli. Az ember közelsége nem zavarja, gyakran megjelenik a városokban.
Alfajai
- Falco tinnunculus tinnunculus – ez az alapfaj, széles körben elterjedt egész Eurázsiában. Fészkel a Földközi-tenger szigetein és Észak-Afrikában is. Ezeken kívül előfordul a Brit-szigeteken is.
- Falco tinnunculus alexandri – a Zöld-foki-szigetek déli szigetei
- Falco tinnunculus neglectus – a Zöld-foki-szigetek északi szigetei
- Falco tinnunculus canariensis – a Kanári-szigetek nyugati tagjai és Madeira
- Falco tinnunculus dacotiae – a Kanári-szigetek keleti tagjai
- Falco tinnunculus rupicolaeformis – Szudán északi része, Egyiptom és az Arab-félsziget
- Falco tinnunculus interstinctus – Japán, Korea, Kína, Mianmar, Asszám és a Himalája.
- Falco tinnunculus rufescens – Afrika a Szaharától délre
- Falco tinnunculus archeri – Szomália és Kenya
- Falco tinnunculus rupicolus – Angolától keletre Tanzániáig és délre a Fokföldig
- Falco tinnunculus objurgatus – Nyugat- és Dél-India és Srí Lanka
- Falco tinnunculus perpallidus
Megjelenése
Testhossza 32–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–80 centiméter. A hím testtömege 160-210 gramm, a tojó pedig 200-250 gramm. A hím hátoldala gesztenyevörös, sötét cseppfoltokkal, hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek, farka végén fekete keresztszalag.
Életmódja
Otthonosan mozog a levegőben. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) zsákmányt kémlelve. Szárnycsapásai gyorsak, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal, valamint nagyméretű rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.
Szaporodása
Többnyire varjaknak a fák tetején lévő, gallyakból álló fészkét foglalja el; amíg a fészek használható, nem keres másikat. Előszeretettel fészkel más madárfajok közelében. Ha nem fán fészkel, akkor gyakran választja a fák odvait, löszpartokat, sziklafalakat, kőbányákat, várromokat és a városok magasabb épületeinek – főként templomtornyoknak – a tetőzetét. Néhány párt megfigyeltek a budapesti Parlament épületén fészkelni. Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik. A fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó madár, de egyes példányok elvonulnak. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 679 vörös vércse telelt Magyarországon.[2] 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 906 itthon telelő vörös vércsét figyeltek meg a madarakat számlálók.[3]
Védettsége
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetettként szerepel. Európában csökkenő állományú fajnak számít. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Galéria
-
A hím zsákmánnyal távozik a tetthelyről
-
Kézben tartva
-
Egy faágon pihenve
-
Tojása
Jegyzetek
- ↑ Belgium's National Bird (angol nyelven), 2011. július 5.
- ↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
- ↑ Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.