A Föld országainak/területeinek terület szerinti listája (a területbe beleszámítanak a tavak és folyók is). A tengerentúli területek akkor számítanak bele az adott ország területébe, ha azok az illető ország szerves részét képezik, ellenkező esetben külön vannak felsorolva. Leszámítva a nemzetközileg el nem ismert antarktiszi területi igényeket.

Helyezés[1]	Ország/terület	Területe (km²)	Megjegyzés
1 / 1	Oroszország	17 098 246	A világ legnagyobb területű országa s így Európa és Ázsia legnagyobb területű országa is.
2 / 2	Kanada	9 984 670	Amerika legnagyobb területű országa.
3 / 3	USA	9 826 630	Amerika második legnagyobb területű országa.
4 / 4	Kína	9 677 009[2]	Ázsia második legnagyobb területű országa.
5 / 5	Brazília	8 517 877	Dél-Amerika legnagyobb területű országa
6 / 6	Ausztrália	7 692 024	Óceánia legnagyobb területű országa.
- / -	Európai Unió	4 324 782
7 / 7	India	3 287 263	Ázsia harmadik legnagyobb területű országa.
8 / 8	Argentína	2 780 400	Amerika negyedik legnagyobb területű országa.
9 / 9	Kazahsztán	2 724 900	Ázsia negyedik legnagyobb területű országa.
10 / 10	Algéria	2 381 741	Afrika legnagyobb területű országa.
11 / 11	Kongói Demokratikus Köztársaság	2 344 858	Afrika második legnagyobb területű országa.
- / 12	Grönland	2 166 086	A Föld legnagyobb területű függő területe és egyben a legnagyobb szigete – dán fennhatóság alatt.
12 / 13	Szaúd-Arábia	2 149 690	Ázsia ötödik legnagyobb területű országa.
13 / 14	Mexikó	1 972 550	Amerika hatodik (függő területekkel együtt) ill. ötödik legnagyobb területű országa (függő területek nélkül).
14 / 15	Indonézia	1 919 931
15 / 16	Szudán	1 861 484	Afrika harmadik legnagyobb területű országa. Globális szinten Dél-Szudán 2011-es függetlenedésével csúszott a 10. helyről a 16-ra.
16 / 17	Líbia	1 759 540	Afrika negyedik legnagyobb területű országa.
17 / 18	Irán	1 648 195
18 / 19	Mongólia	1 564 116
19 / 20	Peru	1 285 216	Amerika hetedik (függő területekkel együtt) ill. ötödik legnagyobb területű országa (függő területek nélkül).
20 / 21	Csád	1 284 200	Afrika ötödik legnagyobb területű országa.
21 / 22	Niger	1 267 000
22 / 23	Angola	1 246 700
23 / 24	Mali	1 240 192
24 / 25	Dél-afrikai Köztársaság	1 221 037
25 / 26	Kolumbia	1 141 748
26 / 27	Etiópia	1 104 300
27 / 28	Bolívia	1 098 581
28 / 29	Mauritánia	1 025 520
29 / 30	Egyiptom	1 002 000
30 / 31	Tanzánia	945 087
31 / 32	Nigéria	923 768
32 / 33	Venezuela	912 050
33 / 34	Namíbia	824 268
34 / 35	Mozambik	801 590
35 / 36	Pakisztán	796 095
36 / 37	Törökország	783 562
37 / 38	Chile	756 102
38 / 39	Zambia	752 612
39 / 40	Mianmar	676 578
40 / 41	Afganisztán	652 090
41 / 42	Szomália	637 657[3]
42 / 43	Közép-afrikai Köztársaság	622 984
43 / 44	Dél-Szudán	619 745
44 / 45	Ukrajna	577 600	Európa második legnagyobb területű országa.
45 / 46	Madagaszkár	587 041
46 / 47	Botswana	582 000
47 / 48	Kenya	580 367
49 / 50	Franciaország	547 030	Európa harmadik legnagyobb területű országa.
50 / 51	Jemen	527 968
51 / 52	Thaiföld	513 120
52 / 53	Spanyolország	505 992	Európa negyedik legnagyobb területű országa.
53 / 54	Türkmenisztán	488 100
54 / 55	Kamerun	475 442
55 / 56	Pápua Új-Guinea	462 840	Óceánia harmadik legnagyobb területű országa.
56 / 57	Svédország	450 295	Európa ötödik legnagyobb területű országa.
57 / 58	Üzbegisztán	447 400
58 / 59	Marokkó	446 550[4]
59 / 60	Irak	435 244
60 / 61	Paraguay	406 752
61 / 62	Zimbabwe	390 757
62 / 63	Japán	377 930
63 / 64	Németország	357 340
64 / 65	Kongói Köztársaság	342 000
65 / 66	Finnország	338 424
66 / 67	Vietnám	331 212
67 / 68	Malajzia	330 803
68 / 69	Norvégia	323 782
69 / 70	Elefántcsontpart	322 463
70 / 71	Lengyelország	312 658
71 / 72	Omán	309 500
72 / 73	Olaszország	301 336
73 / 74	Fülöp-szigetek	300 000
74 / 75	Burkina Faso	274 967
75 / 76	Új-Zéland	270 467	Óceánia negyedik legnagyobb területű országa.
76 / 77	Gabon	267 668
- / 78	Nyugat-Szahara	266 000
77 / 79	Ecuador	256 369
78 / 80	Guinea	245 857
79 / 81	Egyesült Királyság	242 900
80 / 82	Uganda	241 550
81 / 83	Ghána	238 533
82 / 84	Románia	238 391
83 / 85	Laosz	236 800
84 / 86	Guyana	214 970
85 / 87	Fehéroroszország	207 600
86 / 88	Kirgizisztán	199 951
87 / 89	Szenegál	196 722
88 / 90	Szíria	185 180
89 / 91	Kambodzsa	181 035
90 / 92	Uruguay	176 215
91 / 93	Suriname	163 820	Dél-Amerika legkisebb területű országa
92 / 94	Tunézia	163 610
93 / 95	Nepál	147 181
94 / 96	Banglades	143 998
95 / 97	Tádzsikisztán	143 100
- / 98	Szomáliföld	137 600
96 / 99	Görögország	131 957
97 / 100	Nicaragua	130 373
98 / 101	Észak-Korea	120 538
99 / 102	Malawi	118 484
100 / 103	Eritrea	117 600
101 / 104	Benin	112 622
102 / 105	Honduras	112 492
103 / 106	Libéria	111 370
104 / 107	Bulgária	110 879
105 / 108	Kuba	109 884
106 / 109	Guatemala	108 890
107 / 110	Izland	103 000
108 / 111	Dél-Korea	99 828
109 / 112	Magyarország	93 030
110 / 113	Portugália	92 090
111 / 114	Jordánia	89 342
112 / 115	Szerbia	88 361[5]
113 / 116	Azerbajdzsán	86 600[6]
114 / 117	Ausztria	83 871
115 / 118	Egyesült Arab Emírségek	83 600
116 / 119	Csehország	78 865
117 / 120	Panama	75 417
118 / 121	Sierra Leone	71 740
119 / 122	Írország	70 273
120 / 123	Grúzia	69 700[7]
121 / 124	Srí Lanka	65 610[8]
122 / 125	Litvánia	65 300
123 / 126	Lettország	64 559
- / 127	Spitzbergák	62 422
124 / 128	Togo	56 785
125 / 129	Horvátország	56 594
126 / 130	Bosznia-Hercegovina	51 197
127 / 131	Costa Rica	51 100
128 / 132	Szlovákia	49 037
129 / 133	Dominikai Köztársaság	48 730
130 / 134	Észtország	45 339
131 / 135	Dánia	43 094
132 / 136	Svájc	41 277
133 / 137	Bhután	38 394
134 / 138	Hollandia	37 354
- / 139	Tajvan	36 188
135 / 140	Bissau-Guinea	36 125
136 / 141	Moldova	33 846[9]
137 / 142	Belgium	30 528
138 / 143	Lesotho	30 355
139 / 144	Örményország	29 743
140 / 145	Salamon-szigetek	28 868
141 / 146	Albánia	28 748
142 / 147	Egyenlítői-Guinea	28 051
143 / 148	Burundi	27 834 Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Országok_terület_szerinti_listája A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Országok terület szerinti listája Navigáció: 2008-ban befejezett televíziós sorozatok > 2008-ban befejezett dél-koreai televíziós sorozatok > Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu čítajte viac na tomto odkaze: 2008-ban befejezett televíziós sorozatok Kapcsolódó kifejezések: Ábécé Államfő Államforma Április Árvíz Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Ázsiai Fejlesztési Bank Észak-Cshungcshong Észak-Csolla Észak-Kjongszang Észak-Korea .kr 1395 1945 1948 1950 2018 668 Alapjövedelem Párt Alkotmány Alkotmánybíróság Amerikai dollár Amerikai Egyesült Államok Angol nyelv Arányos képviselet Ateizmus Augusztus Augusztus 15. A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása A korona hercege Békeház Barabás Kiss Zoltán Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Bogdán Gergő Bruttó hazai termék Bruttó nemzeti termék Buddhizmus Csedzsu-sziget Cshö szukpin Cshangvon Csifó Dorina Csongdzso koreai király Csoszon Csuja Imre Cusima Dél-Cshungcshong Dél-Csolla Dél-Kjongszang Dél-Korea Dél-koreai von Dél-Korea címere Dél-Korea délnyugati partvidéke menti árapályövi síkságok Dél-Korea elnökeinek listája Dél-Korea hadereje Dél-Korea himnusza Dél-Korea közigazgatása Dél-Korea miniszterelnökeinek listája Dél-Korea nemzeti parkjainak listája Dél-Korea történelme Dél-Korea tartományai Dél-Korea városai Dél-Korea zászlaja December Demokratikus Összefogás Pártja (Dél-Korea) Egészségügyi Világszervezet Egyesült Nemzetek Szervezete Egyetemes Postaegyesület Egyezményes koordinált világidő Emberi fejlettségi index Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg Fájl:Daegu from Migliore.jpg Fájl:Emblem of South Korea.svg Fájl:Flag of Korea (1882–1910).svg Fájl:Flag of South Korea.svg Fájl:Flag of the king of Joseon.svg Fájl:Iszan.jpg Fájl:Kelet-Ázsia-portál.svg Fájl:Korea-Seosan-Sea on the ebb-01.jpg Fájl:Korea-Seoul-Blue House (Cheongwadae) Reception Center 0688&9-07 cropped.jpg Fájl:KOR orthographic.svg Fájl:Nampo-dong.jpg Fájl:Pieup base.svg Fájl:Population density of South Korea provinces.png Fájl:P Korea2.svg Fájl:Question book-new.svg Fájl:Searchtool right.svg Fájl:Seoul Cityscape From the Sky Park (6907573433).jpg Fájl:Songdo Lake Park 20080927.jpg Fájl:South Korea location map.svg Fájl:South Korea physical map.svg Fájl:South Korea Supreme Court.jpg Földrajzi koordináta-rendszer Földrengés Főváros F. Nagy Erika Február G20 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Gneisz Gránit Gyurity István Halla-hegy Handzsa Hangul Han (folyó, Korea) Han Dokszu Hivatalos nyelv I-dinasztia I. e. 11. század I. e. 194 Időzóna Igazság Párt (Dél-Korea) Incshon Interpol ISO 4217 Iszlám Izaura TV Július Június Január Japán Japán-tenger Jobb és bal oldali közlekedés Joido Jongdzso koreai király Jun Szogjol Kék Ház Kína Kínai írás Kínai kultúra Középkor Közlekedés Köztársaság Kangvon (Dél-Korea) Karácsonyi Zoltán Kelet-Ázsia Kelet-kínai-tenger Kereskedelmi Világszervezet Kereszténység Kim Dzsongil Kim Dzsongun Kjonggi Kodzsoszon Konfucianizmus Kontinentális éghajlat Korea-közi találkozók Koreai-félsziget Koreai-szoros Koreai buddhizmus Koreai Császárság Koreai demilitarizált övezet Koreai dorama Koreai háború Koreai nyelv Koreai sámánizmus Korea (történelmi) Korea a Japán Birodalom részeként Korea földrajza Korea történelme Korhatár-besorolás#12 Korjo Kormányfő Korszakváltás Párt Kukhö Kvangdzsu Latin ábécé Legfelső szintű tartomány Liberális demokrácia Május Március Második világháború Mássalhangzó Mérsékelt éghajlat M1 (televízióadó) Magánhangzó Magyarország MBC (Dél-Korea) Meteorológiai Világszervezet Mihályi Győző Monszun Mun Dzsein Népsűrűség Naktong Nemzeti himnusz Nemzeti mottók listája Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Nemzetközi Energiaügynökség Nemzetközi gépkocsijelek listája Nemzetközi Pénzügyi Társaság November No Muhjon Október Országhívószámok listája Országok GDP szerinti listája (nominális) Országok népesség szerinti listája Országok terület szerinti listája Polgári Erő Pártja Portál:Kelet-Ázsia Portál:Korea Prekambrium Protestantizmus Puszan Q467896 Római katolikus egyház Ruttkay Laura Sánta Annamária Sárga-tenger Sablon:Televíziós műsor infobox Silla (ókori királyság) Sipos Eszter Anna Straub Norbert Szél Szótag Szöul Szövetséges hatalmak a második világháborúban Szaguk Szedzsong (település) Szedzsong koreai király Szeptember Szersén Gyula Szobek-hegység Szubtrópusok Szukcsong koreai király Szuvon Tűzhányó Takátsy Péter Tangun kodzsoszoni király Tedzson Tegu Thebek-hegység Trópusi ciklon Ullung-sziget Ulszan UNESCO Vásárlóerő-paritás Vízummentességi program Vallásszabadság Vanggva na Varga Gábor (színművész) Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Világörökség Villamos hálózat Von buddhizmus Wikimédia Commons Yongin MBC Daejanggeum Park A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Electronica.hu © 2024. All rights reserved.