Malajzia
Malaysia Malaysia மலேசியா 马来西亚 மலேசி
Malajzia zászlaja Malajzia címere
Nemzeti mottó: Bersekutu Bertambah Mutu (Egységben az erő) Nemzeti himnusz: Negaraku
Fővárosa	Kuala Lumpur
Koordináták: é. sz. 3° 46′ 50″, k. h. 102° 18′ 52″3.7805111, 102.314361666673.780511°N 102.314362°E
Államforma	monarchia
Vezetők
Yang di-Pertuan Agong	Abdullah pahangi szultán
Miniszterelnök	Anwar Ibrahim
Legfőbb bíró	Richard Malanjum
A Szenátus elnöke	Rais Yatim
A Képviselőház elnöke	Azhar Harun
Hivatalos nyelv	maláj, elismert nyelv: angol
Beszélt nyelvek	tamil, kínai, egyéb
függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1957. augusztus 31.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége Nemzetközösség Kereskedelmi Világszervezet Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja ASEAN Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	32 447 385 fő (2020) +/-
Rangsorban	42
Becsült	33 940 000 [1] fő (2022)
Rangsorban	42
Népsűrűség	103 fő/km²[2]
GDP
Összes	271,2 milliárd USD (33)
Egy főre jutó	10 544 USD
HDI (2008)	0,823 (63) – magas
Földrajzi adatok
Terület	329 847 km²
Rangsorban	64
Víz	0,3%
Időzóna	UTC+8 Asia/Kuala_Lumpur (UTC+8)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Maláj ringgit (MYR)
Nemzetközi gépkocsijel	MAL
Hívószám	60
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.my
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - Borneón. A több mint 32 millió lakosú ország fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.

Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a kilenc monarchia szultánja közül választanak ötévente.

A múltja a területén létező maláj királyságokban gyökerezik, de a 18. század óta a Brit Birodalom uralma alatt állt. 1957-ben a Maláj-félsziget (Malaya) elnyerte függetlenségét. 1963-ban Malaya egyesült Sabahhal, Sarawakkal és Szingapúrral, és megalakították Malajziát. 1965-ben Szingapúrt kizárták az államszövetségből, és független városállammá vált.^[3]

Földrajza

A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650 km távolságban lévő országrészből áll:

• Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget, mely az Indokínai-félsziget déli nyúlványa),
• Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része, mely a Maláj-szigetvilághoz tartozó Nagy-Szunda-szigetek legnagyobb tagja).

A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, északnyugaton körbezárja a független Brunei állam területét.

Domborzat

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység, a Központi-hegyvidék húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, mangrovés síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja Borneó szigetén a Kinabalu (4101 méter). A Borneón (Sarawak) található karsztos Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.^[4]

• 

  Tengerpart Redang szigetén

• 

  Őserdő, Endau-Rompin Nemzeti Park

• 

  Kinabalu-hegy, Kinabalu Park, Sabah, Malajzia legmagasabb pontja

Thaiföld Brunei Szingapúr I n d o n é z i a I n d o n é z i a Indonézia Sarawak Sabah Miri Georgetown Johor Bahru Kota Kinabalu Kuching Kuala Lumpur Melakka Ipoh Kuantan Kuala Terengganu Sandakan B o r n e ó Szumátra Pinang Langkawi Anambas Natuna-szk. Riau-szk. Kinabalu Dél-kínai-tenger Malaka- szoros Sulu- tenger Celebesz- tenger térkép szerkesztése

Vízrajz

A maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, illetve Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a félszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) választja el szomszédjától, Szingapúrtól.

A sok csapadék bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:^[4]

• A félszigeten: Pahang (475 km), Perak (400 km), Kelantan (350 km).
• Borneón: Rajang (560 km), Kinabatangan (560 km), Baram (400 km).

Éghajlat

Malajzia klímája forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus egyenlítő mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28 °C, az évszakos ingadozás 1-2 °C, a nappalok és az éjszakák között 5-8 °C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i monszun érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneón 3000-4000 mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék 5000-6000 mm.^[4]

Élővilág

Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az orangután, a sziamang, a fürge- és a szürke gibbon, a nagyorrú majmok és a makákók képviselik. A ragadozók közül megtalálható a maláji vadkutya, a maláj tigris, a ködfoltos párduc, az ázsiai aranymacska és a maláj medve. Előfordul még az ázsiai elefánt, a páratlanujjú patások közül az indiai tapír, illetve a jávai- és szumátrai orrszarvú.^[4]

Lásd még: Kategória:Malajzia állatvilága

Lásd még: Kategória:Malajzia növényvilága

Zonális eredeti növénytakarója trópusi esőerdő. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd köderdők nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén kaucsukfa-, olajpálma- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az árapály zónában mangroveerdők élnek.

A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.

• 

  Orrszarvú madár

• 

  Fehérkezű gibbon

• 

  Ezüstös langur

• 

  Hátsó-indiai tobzoska

• 

  Binturong

• 

  Bordás krokodil

• 

  Szakállas disznó

Nemzeti parkok

A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában.^[5] Sok helyen ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.

Bővebben: Malajzia nemzeti parkjainak listája

Természeti világörökség

Bővebben: Malajzia világörökségi helyszínei

Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.

Történelem

Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a Kr. e. 2. évezredben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.^[6]

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor Indiával és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.

• 

  A világ képe 800 körül

• 

  A Srivijaya Birodalom maximális kiterjedése a 8. század körül

• 

  A dél-indiai Csola Birodalom (kék) és vazallusai (rózsaszín) 1030 körül

Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy Srividjaya (wd) (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a jávai hindu állam, Majapahit (wd) terjesztette ki a fennhatóságát a területre.

Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. Melaka (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az iszlám DK-ázsiai támasza lett.

A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malakkai Szultanátust (wd), majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A Szumátra szigetéről érkező minangkabau telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.

Közben a hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.

A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.

A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941–42-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.

Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.

A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr 1965-ben ki lett zárva a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.

Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Államszervezet

Malajzia államformája monarchia, kormányformája föderatív választói alkotmányos monarchia.

Az ország vezetése

A parlament épülete, Kuala Lumpur

A képviselők ülésterme a parlamentben

A miniszterelnöki hivatal, Putrajaya

A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (legfőbb szultán) címet viseli. 2016-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de 2019-ben lemondott, helyére Abdullah pahangi szultánt választotta az uralkodók testülete.

Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong(wd), vagyis a legfőbb szultán, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A legfőbb szultánt ötévente választják meg a maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét a nyugati parlamentáris rendszerekről mintázták, ez a brit gyarmati uralom hagyatéka. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, a Nemzeti Front (korábban Szövetség).

A törvényhozói hatalom megoszlik a szövetségi és tagállami parlamentek között. A kétkamarás parlament alsó házból (Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat, szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házból (Szenátus vagy Dewan Negara, szó szerint a „Nemzet Terme”) áll. A 222 tagú Képviselők Háza az 5 évre választott egyéni választókerületi képviselőkből áll. A 70 szenátor mandátuma 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről; 40-et a király nevez ki. Minden egyes állam rendelkezik egykamarás törvényhozó nemzetgyűléssel (malájul: Dewan Undangan Negeri, melynek tagjait egyéni választókerületben választanak meg. Bejegyzett szavazó minden 21. életévét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A 2019-es alkotmánymódosítás óta, 18 éves kortól lehet szavazni.^[7] A szavazás nem kötelező.

A végrehajtói hatalom a kabinet, melyet a miniszterelnök vezet, aki a malajziai alkotmány szerint a parlament alsó házának tagja. Ő a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) felhatalmazásával irányítja a parlamenti többséget. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.

A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban, ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek muszlim malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.

Közigazgatási beosztás

Bővebben: Malajzia államai és szövetségi területei

Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.

• A 13 állam: Johor · Kedah · Kelantan · Melaka · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Pulau Pinang · Selangor · Terengganu · Sabah · Sarawak
• A 3 szövetségi terület: Kuala Lumpur  · Labuan  · Putrajaya

Politikai pártok

Védelmi rendszerszerkesztés

Bővebben: Malajzia hadereje

Népességszerkesztés

Az ország népessége 31,6 millió fő volt 2017-ben.^[9]

Malajzia népsűrűségi térképe

Népességének változásaszerkesztés

Népesebb településekszerkesztés

Bővebben: Malajzia városai

Képek

Kapitan Keling mecset George Townban

Népekszerkesztés

A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, ausztralid tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven dajakoknak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok Kr. e. 1500-tól több hullámban érkeztek Indokína felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a 19. század második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat (tamilokat) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.^[6]

Etnikailag a mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.

A maláj államok népessége és etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján.^[10][11] Rendezhető táblázat:

Nyelvekszerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv a maláj. A lakosság nagy része beszél angolul. További fő használt nyelvek: a kínai, a tamil, a telugu, a thai és egyéb törzsi nyelvek.^[12]

Vallásokszerkesztés

2010-ben a lakosság 61%-a szunnita muszlim, 20%-a buddhista, 9%-a keresztény, 6%-a hindu, 1,3% taoista, konfuciánus és kínai népi vallású, a maradék egyéb, illetve nem vallásos.^[13]

Lásd még: Buddhizmus Malajziában

Egyéb adatokszerkesztés

• Városi lakosság aránya 2015-ben: 75%^[13]
• Születéskor várható élettartam (2015): férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
• Írástudatlanság (2015): 5,4%.^[13]

Gazdaságszerkesztés

Képek

Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, eldugott országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A Maláj-félsziget nyugati pereme az ország legsűrűbben lakott vidéke és ez gazdasági életének a központja is.^[14]

Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodásszerkesztés

Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Az ültetvények mintegy 80%-a a Maláj-félszigeten van (2008-ban).

A pálmaolaj termelésében világelső. Az olajpálma fő területe a Maláj-félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú a kaucsukfa.

Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék.^[15] Jelentős a gömbfa kivitele.

Malajzia világgazdasági szerepkörét és hírnevét valamikor a nyersgumi exportja alapozta meg. A 20. század közepe óta a gumi vegyipari előállítása nyomán a természetes nyersgumi piaca beszűkült, mígnem a kétféle alapanyag költségének aránya közt érzékeny egyensúly jött létre. ^[16]

Ipar, bányászatszerkesztés

Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.

A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Az ónérc bányászatának két fő központja Ipoh és Taiping. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. Energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország exportjában.^[17]

A feldolgozóipar a gazdasági élet meghatározó ága.^[16] Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. Malajzia világszinten az integrált áramkörök egyik legfontosabb exportálója. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.

Külkereskedelemszerkesztés

• Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
• Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.

Legfőbb kereskedelmi partnerek: Kína, Szingapúr, USA, Japán, Thaiföld. A 2016-os adatok alapján:^[18]

• Export:  Szingapúr 14,7%,  Kína 12,6%,  USA 10,3%,  Japán 8,1%,  Thaiföld 5,7%,  Hongkong 4,8%,  India 4,1%
• Import:  Kína 19,4%,  Szingapúr 9,8%,  Japán 7,7%,  USA 7,6%,  Thaiföld 5,8%,  Dél-Korea 5%,  Indonézia 4%

Egyéb gazdasági adatokszerkesztés

• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása ^mikor?: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.

Közlekedésszerkesztés

A Maláj-félszigetet Pinang szigetével összekötő, 13,5 km hosszú, első közúti híd^[19] egy része

Közútszerkesztés

Malajzia úthálózata 144 400 km, amelyből 116 000 km burkolt és 1821 km gyorsforgalmi út. (2014)^[18]

Vasútszerkesztés

A vasúthálózat hossza 2418 km. Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia Johor Bahru városának vasúti megállója.

Bővebben: Malajzia vasúti közlekedése

Légi közlekedésszerkesztés

118 repülőtere van, amelyből 2015-ben 38 burkolt pályájú.

Nemzetközi forgalmú repülőterek:

• Nyugat-Malajzia: Kuala Lumpur (KUL), Penang (PEN), Senai (Johor Bahru, JHB), Subang (Shah Alam, SZB), Malacca (MKZ), Langkawi (LGK)
• Kelet-Malajzia: Kota Kinabalu (BKI), Kuching (KCH)

A nemzeti légitársaság a Malaysia Airlines; további fő helyi kereskedelmi légitársaságok az AirAsia, a Malindo Air, a Firefly, a MASwings, a Berjaya Air.

Vízi közlekedésszerkesztés

A két legfontosabb kikötője a félszigeten található: Port Klang és Tanjung Pelepas.

További fő kikötők: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kemaman, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, George Town, Penang, Port Dickson, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau, Kuala Kedah.

Kultúraszerkesztés

Bővebben: Malajzia kultúrája

Malajzia egy többnemzetiségű ország. A három fő nemzet: malájok, kínaiak és indiai népek. A malájok a népesség kicsit több, mint felét alkotják, leginkább muszlimok és a maláj kultúrát képviselik. A kínaiak Malajzia népességének kb. negyedét teszik ki, és többnyire a félsziget nagyobb városaiban élnek. A legtöbb kínai buddhista, taoista vagy keresztény. Az indiaiak a népesség kb. 7-8% -át teszik ki. Leginkább tamil, malajálam és hindi anyanyelvűek és többnyire hinduk vagy muszlimok.

Képek Dzsamek (Jamek) mecset, Kuala Lumpur Sultan Abdul Samad, Kuala Lumpur Városkép a Merdeka-téren, Kuala Lumpur Batu-barlangok, Kuala Lumpur Thean Hou-templom, Kuala Lumpur Kek Lok Si-templom, Penang Sky Bridge, Langkawi Kuching látképe, Borneó Cameron Highlands Redang Kapas szigete Merdeka 118, Kuala Lumpur

Turizmusszerkesztés

Fő látnivalókszerkesztés

• Kuala Lumpur,
• Petronas-ikertorony
• Merdeka 118, a világ második legmagasabb épülete
• Melaka
• Pinang (Penang)
• Langkawi, Tioman, Pankor, Redang, Kapas szigete
• Cameron Highlands (teaültetvények, vízesések, vadvilág)
• Sarawak és Sabah Nemzeti Parkjai
• A maláj (iszlám, kínai, hindu és őslakos) kultúra; templomok, fesztiválok stb.

Közbiztonságszerkesztés

A bűnözési ráta magas^[20] amely azonban csak ritkán erőszakos, testi sérülést okozó bűncselekmény.

Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok által elkövetett rablások, akik elsősorban külföldi nők válláról rántják le a kézitáskát. Jelentős még a bankkártyacsalás és a bankautomaták manipulálása.^[21]

Sportszerkesztés

Sepak takraw

A Formula–1 pályája, Sepang International Circuit

• Rögbi
• Sepak takraw
• Gyeplabda
• MotoGP

Lásd még: MotoGP maláj nagydíj

• Formula–1

Lásd még: Formula–1 maláj nagydíj

• Labdarúgás

Lásd még: Maláj labdarúgó-válogatott

• Tollaslabda
• Fallabda
• Harcművészetek

Olimpiaszerkesztés

Lásd még: Malajzia az olimpiai játékokon

Ünnepekszerkesztés

Ünnepekszerkesztés

Országos szintű ünnepek:

Fesztiválokszerkesztés

Bővebben: Malajzia kultúrája

Jegyzetekszerkesztés

További információkszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

• Az Index.hu képriportja Malajziáról (magyarul)
• Malajzia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Malajzia, Perhentian-szigetek (képek)

Sablon:Ázsia m v sz Ázsia országai   Dél-Ázsia  Afganisztán  Banglades  Bhután  India  Maldív-szigetek  Nepál  Pakisztán  Srí Lanka   Délkelet-Ázsia  Brunei  Fülöp-szigetek  Indonézia  Kambodzsa  Kelet-Timor3  Laosz  Malajzia  Mianmar  Szingapúr  Thaiföld  Vietnám   Délnyugat-Ázsia  Azerbajdzsán2  Bahrein  Ciprus1  Egyesült Arab Emírségek  Grúzia2  Irak  Irán  Izrael  Jordánia  Jemen  Katar  Kuvait  Libanon  Omán  Örményország1  Szaúd-Arábia  Szíria  Törökország2   Észak-Ázsia  Oroszország2   Kelet-Ázsia  Dél-Korea  Észak-Korea  Kína  Hongkong  Makaó  Japán  Mongólia   Közép-Ázsia  Kazahsztán2  Kirgizisztán  Tádzsikisztán  Türkmenisztán  Üzbegisztán Függő területek  Akrotíri és Dekélia1  Karácsony-sziget  Kókusz (Keeling)-szigetek Vitatott státuszú területek  Abházia2  Dél-Oszétia1  Észak-Ciprus1  Hegyi-Karabah Köztársaság1  Kínai Köztársaság  Palesztina Tamil Ílam 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják    2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják

Sablon:Monarchiák m v sz Monarchiák Földrajzi alapon Afrika · Amerika · Ázsia · Európa · Ausztrália és Óceánia Abszolút  Brunei ·  Egyesült Arab Emírségek ·  Katar ·  Omán ·  Szaúd-Arábia ·  Szváziföld ·  Vatikán Alkotmányos  Bahrein ·  Bhután ·  Jordánia ·  Kuvait ·  Lesotho ·  Liechtenstein ·  Marokkó ·  Monaco ·  Tonga · Parlamentáris  Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea ·  Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland Országon belüli monarchiák  Ghána Ashanti · Dagomba  Malajzia Johor · Kedah · Kelantan · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Selangor · Terengganu  Nigéria Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos  Uganda Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro  Egyesült Arab Emírségek Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzsejra · Rász el-Haima · Sharjah · Umm-el-Kaivein Wallis és Futuna Alo · Sigave · Uvea Egyéb Māori ( Új-Zéland) · Yogyakarta ( Indonézia) · Zuluföld ( Dél-afrikai Köztársaság) · Barotseföld ( Zambia)