A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Labdarúgó-világbajnokság | |
2022-es labdarúgó-világbajnokság | |
Címvédő | Argentína (2022) |
Legtöbb győzelem | Brazília (5 győzelem) |
Adatok | |
Sportág | Labdarúgás |
Résztvevők | 32 (selejtezőben indult: 204) |
Kontinens | Nemzetközi (FIFA) |
Időpont | minden 4. év |
Első esemény | 1930 |
Eddigi események száma | 22 (1930–2022) |
Honlap | fifa.com |
A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett torna döntőjének nyertese kapja meg.
Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.
A 2022-ben érvényes szabályok szerint az 1 hónapig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott vesz részt. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 22 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.
Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.
2017. január 10-én a FIFA úgy határozott, hogy a 2026-os világbajnokságtól kezdődően a csapatok létszámát 48-ra emeli. Ezzel Európa 13 helyett 16, míg Afrika öt helyett kilenc, Ázsia pedig további négy csapattal képviseltetheti magát a tornán. A lebonyolítás szerint 64 mérkőzés helyett 80-at rendeznek, a résztvevőket 16 három csapatos csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő továbbjutó - összesen 32 csapat - kieséses rendszerben folytatja a küzdelmeket.[1]
A világbajnokság előtörténete
Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.
Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.
1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.
Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.
1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.
Az első hivatalos világbajnokság
Az 1932-es Los Angeles-i olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguayba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.
Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébégyőztes.
A népszerűség útján
Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a második világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.
Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta az előző két vb-t.
Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)
A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett, majd Ghána 2006-ban nyolcaddöntőbe, 2010-ben pedig negyeddöntőbe jutott.
A világbajnokságok rendezői, illetve azok kiválasztása
A világbajnokságok döntői
Az eddig megrendezett 22 labdarúgó-világbajnokságból tizet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Argentína hármat, Uruguay kettőt), tizenkettőt pedig európai ország (Olaszország és Németország négyet, Franciaország kettőt, Anglia és Spanyolország egyet-egyet) nyert meg.
A fenti nyolc válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay, Spanyolország) csak Brazília és Spanyolország nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.
- Jegyzetek
Éremtáblázat
Nemzet | Győzelmek száma | Ezüstérmek száma | Bronzérmek száma | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Brazília | 5 | 1958, 1962, 1970, 1994, 2002 | 2 | 1950, 1998 | 2 | 1938, 1978 |
Németország | 4 | 1954, 1974, 1990, 2014 | 4 | 1966, 1982, 1986, 2002 | 4 | 1934, 1970, 2006, 2010 |
Olaszország | 4 | 1934, 1938, 1982, 2006 | 2 | 1970, 1994 | 1 | 1990 |
Argentína | 3 | 1978, 1986, 2022 | 3 | 1930, 1990, 2014 | 0 | |
Franciaország | 2 | 1998, 2018 | 2 | 2006, 2022 | 2 | 1958, 1986 |
Uruguay | 2 | 1930, 1950 | 0 | 0 | ||
Anglia | 1 | 1966 | 0 | 0 | ||
Spanyolország | 1 | 2010 | 0 | 0 | ||
Hollandia | 0 | 3 | 1974, 1978, 2010 | 1 | 2014 | |
Csehszlovákia | 0 | 2 | 1934, 1962 | 0 | ||
Magyarország | 0 | 2 | 1938, 1954 | 0 | ||
Svédország | 0 | 1 | 1958 | 2 | 1950, 1994 | |
Horvátország | 0 | 1 | 2018 | 2 | 1998, 2022 | |
Lengyelország | 0 | 0 | 2 | 1974, 1982 | ||
Egyesült Államok | 0 | 0 | 1 | 1930 | ||
Jugoszlávia | 0 | 0 | 1 | 1930 | ||
Ausztria | 0 | 0 | 1 | 1954 | ||
Chile | 0 | 0 | 1 | 1962 | ||
Portugália | 0 | 0 | 1 | 1966 | ||
Törökország | 0 | 0 | 1 | 2002 | ||
Belgium | 0 | 0 | 1 | 2018 |
Válogatottak szereplése
- Sorrend
- Részvételek száma
- Csapat (ábécé-rend)
Csapat | Részvételek száma | Első részvétel | Legutóbbi részvétel | Legjobb eredmény |
---|---|---|---|---|
Brazília | 22 | 1930 | 2022 | Világbajnok (1958, 1962, 1970, 1994, 2002) |
Németország ( NSZK eredményeivel együtt) |
20 | 1934 | 2022 | Világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014) |
Olaszország | 18 | 1934 | 2014 | Világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006) |
Argentína | 18 | 1930 | 2022 | Világbajnok (1978, 1986, 2022) |
Mexikó | 17 | 1930 | 2022 | Negyeddöntő (1970, 1986) |