A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
381-es főút | |
Úttípus | összekötő út |
Hossza | 47,2 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
Az út eleje | Sátoraljaújhely, |
Az út vége | Kisvárda, |
Időzóna | közép-európai idő |
A 381-es főút egy bő 47,2 kilométer hosszú, három számjegyű, másodrendű főút Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határvidékén; Sátoraljaújhelyet köti össze Kisvárdával, illetve a 37-es főutat a 4-es főúttal, továbbá északnyugat-délkeleti irányban átszeli a Bodrogközt és annak legnépesebb települése, Cigánd számára is összeköttetést biztosít az említett városokkal és főutakkal.
Nyomvonala
Sátoraljaújhely belterületén, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal Sátoraljaújhely vasútállomása közelében, nem messze az állomás térségének keleti végétől ágazik ki a 37-es főútból, annak majdnem pontosan a 76. kilométerénél, délkelet felé. Alig 400 méter után kilép a város lakott területéről, majd még az első kilométerének elérése előtt délnek fordul, és beletorkollik nyugat felől a 38 108-as számú mellékút, mint a belterület legdélibb részének feltáró útja. A városhoz tartozó külterületek közt még több irányváltása van, de a Bodrog folyását ismét délkeleti irányban haladva hidalja át, 5,2 kilométer után; rögtön ezt követően el is hagyja a Sátoraljaújhely területét.
A folyó túlsó partján Alsóberecki területén folytatódik, méghozzá szinte azonnal a község belterületének nyugati szélét kísérve. Még a falu északnyugati peremén kiágazik belőle kelet felé a 38 107-es számú mellékút, Felsőberecki központja irányában, ami után, a lakott területi szakaszán a Rákóczi Ferenc út nevet veszi fel. Kevéssel a 7. kilométere után még elhalad a település Tichy Lajosról elnevezett sporttelepe mellett, majd teljesen külterületre ér, és a korábbinál délebbi irányt vesz.
Nagyjából 8,5 kilométer után éri el Alsóberecki és Bodroghalom határát, ott a határvonalat követve keletnek fordul, és ugyanott beletorkollik nyugat felől, közel 9 kilométer megtétele után a 3805-ös út, Sárospatak és Vajdácska irányából. Bodroghalom lakott területére (majd onnan tovább Tiszakarádra) a 3806-os út vezet, amely a 9,150-es kilométerszelvénye táján, déli irányban ágazik ki az útból, ahol az még mindig Alsóberecki és Bodroghalom határvonalát képezi.
Nagyjából a 9,700-as kilométerszelvényénél elhalad az iménti két község és Karos hármashatára mellett, a folytatásban már karosi területen húzódik. A 10. kilométerét elhagyva elhalad az itt feltárt, országos szinten is kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkező Honfoglaláskori Régészeti Park mellett – kicsivel attól délre –, majd körülbelül 10,7 kilométer után kiágazik belőle egy önkormányzati út a község lakott területének északi részébe. A főút a déli falurészen halad keresztül, nagyjából a 11. és 12. kilométerei között, és nem sokkal azután, hogy elhagyja a falu legkeletibb házait, át is lépi annak keleti határszélét.
A főút által érintett következő település Karcsa, melynek előbb különálló, Becskedtanya nevű községrészének nyugati széle mellett halad el, nagyjából 14,7 kilométer teljesítése után, majd a község központján is végigkanyarog, egy darabig Petőfi Sándor utca, majd Fő utca néven. Északkelet felé húzódva hagyja el a falu lakott területét, majdnem pontosan a 18. kilométerénél, de kevéssel ezt követően újra keletnek fordul, a következő település, Pácin határvonalát már így szeli át.
Pácinra érkezve az út szinte azonnal belterületek közé ér, a települési neve előbb Köböltó utca, majd Kossuth kert. Nagyjából 20,5 kilométer után kiágazik belőle észak felé a 38 304-es számú mellékút, amely az alig 400 méterre fekvő szlovákiai határátkelőig vezet, majd onnan tovább már 3689-es szlovákiai útszámozással folytatódik Nagykövesd és Szomotor felé. Az elágazás után az út már a Fő utca nevet viseli, így halad egészen a belterület keleti széléig, amit mintegy 22,7 kilométer után ér el. 24,1 kilométer után a főút eléri Pácin és Nagyrozvágy határszélét, ám ott közel derékszögű iránytöréssel délnek fordul, ami által egy darabig még továbbra is pácini területen marad; ugyanott illetve kiágazik belőle keletnek a 3807-es út, amely a Bodrogköz határ menti községeit sorban feltárva egészen Zemplénagárdig vezet.
Mintegy 27,4 kilométer után éri el a főút Cigánd északi határszélét, lakott területei közé pedig a 32. kilométere után lép be. Fő utca néven húzódik déli irányban bő fél kilométeren át, ami után egy körforgalomba ér; nyugat felől ebbe a körforgalomba torkollik a 3814-es út bő 31 kilométer megtételét követően, a főút pedig keleti irányban lép ki belőle, Vasút utca néven. 33,5 kilométer után az út már ismét külterületek közt halad; 35,8 kilométer után még egy elágazása következik – ezúttal észak-északkeleti irányban válik ki belőle a Zemplénagárdra vezető 3804-es út –, a főút pedig hamarosan délkeletnek fordul, és a 38. kilométere táján, a II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídon végighaladva átlép a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszakanyár területére.
Tiszakanyár belterületét az út nagyrészt elkerüli észak, illetve kelet felől, olyannyira, hogy amire a település központján átvezető 3834-es út belecsatlakozik, közel 46 kilométer után, addigra már mindkettő bőven Kékcse területén halad. Kékcse lakott területén előbb a Kanyári út, majd a Fő utca nevet viseli, közben a központban beletorkollik észak felől a 3830-as út, bő 7 kilométer megtételét követően. 43,5 kilométer után már újra külterületen húzódik, további egy kilométerrel arrébb pedig eléri és átlépi Kisvárda határát is. Délkelet felé húzódva ér véget, beletorkollva a 4-es főút körfogalmába, annak a 319,500-as kilométerszelvénye közelében. Ugyanabból a körforgalomból indul az ellenkező irányban, délkeletnek a 4149-es út is, a kisvárdai vár és a város központja felé.
Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 47,235 kilométer.
Települések az út mentén
- Sátoraljaújhely
- Alsóberecki
- (Bodroghalom)
- Karos
- Karcsa
- Pácin
- (Nagyrozvágy)
- Cigánd
- Tiszakanyár
- Kékcse
- Kisvárda
Története
1934-ben már Sátoraljaújhely és Pácin közötti szakaszán mellékútként kiépült, autóbusz-forgalmat is bonyolító út volt; Tiszakanyár és Kisvárda közti szakaszát pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete ugyanakkor harmadrendű főúttá nyilvánította, a Nyíregyháza–Nagyhalász–Dombrád–Kisvárda közti 353-as főút részeként.[1]
Ismeretlen időpontban, feltehetőleg a Tisza-hídjának átadásával, 1994 őszén, vagy azt követően nyilvánították főúttá. A Cartographia 1990-es kiadású magyarországi autóatlaszán még csak "fontos összekötő út" jelöléssel szerepelt, a nagyrozvágyi elágazás és Cigánd közötti szakasz pedig csak "egyéb út" jelöléssel. Csak jóval később, 2014 folyamán helyezték el az út mentén a főútvonalat, illetve az útszámot jelző táblákat. 2014-ben már egy kormányhatározat tanúsága szerint is főút volt; ugyanebből a kormányhatározatból az is kiderül, hogy legalább egy szakasza korábban a 3835-ös út része volt.[2]
Hídjai
Bő 47 kilométeres útvonala alatt az út több kisebb-nagyobb vízfolyást is keresztez (Bodrog, Vécsei-csatorna, Karcsa-csatorna, Tiszakarádi-főcsatorna, Tisza), ennek megfelelően több hídja is van.
- A Bodrogon az alsóberecki Bodrog-híd ível át, amely mai formájában 1965-67 közt épült. Az első itteni hidat a trianoni határmódosítások miatt elvesztett közlekedési kapcsolatok pótlására építettek Folly Róbert tervei alapján, 1923-24-ben. Az a híd ötnyílású, felsőpályás, folytatólagos vasbeton gerendahíd volt, melynek hídfői és közbenső pillérei fa cölöpalapozással készültek; helyileg a mai hídnál mintegy 30 méterrel délebbre helyezkedett el. Miután 1944-ben felrobbantották, a helyén 1947-48-ban, megmaradt elemei felhasználásával egy 2,6 méter széles, fa pályaszerkezetű ideiglenes híd épült, amely keskeny volta miatt, működésének 20 éve alatt mindvégig csak váltakozó irányú forgalmat tudott lebonyolítani. A mai híd háromnyílású (20+70+20 méteres), folytatólagos felsőpályás, feszített vasbeton lemezes, a középső nyílásban kétfőtartós vasbeton ívvel merevített szerkezet.[3]
- A Tiszát a Cigánd és Tiszakanyár közti II. Rákóczi Ferenc Tisza-híddal szeli át az út, ez tekinthető a legfontosabb, és egyben a legnagyobb hídjának. Az átkelő 1994-ben épült a polgári régi (eredetileg 1938-41-ben Mihailich Győző és Folly Róbert tervei szerint megépített) Tisza-híd elemeinek felhasználásával, átadására pedig 1994. november 19-én került sor. A híd a Tisza 597+600 folyamkilométer-szelvényében épült, hullámtéri felszerkezete szekrény keresztmetszetű, feszített, monolit vasbeton; teljes szerkezeti hossza 532 méter.[3]
Források
- kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2020. szeptember 19.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország közlekedési térképe, 1937
- ↑ 1222/2011. (VI. 29.) kormányhatározat a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről; hatályos: 2014. augusztus 29-től[halott link]
- ↑ a b Vásárhelyi Balázs: Zemplén közúti hídjai a Tiszán és a Bodrogon. Zempléni Múzsa. . (Hozzáférés: 2020. szeptember 20.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.