A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Budapest nevének eredete ma is vitára ad okot. Az ezzel kapcsolatos modern kutatások a reformkorig vezethetők vissza. Első ízben Széchenyi István Világ című művében fordult elő 1831-ben Buda és Pest közös elnevezéseként,[1] az akkori helyesírásnak megfelelően Buda-Pest alakban. A két várost már korábban is emlegették összefoglaló néven, de a nagyság szerinti sorrendre tekintettel Pest-Buda formában. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor már magától értetődő természetességgel választották az új főváros számára a mássalhangzó-torlódást kiküszöbölő Budapest nevet.
Buda
A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Ó-Buda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásokban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda ('víz') szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.[2]
Mások úgy vélik, hogy a név ősi eredetű, és az Ősbudára utal.
Pest
A 19. század közepétől egy érdekes elmélet kapott szárnyra, miszerint a Pest elnevezés az ókorba nyúlik vissza,jazig eredetű. Rómer Flóris a dunabalparti római erődvonalat tanulmányozva úgy gondolta, hogy itt kellett lennie egy erőditménynek, amelynek helye szerinte a Váci kapunál lehetett. Ezt összekötötte azzal, hogy Ptolemaiosz 2. századi tudós Bevezetés a föld feltérképezésébe (Γεωγραφικὴ Ὑφήγησις, Geógraphiké hüphégészisz) című művében van egy jazig város, amelynek földrajzi helyét[3] Rómer Contra-Aquincum helyével azonosította. (A Ptolemaiosz által megadott földrajzi koordináták értelmezési nehézségeit jól mutatja, hogy ugyanekkor Salamon Ferenc Nagykőröshöz, Finály Gábor viszont Csongrádhoz teszi a várost.) Ennek neve Pásszion (Πάσσιον) vagy Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2) volt,[4] Nagy Lajos szerint viszont Pesztionról (Πέστιον) romlott a kódexmásolók kezén, mely nevet a rómaiak megtarthatták, és így maradhatott örökül a honfoglaló magyarokra.
Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pestnek, ahogy azt például Székelyföld egyes részein még a 20. században is használták.[5] Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai várhegyre alkalmazták ezt a nevet.[6]
Van olyan elképzelés is, mely szerint a név a víz szóra vezethető vissza, utalva a Dunára.
Az egyesítés
- Széchenyi István: Világ, 1831[7]
A reformkorban az ikervárosok, Buda és Pest fővárossá egyesítése már az 1830-as években beszédtéma volt, Széchenyi István már a Lánchíd építésével is ezt a célt szorgalmazta,[8] 1831-ben, a Világ című művében egy angol személy levéltöredékeként tette közzé nézeteit.
Az egyesítés előtt vita tárgyává vált az új magyar főváros neve. A több nyelvet ismerő Széchenyit zavarta a Pest elnevezés, mivel a német „kártevő” (pest) és a „dögmirigy” (peste) szót, de a „Buda is, Pest is” szóösszetétel révén a „pestis” szó is kellemetlen volt számára. Ezért több név variációt is felvetett, végül a „Bájkert”, „Dunagyöngye”, „Etelvár” és „Hunvár” variáns után a „Honderű”[9] városnév elnevezés mellett érvelt. A „legnagyobb magyar” azonban a negyvenes évek elején elállt kedvenc névötletétől, mert felhívták a figyelmét arra, hogy a Honderű név kiejtésében nagyon hasonlít a francia honte (’szégyen’) és rues (’utcák’) szavak összetételéhez.[10] Amikor a leginkább elfogadott Pest-Buda nevet összefoglaló névként a térképekre nyomták volna, a Pest betűi a Duna budai, a Buda felirat pedig a pesti oldalára estek volna, ezért egyre inkább elfogadottá vált, hogy az ország szívének elnevezése Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget fővárossá egyesítése után, Budapest legyen.[11] Arany János 1846-ban már ezt írta a Toldi kilencedik énekében: „Budapest városát sok ezeren lakják.”[12] Végül 1873-ban egyesítették az 54 ezer lakosú Budát, a 200 ezer lakosú Pestet és a 16 ezer lakosú Ó-Buda mezővárost, ekkor vált hivatalossá a ma is használatos Budapest név.[13]
Lásd még
Források
- ↑ Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére. bfl.archivportal.hu . . (Hozzáférés: 2015. március 27.)
- ↑ Györffy György. Pest-Buda kialakulása: Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig,. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 242. o. (1997)
- ↑ Gudmund Schütte: Ptolemy's Maps of Northern Europe, The Royal Danish Geographical Society, Copenhagen, 1917, 101. o.
- ↑ William Smith (szerk.): A Dictionary of Greek and Roman Geography (I.B. Tauris, London 2006)
- ↑ Moór Elemér (1938). „Pest”. Népünk és nyelvünk, 90–93. o, Kiadó: A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt..
- ↑ Budapest neve. budapestcity.org . . (Hozzáférés: 2015. március 28.)
- ↑ Széchenyi István. Világ. Budapest: Neumann Kht. (2002-2003)
- ↑ Gárdonyi Albert (1882). „Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében” (pdf), 1-31. o, Kiadó: EPA. . (Hozzáférés: 2015. május 26.)
- ↑ szerk.: Szabolcsi Miklós: Honderű (1843-1848), A magyar sajtó története. Akadémiai (1979-1985)
- ↑ Wágner Gábor: Hogyan nem lett Magyarország fővárosának a neve Honderű?. https://welovebudapest.com/ , 2020. május 4.[halott link]
- ↑ Hegedűs Sándor (2008. november 15.). „A neve legyen Budapest!” (pdf). Barátság 15. évf., 5828–5829. o.
- ↑ Arany János: Toldi, 9. ének. magyar-irodalom.elte.hu . (Hozzáférés: 2015. március 28.)
- ↑ Pálóczi Antal: 140 éve egyesült Pest, Buda és Óbuda, jött létre Budapest. mtva.hu . . (Hozzáférés: 2015. március 28.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.