A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom | |
 | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség | Budapest Pesti-Belső espereskerület |
| Névadója | Nagyboldogasszony |
| Pap(ok) | Dr. Osztie Zoltán (plébános) |
| Diakónus | Csorba Gábor |
| Építési adatok | |
| Építése | ismeretlen |
| Stílus | gótikus barokk |
| Építtetője | Zsigmond király |
| Felszentelés | valamikor a 14. században |
| Felszentelő | ismeretlen |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 118 m |
| Magasság | 100 m |
| Szélesség | 49 m |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1987 |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Hely | 1056 Budapest, Március 15. tér |
| Elhelyezkedése | |
 Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″ | |
 | |
| A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült.
Története
Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét.[1] 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.[2]
Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.[3]
A 2014-2016 között elvégzett régészeti feltárások alkalmával megtekinthetővé vált a táborparancsnok szobája, valamint kialakításra került egy altemplom is. A felújítást követően 2016. augusztus 15-én dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át a hívek és látogatók részére a templomot.
Az Erzsébet híd újjáépítésekor a templomot (az akkorra már a világszerte rutinná vált eljárással) arrébb lehetett volna helyezni, de végül inkább az új híd tengelyével is kikerülték.
Ereklyék a templomban
- 2002 márciusában helyezték el a templom főoltárában Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött sarokcsont és csigolyacsont ereklyéjét.
- 2006-tól itt látható Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet egy-egy ereklyéje is.
- Az altemplomban látható az ún. Szent Kereszt ereklye, amelyet XI. Piusz pápa ajándékozott a Pálos rend számára 1934-ben.
Harangjai
A templom 52 méter magas tornyaiban 4 harang lakik: a két nagyobb az északi, a két kisebb a déli toronyban.
Polgármester-harang (Nagyharang)
2400 kg-os, H0 alaphangú, 160 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban, Nékám Lajos (orvos, 1868–1957) adománya.
Középharang
1200 kg-os, Disz1 alaphangú, 130 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1927-ben.
Kisharang
200 kg-os, Cisz2 alaphangú, 70 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1927-ben.
Lélekharang
100 kg-os, Fisz2 alaphangú, 50 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1929-ben.
A második világháborúban lefoglalt középső harang
A második világháborúban hadi célokra elvitték a déli toronyból a 650 kg-os, Fisz1 alaphangú, 105 cm alsó átmérőjű harangot, amelyet szintén Szlezák László öntött 1927-ben.
Harangozási rend
Korábban technikai okok (elektromos húzómű meghibásodása) miatt csak a 2400 és a 200 kg-os harangok voltak működőképesek. Az 1200 és a 100 kg-os harangok hangját már több évtizede nem lehetett hallani. Déli és esti Úrangyalára a Polgármester-harang szólt. Az esti Úrangyala után a lélekharang helyett a kisharang szólt a halottakért való imádságra. Szentmise kezdetekor a Polgármester-harang szólt. Szintén a Polgármester-harang hangja volt hallható pénteken délután három órakor Jézus kereszthalála emlékére. A kisharang hangereje nem tette lehetővé, hogy egyszerre szóljanak, mivel az igen halk, a nagyharang hangja elnyomta volna.
A harangokat 2016 végére felújították, azóta ismét valamennyi harang működőképes.
Galéria
-
A templom a 2011-es tatarozást követően -
A templom főbejárata 2011-ben -
A templom homlokzata a tatarozás előtt -
A templom főbejárata a tatarozás előtt -
A gótikus északi kapu -
Az északi oldal (az egykori emeleti gótikus ablak maradványával) -
Szent Flórián szobra a templom hátulján -
A gótikus déli kapu, a kolduspaddal -
A plébániatemplom légi fotója -
Esti forgatagban -
Díszes, gótikus boltozat -
-
Szent Erzsébet-ereklye -
Reneszánsz pasztofórium a XVI. századból -
A Rieger-orgona -
-
A királyi oratórium lépcsőjének bejárata -
-
Középkori freskótöredék a szentélyben -
XIV. századi Trónoló Madonna-freskó -
A főoltáron Molnár C. Pál festménye -
Kultsár István író síremléke – Ferenczy István alkotása -
Altemplom (2017) -
Fájdalmas Jézus-szobor -
Római- és középkori maradványok a templom padlószintje alatt -
Római- és középkori maradványok
Jegyzetek
- ↑ Március havi történelmi évforduló Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
- ↑ http://filmhiradokonline.hu/ 1933. június
- ↑ Újrafestik a Belvárosi Plébániatemplom homlokzatát (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. szeptember 1. . (Hozzáférés: 2011. október 1.)
További információk
- A plébánia honlapja
- A templom története a miserend.hu honlapon
- vendegvaro.hu
- urbanlegends.hu
- A templom a Műemlékem.hu-n
- Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- Gerő László: A pesti belvárosi plébániatemplom; Képzőművészeti Alap, Bp., 1956 (Műemlékeink)
- Déry Attila: Budapest, belvárosi plébániatemplom; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.