A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1490
1490 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1490 |
Ab urbe condita | 2243 |
Bahái naptár | -354 – -353 |
Berber naptár | 2440 |
Bizánci naptár | 6998 – 6999 |
Buddhista naptár | 2034 |
Burmai naptár | 852 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1482 – 1483 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1545 – 1546 |
Shaka Samvat | 1412 – 1413 |
Holocén naptár | 11490 |
Iráni naptár | 868 – 869 |
Japán naptár | 2150 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4186–4187 |
Kopt naptár | 1206 – 1207 |
Koreai naptár | 3823 |
Muszlim naptár | 895 – 896 |
Örmény naptár | 939 ԹՎ ՋԼԹ |
Thai szoláris naptár | 2033 |
Zsidó naptár | 5250 – 5251 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek
Évek: 1485 – 1486 – 1487 – 1488 – 1489 – 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495
Események
Határozott dátumú események
- március 14. – a gyermekkorú II. Károly János Amadé savoyai herceg trónra lépése. (I. Károly herceg fia, 1496-ban hétévesen meghalt.)
- április 6. – Bécsben, kétnapi agónia után meghal Hunyadi Mátyás magyar király.[1] (Holttestét a Dunán Budára, majd onnan Székesfehérvárra viszik. Halálhírére Lorenzo de’ Medici állítólag így kiáltott fel: „Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!”)[2]
- április 17. – Beatrix királyné Komáromból kelt meghívó levelével a rendeket királyválasztó országgyűlésre hívja egybe.[3]
- április 25. – Mátyást eltemetik Székesfehérvárott. (A szertartást Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost végzi, aki a király ravatalára díszes pajzsot csináltat.)[2]
- június 17. – A bárók nyomására Corvin János lemond a trónigényről, ennek fejében megkapja a bosnyák királyi és a horvát-szlavón báni címet.[3]
- július 4. – Báthory István és Kinizsi Pál serege Tolnában a csonthegyi csatában megveri Corvin János és Újlaki Lőrinc seregét.[3]
- július 15. – II. Ulászlót az országgyűlés királlyá választja, azzal a feltétellel, hogy feleségül kell vennie Beatrixot.[3]
- július 21. – János Albert lengyel herceg betör az országba, egészen Budáig nyomul, majd a fekete sereg elől Losoncig vonul vissza.
- július 31. – II. Ulászló megválasztott király a Pozsony vármegyei Farkashidánál – az előzetes megállapodásnak megfelelően – fogadja az országgyűlés színe elé járúló és a választási feltételeket vele megerősíteni kívánó küldöttségét.[3]
- augusztus 9. – II. Ulászló ünnepélyesen bevonul Buda várába, ahol szimbolikusan is elfoglalta a magyar trónt.[3]
- augusztus 10. – I. Miksa római király visszafoglalja Bécsújhelyt.
- augusztus 19. – I. Miksa római király visszafoglalja Bécset, majd betör az országba és elfoglalja annak nyugati részét.
- szeptember 18. – Fehérvárott magyar királlyá koronázzák II. Ulászló cseh királyt.[4]
- szeptember 29. – János Albert lengyel herceg választott magyar királyként kiváltságlevelet adományoz Eperjesnek.[1]
- október 4. – Bakócz Tamás tanúk nélkül összeadja II. Ulászló magyar királyt és Aragóniai Beatrixot.[3]
- november 17. – A római király egy rohammal elfoglalja a magyar koronázó várost, Fehérvárt. (Mivel Miksa egyre nehezebben fizette seregét, katonáinak szabad rablást engedélyezett.)[3]
Határozatlan dátumú események
- május – Mátyás magyar király halála után Ulászló cseh király, Corvin János, Ulászló öccse, János Albert lengyel herceg és I. Miksa német király is trónkövetelőként lép fel.[3]
- június – Báthori István országbíró, erdélyi vajda irányítása mellett megnyílik a királyválasztó országgyűlés Rákos mezején.[3]
- október vége – Hosszas tárgyalás után Miksa római király ráveszi a veszprémi püspököt, hogy adja át neki a várait, és csatlakozzon hozzá.[3]
- november eleje – Fehérvár védelmire kirendelt Báthori és Kinizsi – felmérve, hogy nincs esélyük csatát vállalni Miksa jóval erősebb serege ellen – visszavonulnak a főváros védelmére.[3]
- az év folyamán –
- Katolikus misszionáriusok érkeznek a Kongói Királyságba.
- Elkészül a lőcsei Szent Jakab-templom Vir dolorum faoltára. (A lőcsei faszobrásziskola és egy ismeretlen festő alkotása.)
- Remethe János kerül a nándorfehérvári püspöki székbe.[5]
- Pietro Ranzano lucerai püspök, I. Ferdinánd nápolyi király követe Bécsben befejezi – az 1489-ben, Beatrix királyné biztatására megkezdett – munkáját, az „Epithoma rerum Hungaricarum”-ot. (A kezdetektől Mátyás koráig tárgyalja a magyar történelmet. Elsőként foglalkozik Magyarország földrajzi, természeti és néprajzi viszonyaival. Művét 1558-ban Zsámboky János jelenteti meg Bécsben.)[2]
Születések
- február 14. – Valentin Trotzendorf német pedagógus
- május 16. – Albert porosz herceg († 1568)
- június 28. – II. Albert mainzi érsek, választófejedelem († 1545)
- Vittoria Colonna, itáliai költő († 1547)
- Jean Salmon Macri, költő († 1557)
- Andrej Perlah, szlovén matematikus
- Fülöp, Nemours hercege
- Niccolo da Ponte velencei dózse
- Kaspar Schwenkfeld von Ossig, német hittudós († 1561)
Halálozások
- március 14. – I. (Harcos) Károly, Savoya uralkodó hercege (* 1468)
- április 6. – Hunyadi Mátyás magyar király (* 1443)
- május 22. – Edmund Grey, Kent grófja, angol nemes és földesúr, a rózsák háborújának egyik résztvevője (* 1416)
Jegyzetek
- ↑ a b Szende László: Jagelló II. Ulászló. A kompromisszumok embere vagy a főurak bábja? In.: Rubicon. XXVII. évf., 294-295. (2016/5-6.) sz., 27-29. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c Teke Zsuzsa: Mátyás és kora. Kronológia, 1458–1490. In: História. XXX. évf., 10. sz., 24. p.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Neumann Tibor: Trónharcok Mátyás halála után. Corvin János és Jagelló Ulászló küzdelme a hatalomért. In.: Rubicon. XXVII. évf., 294-295. (2016/5-6.) sz., 16-20. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 557. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1490 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1490
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.