A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology; EIT) létrehozásával az EU megpróbálja egységesíteni az úgynevezett "tudásháromszöget", vagyis összehangolni az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok tevékenységét, lökést adva ezzel az európai innovációnak.
Az EIT szerepe
Az EIT egy olyan új, uniós kezdeményezés, amely kiegészíti a meglévő közösségi és nemzeti politikákat és kezdeményezéseket a tudásháromszög integrálásának támogatása révén. Ezzel az unió gyorsabb gazdasági növekedést célzó stratégiájának egyik eszköze. Irányító testülete a 18 fős igazgatótanács lenne, kiválasztásukra egy négyfős testület tesz majd javaslatot. Az elsődleges cél, hogy a legmagasabb színvonalú felsőoktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységek integrálásával hozzájáruljon az unió és a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez. Ezt úgy érné el, hogy a tudományos és innovációs társulások keretében az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok partnerségén alapuló hálózatokat szervezne. A szakmai munka tudás- és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, KIC) keretében valósul meg, ez az egyetemek, kutatóintézetek és az üzleti szféra autonóm partnerségén alapuló stratégiai innovációs hálózat megalkotását jelenti.
Az EIT a KIC-ek felállításával az innovációs akciók menedzsmentjének referenciamodelljét szándékozik kialakítani.
2009 decemberében három KIC-et hoztak létre, ezek a klímaváltozással (Climate KIC), az energetikával (InnoEnergy), valamint az infokommunikációval (EIT ICT Labs) foglalkoznak.
Az EIT székhelyének kiválasztása
Az előzetes várakozások szerint 2008. május 30-án az EU versenyképességi tanácsának vacsoráján dőlt volna el, hogy a pályázók közül (Budapest; Wrocław; Jéna ; Bécs és Pozsony közös pályázata; a katalóniai Sant Cugat del Vallès) melyiket választják az EIT székhelyének.
A megbeszélések során két elvi javaslat született, miszerint olyan székhelyet válasszanak, amely új tagállamban van, és abban a tagállamban még ne legyen más uniós ügynökségnek központja. Ennek a két feltételnek csak Budapest felel meg. A német, a spanyol és az osztrák-szlovák közös pályázat benyújtói visszaléptek, de Lengyelország ezt nem tette meg, így megakadályozta a konszenzusos döntés meghozatalát.
2008. június 18-án született meg az Unió innovációért és versenyképességért felelős minisztereinek egyhangú döntése: Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye. Az intézmény 2009-ben kezdte meg működését.
Források
- https://index.hu/tudomany/kfbp080618/
- http://bruxinfo.eu/index.php?lap=dokument/dokument&dok_id=23583[halott link]
- http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=215613[halott link]
- https://index.hu/gazdasag/magyar/eit080530/
- https://index.hu/tudomany/magyk080530/
- http://eit.europa.eu/kics/ Archiválva 2013. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet hivatalos honlapja. eit.europa.eu (Hozzáférés: 2014. december 3.)
- A témához kapcsolódó információk magyarul az Európai Parlament honlapján [halott link]
- Budapest for EIT[halott link]
- Wroclaw Strategy
- Sant Cugat
- European institute 'to rival MIT' Archiválva 2007. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - The Guardian
- Universities criticise technology institute plans Archiválva 2007. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - The Guardian
- Commission reveals plans for European Institute of Technology Archiválva 2008. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - EurActiv
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.