Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai. A globalizáció térnyerésével a szó egyre hétköznapibbá válik. (globális pénzügy, kommunikáció, turizmus) A kifejezést először, még megalopolisz, megaváros alakban Saskia Sassen használta egyik tanulmányában.

Általános jellemzők

A fogalom definíciója részben minden oldalról önkényes, de ezek a városok a következő dolgokban megegyeznek:

• Elegendő a város nevét mondani, és nem kell hozzátenni, hol van az, amire gondolunk. Például Párizst nem „a franciaországi Párizs”-ként emlegetjük, habár több másik város használja még ezt a nevet; Paris létezik még: Fehéroroszországban, Kanadában Ontario és Yukon tartományokban, az USA területén Arkansas, Idaho, Illinois, Kentucky, Maine, Michigan, Missouri, New York, Ohio, Pennsylvania, Tennessee és Texas államokban.
• Aktív közreműködés és részvétel nemzetközi eseményeken, szervezetekben (ENSZ-palota New Yorkban)
• Nagy népességszám (a központi részen legalább egy, de rendszerint több millió lakos)
• Legalább egy nagy nemzetközi repülőtér, ami összeköttetést biztosít a világ minden tájával, számos légitársaság tart fenn ide vonalakat. (London: Heathrow-i repülőtér, Szingapúr: Changi repülőtér)
• Magas színvonalú közlekedési hálózat, amiben van ingyenesen használható autópálya és a járművek széles skáláját felvonultató tömegközlekedés, mint például gyorsvasút, HÉV, regionális vasút, helyi és távolsági autóbuszközlekedés.
• A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Például kínai negyed (Chinatown) vagy Little Italy. A világ más részein ez a követelmény a következővel helyettesíthető: olyan városok, amelyek nagy nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, és ehhez külön infrastruktúrát alakítanak ki. Például: Szingapúr, Sanghaj, Hongkong, Tokió, Moszkva
• Nemzetközi pénzügyi intézmények, ügyvédi irodák, vállalatközpontok, és tőzsdék (például Londoni Értéktőzsde, New York Stock Excange, Tokiói Értéktőzsde) amiknek kihatása van az egész világgazdaságra.
• Rendkívül fejlett kommunikációs csatornák, mint az üvegszálas technológia, a Wi-Fi hálózat, mobiltelefon-szolgáltatás, és egyéb nagysebességű hírközlési csatornák.
• Nemzetközileg híres kulturális és oktatási intézmények, múzeumok, egyetemek.
• Pezsgő kulturális élet, filmfesztiválokkal (Torontói Nemzetközi Filmfesztivál) világbemutatókkal, virágzó zenés – és színházi élettel (Broadway, West End), zenekarral, operatársulatokkal, művészeti galériákkal, utcai előadókkal.
• Nemzetközi terjesztésben elérhető médiaszolgáltatók, nyomdák vannak ezekben a városokban. (BBC, Associated Press, The New York Times, Le Monde, Agence-France Press, Reuters, Mediacorp )
• Pezsgő sportélet, nagy sportépítmények, és lehetőség, illetve történelmi példa egyaránt olimpia, Labdarúgó-világbajnokság, vagy nemzetközi sorozatban részes teniszverseny)

A nyugati világban rendszerint Londont, Párizst, New Yorkot és Tokiót tartják a négy nagy világvárosnak; ezek – nem véletlenül – egyben a globális kapitalizmus jelképei is. Az azonban, hogy ki melyik városokat tartja világvárosnak, rendkívül szubjektív, és az egyén kulturális hátterétől, értékrendjétől és preferenciáitól függ.

GaWC A világvárosok leltára (1999-es kiadás)

Angliában, Leicestershireben, Loughtboroughban a Laughtboroughi Tudományegyetem a Globalizációs és Világváros Tanulmányi Osztályon 1999-ben kísérletet tettek a világvárosok definiálására és kategorizálására. A városokat a modern területek, (mint könyvelés, reklámipar, pénzügy, jog, nemzetközi cégek) fejlettsége szerint rendezték sorrendbe. Három kategóriát, több kisebb alkategóriát hoztak létre.

Alfa-világvárosok (teljes körű ellátást biztosító világvárosok)

• 12 pont: London, New York, Párizs, Tokió, Budapest
• 10 pont: Hongkong, Frankfurt am Main, Chicago, Los Angeles, Milánó, Szingapúr.

Béta-világvárosok (nagyobb világvárosok)

• 9 pont: San Francisco, Sydney, Toronto.
• 8 pont: Brüsszel, Madrid, Mexikóváros, São Paulo.
• 7 pont: Moszkva, Szöul.

Gamma-világvárosok (kisebb világvárosok)

• 6 pont: Amszterdam, Boston, Caracas, Dallas, Düsseldorf, Genf, Houston, Jakarta, Johannesburg, Melbourne, Oszaka, Prága, Santiago, Tajpej, Washington.
• 5 pont: Bangkok, Montréal, Peking, Róma, Stockholm, Varsó.
• 4 pont: Atlanta, Barcelona, Berlin, Buenos Aires, Hamburg, Isztambul, Koppenhága, Kuala Lumpur, Manila, Miami, Minneapolis, München, Sanghaj.

Világváros-formációra utaló jelekkel bíró városok

Erős jelek

3 pont: Athén, Auckland, Bécs, Mumbai, Dublin, Debrecen, Helsinki, Luxembourg, Lyon, Philadelphia, Rio de Janeiro, Tel-Aviv, Újdelhi.

Néhány jel

2 pont: Abu-Dzabi, Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, Detroit, Dubaj, Hága, Ho Si Minh-város, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon, Manchester, Montevideo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver.

Kis jelek

1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore Székesfehérvár, Bangalor, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Fokváros, Colombo, Columbus, Drezda, Edinburgh, Genova, Glasgow, Göteborg, Kanton, Hanoi, Kansas City, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, Torino, Utrecht, Wellington.

GaWC Vezető világvárosok (2004-es kiadás)

PJ Taylor kezdeményezte a cégnél, hogy definiálják újra a világváros fogalmát, és más eszközökkel csoportosítsák őket. Az eredmény:

Globális városok

Széles körben globális városok

1. Nagyon nagy szereppel bíró városok: London, New York.
   • Kisebb szereppel és kulturális befolyással rendelkező városok: Los Angeles, Párizs és San Francisco.
2. Kedvező helyzetben lévő globális városok: Amszterdam, Boston, Chicago, Madrid, Milánó, Moszkva, Toronto.

Speciális helyzetű városok

1. Gazdaságilag: Hongkong, Szingapúr és Tokió.
2. Politikailag és társadalmilag: Brüsszel, Genf, Strasbourg és Washington.

Világvárosok

• Kulturálisan: Berlin, Koppenhága, Melbourne, Debrecen, München, Oslo, Róma, Stockholm.
• Politikailag: Bangkok, Bécs, Peking.
• Társadalmilag: Manila, Nairobi, Ottawa.

Világviszonylatban vezető szerepet betöltő városok

• Elsősorban gazdaságilag: Frankfurt, Miami, München, Oszaka, Sydney, Szingapúr, Zürich.
• Elsősorban nem gazdasági téren: Abidjan, Addisz-Abeba, Atlanta, Bázel, Barcelona, Bombay (Mumbai), Denver, Harare, Kairó, Lyon, Manila, Mexikóváros, Sanghaj, Újdelhi.

Egyéb feltételek

Mivel a fenti lista speciális kritériumok alapján jött létre, ezért számos nagy jelentőségű adatot nem vesz figyelembe. Például nem foglalkozik a következőkkel:

Egyéb szempontok

A GaWC lista válogatott kritériumok alapján rendez, és több, mások által fontosnak vélt dolgot nem vesz figyelembe. Így többek között a következőket:

A Föld városainak listája

Válogatott kritériumok szerint

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Világváros témájú médiaállományokat.

• Repository of Links Relating to Urban Places
• The World-System’s City System: A Research Agenda Archiválva 2006. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben by Jeffrey Kentor and Michael Timberlake of the University of Utah and David Smith of University of California, Irvine
• UN-HABITAT » The State of the World’s Cities