A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
102-es főút | |
Úttípus | másodrendű főút |
Hossza | 23 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Pest vármegye |
Mérnökségek | Magyar Közút Zrt. |
Az út eleje | Herceghalom |
Az út vége | Pilisjászfalu |
A 102-es számú főút az 1-es főút herceghalmi elágazásától a 10-es út pilisjászfalui csomópontjáig tart; hossza 23 kilométer. Az útszakasz nagy része (Zsámbék és Pilisjászfalu között) 2013-ig az 1104-es, Zsámbék és Herceghalom között az 1101-es számmal mellékút volt.
Jelentősége abban áll – az érintett települések összekötésén felül –, hogy a pilisi térségnek lényegében ez az egyetlen, Budapestet elkerülő olyan útvonala, amely összeköti a régiót az M1-es autópályával, illetve könnyű megközelítést biztosít az M0-s autóút és a Budapestről az ország déli része felé vezető autópályák, főutak irányába. Esztergom és a térségi települések jobb közlekedési kapcsolatainak biztosítása érdekében, illetve az esztergomi Magyar Suzuki Zrt.-vel kötött stratégiai megállapodás értelmében tervezés alatt áll az R11-es gyorsút,[1] amely a tervek szerint tehermentesítené az utat a megnövekedett forgalom alól.
Nyomvonala
A 102-es főút a Zsámbéki-medence legfontosabb útvonala, nagyjából észak-déli irányban halad a medence nyugati széle közelében. Teljes hosszában a budapesti agglomerációban halad. Herceghalom közigazgatási területén indul, az M1-es autópálya itteni csomópontjának északi szélétől, az 1101-es út folytatásaként, kezdetben északnyugati irányban. Néhány kilométer után eltávolodik a Békás-pataktól és Zsámbék széléig az abból kiágazó Zsámbéki-patak folyását követi. Zsámbékra beérve északkeleti irányt vesz, majd a kisváros központjának déli szélén beletorkollik Bicske-Mány felől az 1104-es út, kicsivel arrébb pedig Budakeszi-Páty felől az 1102-es út, amelynek egyenes irányú folytatásaként északnyugati irányban halad, majd a kisváros katolikus templománál éles iránytöréssel ismét északkeletnek fordul.
Zsámbékot elhagyva átmenet nélkül éri el a várossal gyakorlatilag összenőtt Tök települést, keresztülhalad annak központján is északi irányba tartva, majd körülbelül másfél kilométernyi külterületi szakasza következik, ahol északkelet felé tart. Perbálra beérve ismét a falu központját szeli keresztül, itt ismét beletorkollik egy alsóbbrendű út, a Budakeszi-Telki-Budajenő felől érkező 1103-as út, amelyen a Zsámbéknál Páty felé elágazó úthoz hasonlóan könnyedén elérhető a főváros. Perbált elhagyva hosszabb külterületi szakasza következik több éles, közel 90 fokos kanyarral, melyek az előjelzések és a sebességkorlátozások ellenére gyakori baleseti helyszínek. Itt ér át a Budakeszi járás területéről a Pilisvörösvári járásba. Tinnye területére érve is több éles kanyart vesz, ezek között akad olyan is, amelyre 30 kilométeres sebességkorlátozás vonatkozik.
Tinnye szélén ismét keresztezi – immár a forrása közelében – az egész Zsámbéki-medencén végigkanyargó Békás-patakot, a település központjában pedig két elágazása van: előbb az 1133-as út ágazik ki belőle, Piliscsaba és a népszerű kirándulóhelynek, horgászhelynek számító Garancsi-tó irányába, majd az 1106-os út torkollik bele Dorog-Csolnok-Dág-Úny irányából. Tinnye belterületét elhagyva elhalad a községhez tartozó Királyvölgyi lakópark mellett – itt egészen közel kerül Pest és Komárom-Esztergom vármegyék határához (Úny közigazgatási területéhez), de nem lépi azt át –, mert Pilisjászfalu területére érve, a településközpont közelében beletorkollik a 10-es főútba, annak 29+800-as kilométerszelvényénél.
Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 21,094 kilométer.
Története
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete az akkori 1-es (ma 10-es) főút és Zsámbék közti szakaszát harmadrendű főúttá nyilvánította, a Bicskén át egészen Söréd-Bodajk térségéig húzódó 806-os főút részeként.[2]
2013-ig az útvonal nagy része négy számjegyű útnak számított, 1101-es, illetve 1104-es számozással. Már ekkor tervbe volt véve az út olyan módon történő fejlesztése, hogy az elkerülje az érintett települések belterületeit, csökkentve így azok forgalomterhelését. Ezzel kapcsolatban végül 2015-ben született kormányhatározat, melyben megvalósítási határidőként 2020. december 31. szerepelt.[3]
A fejlesztés ügyében lefolytatott szakmai viták során két fő nyomvonalverzió alakult ki: ezek egyike Tinnye után nagyjából a Zsámbéki-medence közepén haladna Perbál, Tök és Zsámbék belterületétől keletre. A másik alternatíva szerint viszont az útvonal még Tinnye előtt dél-délnyugati irányba fordulna és nyugat felől kerülné meg a Nyakas-hegy tömbjét. A keleti nyomvonal várhatóan valóban tehermentesítené az érintett településeket az átmenő forgalomtól, ellenzői azonban félnek a környezetszennyező hatásától, a kétszer két sávos kialakítás miatt elképzelhető forgalomnövekedés állandó zajterhelésétől és attól, hogy egy esetleges útlezárás miatt már az így megnövekedett forgalom haladna át – még ha csak átmeneti, eseti jelleggel is – a településeken. A nyugati nyomvonal kivitelezése ezzel szemben távolabb vezetne a településektől, ám a domborzati viszonyok miatt valószínűleg jóval magasabb költségű lenne és ellenzői szerint az átmenő forgalom nagy része továbbra is megmaradna a településeket átszelő eredeti nyomvonalon.
A nyugati nyomvonal támogatására 2016-ban lakossági aláírásgyűjtés indult.[4][5] Vélhetően részben ennek a hatására Lázár János 2016. október 13-án bejelentette, hogy a nyugati változat győzött, azt fogják megvalósítani.[6][7] Ezzel együtt azonban az időközben R11-es gyorsúttá minősített projekt céldátumai is kitolódtak: az építkezés megkezdésének időpontja 2019-re, a befejezésé pedig 2022-re módosult.[8]
Jegyzetek
- ↑ NIF ZRT. - M1 Esztergom Tervezés Megval.tan - AF, 2017. június 27. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
- ↑ Magyarország közlekedési térképe, 1937. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 22.
- ↑ A Kormány 1010/2015. (I. 20.) Korm. határozata a központi költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokról. Magyar Közlöny, 2015. január 20., p193.[halott link]
- ↑ Aláírásgyűjtés. Zsámbék 102-es gyorsút érdekvédelmi csoport információs honlapja, 2016. szeptember 1. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)[halott link]
- ↑ Tinnye szórólap. Zsámbék 102-es gyorsút érdekvédelmi csoport információs honlapja, 2016. augusztus 20. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
- ↑ Rovó Attila: Lázár beszólt a Népszabadság kiadójának, jön a Fidesz-MSZP csúcstalálkozó – Esztergomot bekötik az M1-esbe. Index.hu, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: Győztek a civilek: mégsem lesz rémálom a zsámbéki elkerülő útból. 24.hu, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
- ↑ A migránsokról, a Jobbikról és helyi ügyekről tartottak sajtótájékoztatót Pilisszentivánon. Várkapu.info, 2016. november 18. . (Hozzáférés: 2016. november 18.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.