A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Újépület | |
Neugebäude | |
laktanya, börtön | |
Coquereau: A pesti Újépület (tusrajz) | |
Település | Pest |
Cím | Szabadság tér (helyén) |
Építési adatok | |
Építés éve | 1786 |
Megnyitás | 1793 |
Bezárás | 1897 |
Lebontás éve | 1897 |
Lebontás oka | városrendezés |
Tervező | Isidore Canevale |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | börtön |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 01″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Újépület témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude[1] (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.
Építése
Felépítésére II. József adott utasítást. A terveket Isidore Canevale bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, Hild János vezetésével. Itt szerezte első szakmai tapasztalatait Hild József, a későbbi híres építész is. Az erődszerű épület felhasználási célját nem közölték a lakossággal, így az találgatások tárgya volt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon már használatban volt.
Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb, négyszög alakú épületrészeket emeltek, amelyeket a főépülettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte. A nagyobb homlokfalak 100 ölnél hosszabbak, a belső főudvar majdnem 10 000 négyszögölnyi teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt. A rejtélyes építmény homoksivatag közepén emelkedett, ugyanis az akkori város szélső házai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, melyet meg nem kötött fövény borított. II. József halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört napóleoni háborúk gátolták az építkezés folytatását. 1793 és 1796 között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.
1802-ben eladni készültek az épületet, a prágai zsidók már ajánlatot is tettek rá. Széchényi Ferenc gróf akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándékolt eladás ellen, mivel az épület a II. József által a magyar papságtól elkobzott javakért kapott pénzen készült el. Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak 1814-ben fogtak, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred laktanyájává rendelték azt.
A kivégzőhely
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után tömegével zárták ide a magyar hazafiakat. 1849. október 6-án az épület falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét, az aradi vértanúk kivégzésével azonos napon. A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület északkeleti sarkának helyén emelt Batthyány-örökmécses. Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csány László kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot, a felsőház másodelnökét is. Október 20-án a délelőtti órákban a közeli Fa téren (maː Mezőgazdasági Minisztérium környéke) Mieczysław Woroniecki herceget, Peter Giron honvéd alezredest és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville lengyel nemest végezték ki.[2]
A helyszín utóélete
A kiegyezés után felmerült az épület nyomda, majd városi árvaház céljára való hasznosítása, végül is 1897-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő Országház hatására a környék felértékelődött. Az Újépület helyén alakították ki Palóczi Antal tervei szerint a Szabadság teret.
Jegyzetek
- ↑ Tanulmányok Budapest múltjából
- ↑ Palóczi Edgár: Woroniecki-Korybut Miecislav herceg. Archiválva 2016. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Lengyel-magyar emlékek
Források
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 554. o. ISBN 963-05-6411-4
- Magyarország és Erdély eredeti képekben Darmstadt, 1856. 131. old.
- A pesti Újépület – egy kis történelem
- Az Újépület Pest belterületének kataszteri térképén (1785)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.