Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek

Évek: 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495 – 1496 – 1497 – 1498 – 1499 – 1500

Események

Határozott dátumú események

• január 23. – II. Alfonz nápolyi király lemond fia, Ferdinánd javára (február 22-én a franciák elűzik).
• február 22. – VIII. Károly francia király bevonul Nápolyba, hogy elfoglalja a város trónját. Néhány hónappal később elhatározza, hogy visszatér Franciaországba seregének nagy részével együtt. Unokatestvérét Gilbertet, Montpensier grófját alkirályként hagyja hátra.
• április 25. – a zalaszántói alispán és a szolgabíró bizonyságlevelet adnak ki arról a hatalmaskodásról, melyet Foki Kálmán, György nevű rokonával, gersei Pethő János egyik szántói jobbágyán, a vindornyalaki szőlőben elkövetett.
• május 26. – A Hernández Gonzalo de Cordoba vezette spanyol sereg partra száll Calabriában azzal a céllal, hogy elűzze a franciákat és II. Ferdinánd nápolyi királyt visszahelyezi a trónra.
• június 28. – A seminarai csatában Cordoba és Ferdinánd serege legyőzi a Bernard Stuart vezette francia sereget.
• július 6. – A fornovói csatában a Gian Francisco Gonzaga mantuai őrgróf vezette egyesült milánói–velencei erők legyőzték a francia király seregét és ezzel kiűzik Itáliából.
• július 7. – II. Ferdinánd nápolyi király újra elfoglalja trónját (1496-ig uralkodik).

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Oroszország Karélián át megtámadja Svédországot, de Viborgnál vereséget szenved.
  • A wormsi birodalmi gyűlésen I. Miksa császár módosítja a birodalmi alkotmányt.
  • II. Ulászló magyar király serege beveszi Újlaki Lőrinc erősségeinek nagy részét.
  • Wyngarthi Geréb Péter országbíró a zalai apátságot utasítja, hogy Gersei Pethő Miklós és János panaszát vizsgálja meg. Ugyanis ezek panaszt emeltek II. Ulászló király előtt, hogy János veszprémi püspök – nem tudni milyen okból -, familiárisát, Gáspár és Tamás sümegi várnagyokat és többek között laki Hertelendy Mátyás a Zala vármegyei Thadika vára ellen küldötte, akik fegyveresen megtámadták a várat, és Gersei Pethő Miklóst, és Jánost halálra keresték. Amikor is a panaszosok kérik, hogy az igazság kiderítése végett küldessék ki néhány királyi ember, akik szólítsák fel a veszprémi püspököt - s a többi résztvevőt -, hogy az ügy megvizsgálására jelenjenek meg.
  • Az első írásos adat arról, hogy Egerben meleg vizes fürdő működik.^[1]
  • Corvin János kénytelen lemondani hangzatos szlavón hercegi címéről, cserébe a dalmát-horvát-szlavón bánságért.^[2]

Az év témái

1495 a tudományban

Születések

• március 6. - Luigi Alamanni, itáliai költő és államférfi († 1556)
• március 8. - Istenes Szent János, azaz São João de Deus, eredeti nevén João Cidade Duarte portugál születésű szerzetes, az Irgalmas Rend alapítójának tekintik († 1556)
• április 16. - Petrus Apianus, német humanist tudós, matematikus, kartográfus, csillagász († 1552)
• november 21. - John Bale, angol püspök, történész († 1563)
• december 5. - Nicolas Cleynaerts, flamand grammatikus († 1563)

Bizonytalan dátum

• Robert Barnes, angol vallási reformer, mártir († 1540)

Halálozások

• szeptember 14. – Tudor Erzsébet, VII. Henrik angol király és Yorki Erzsébet lánya
• október 25. – II. János portugál király (* 1455)
• november 19. – II. Alfonz nápolyi király (* 1448)

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1495 témájú médiaállományokat.