A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
49-es főút | |
49-es főút Csengersimánál | |
Úttípus | Főút |
Hossza | |
elkészült | 57,9 km |
épül | 0 km |
tervezett | 0 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
Az út eleje | Rohod |
Az út vége | Csengersima |
Időzóna | közép-európai idő |
A Wikimédia Commons tartalmaz 49-es főút témájú médiaállományokat. |
A 49-es számú főút Rohodtól Csengersimáig vezet, Mátészalkán keresztül.
Nyomvonala
Rohod belterületének déli szélén ágazik ki a 41-es főútból, kevéssel annak 34. kilométere után, délkelet felé; ugyanott ágazik ki a főútból az ellenkező irányban a 4107-es út Nyírmada és Ilk irányába. Még az első kilométerének elérése előtt átlép Vaja területére, a település északi részén keresztezi a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalat, Vaja-Rohod vasútállomás mellett, ahova a 41 311-es számú mellékút ágazik ki belőle. A 3. kilométere előtt kiágazik belőle a 4116-os út Nyírparasznya-Ópályi felé.
A 6. kilométere után éri el Őr központját, ott kiágazik belőle Kántorjánosi-Hodász-Terem felé a 4917-es út, illetve Őr területén keresztezi az M3-as autópályát is, csomóponttal. Érinti Hodász északi határszélét, majd Jármi területén folytatódik, a község központját a 12. kilométere táján éri el, ahol beletorkollik a 4106-os út Nyírparasznya-Gyulaháza felől.
15 kilométer után éri el Mátészalka első házait; a város északi részén keresztezi a Mátészalka–Záhony-vasútvonalat, a központban beletorkollik Vásárosnamény felől a 4117-es út és kiágazik belőle Mátészalka vasútállomásra a 49 331-es számú mellékút, a belterület déli szélén pedig beletorkollik a Debrecentől idáig húzódó 471-es főút is. A Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal és a Mátészalka–Csenger-vasútvonal közös szakaszával párhuzamosan húzódva hagyja el Mátészalkát.
Kevéssel a 22. kilométere előtt, már Kocsord területén keresztezi a Kraszna folyását, majd végighalad a településen, közben Kocsord megállóhely térsége mellett keresztezi a vasutat. A 27. kilométere táján, Győrtelek megállóhely mellett ismét keresztezi a csengeri vonalat, majd Győrtelek nyugati részében kiágazik belőle a 491-es főút Fehérgyarmat-Tiszabecs, a déli falurészben pedig a 4922-es út Nagyecsed-Mérk irányában. A község határszélén még egy elágazása van: a 41 122-es út ágazik ki belőle Géberjén-Fülpösdaróc felé.
Ököritófülpös a következő települése, melynek központját a 34. kilométere táján éri el. Ott ágazik ki belőle a 49 336-os út Ököritófülpös megállóhelyre és a 41 124-es út Rápolt községbe, valamint ott torkollik bele a 4136-os út is, amely elvileg Cégénydányáddal és azon keresztül Fehérgyarmattal köti össze a települést, de a Szamos kompjáratának megszűnése óta csak Ököritó és Fülpös településrészek közt nyújt összeköttetést.
40 kilométer után halad át a főút Porcsalma központján, ott dél felé a 4923-as út ágazik ki belőle Tyukod és az országhatár irányában, észak felől pedig a 4138-as csatlakozik bele, Jánkmajtis irányából. Pátyod a következő települése, a 45. kilométerénél, ott is két említést érdemlő elágazása van: a 49 338-as déli irányban ágazik ki belőle a megszűnt Pátyod megállóhely kiszolgálására, a 41 142-es pedig Szamosangyalosra. Ez utóbbi községnek egy darabon a határvonalát is képezi a 49-es főút, majd egy kis szakaszon csengeri külterületen húzódik, a várost azonban elkerüli, az oda tartóknak a 4924-es útra kell letérniük, a főút 47. kilométere után.
Az 50. kilométere közelében hidalja át a főút a Szamos folyását, a túlparton pedig Szamosbecs területén folytatódik, amelynek központjában Szamostatárfalva felé lehet letérni, a 41 141-es úton. Egy szakaszon Komlódtótfalu lakatlan külterületei közt húzódik – a község lakott területeire a 49 155-ös út vezet –, utolsó négy kilométerét pedig Csengersima területén teljesíti, melynek lakott területét dél felől súrolja, illetve ott torkollik bele a 4127-es út Beregdaróc-Fehérgyarmat felől. Az országhatárnál ér véget, folytatása Szatmárnémeti felé a DN19A jelzésű romániai út.
Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 57,895 kilométer.
Tervezett tehermentesítő alternatívája az M49-es autóút.
Települések a főút mentén
- Rohod
- Vaja
- Őr
- (Hodász)
- Jármi
- Mátészalka
- Kocsord
- Győrtelek
- Ököritófülpös
- Porcsalma
- Pátyod
- (Szamosangyalos)
- (Csenger)
- Szamosbecs
- (Komlódtótfalu)
- Csengersima
Története
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete szinte a mai teljes hosszában harmadrendű főúttá nyilvánította: a Rohod és Mátészalka közti szakaszát 363-as útszámozással, a Mátészalka és Győrtelek közti szakaszt a Mátészalkától Tiszabecsig tartó 371-es főút részeként, a fennmaradó szakaszt (Pátyod keleti széléig) pedig 372-es útszámmal. Érdekesség, hogy a döntés annak ellenére született meg, hogy az útvonalnak Vaja, Jármi és Csenger térségében is hosszabb szakaszai (a rendelet alapján 1937-ben készült közlekedési térkép tanúsága szerint) még nem épültek ki.[1] A 49-es útszámot akkor még nem osztották ki, sőt még egy ismeretlen időpontban, de feltehetőleg 1949 körül kiadott közúthálózati térképen sem szerepel ilyen útszám; a mai 49-es akkor Csengersimáig a 474-es számozást viselte.[2]
Egy időben Csenger belvárosán és Komlódtótfalu központján keresztül, ily módon Szamosbecset elkerülve húzódott; ezt az állapotot mutatja a Kartográfiai Vállalat 1970-es kiadású, 1:525 000 léptékű Magyarország autótérképe is. Csenger és Komlódtótfalu között ugyanis évszázadokon át híd vezetett át a Szamos fölött, már Magyarország első katonai felmérésének térképe is tanúsítja, az 1780-as évek első feléből, hogy itt fahíd húzódott. Ezt 1892-ben lebontották és a következő évben, 1893. május 27-én egy, a budapesti Schlick-féle vasgyár kivitelezésében megépült, korszerű vashíddal váltották ki. Miután utóbbit 1944. október 25-én felrobbantották, néhány évig átmeneti jellegű átkelési lehetőségek fogadták itt az utazókat, de 1949. augusztus 19-étől ismét híd vezetett át a folyó felett, a 49-es főút kilométer-számozása szempontjából az 50+071 kilométerszelvénynél. Ezt a hidat 1983-ban bontották le,[3] a hivatalos magyarázat szerint azért, mert az amúgy is többféle híd bontott elemeiből készült szerkezet az 1970-es Szamos-áradás idején komolyan megrongálódott. Csenger egykori Szamos-hídjának létezésére ma már csak a Híd utca elnevezés emlékeztet.
A csengeri híd helyett az 1980-as évek elején Szamosbecsen építettek új hidat, a főút mintegy 6 kilométeres, a várost elkerülő nyomvonal-korrekciójával. Az új híd helyének kijelölésénél lényeges szempont volt, hogy megfeleljen az áramlástani követelményeknek is – a folyó akkori aktuális állapotában és a későbbre tervezett folyószabályozás állapotában egyaránt –, illetve az út nyomvonalvezetésével szemben támasztott igényeknek is. Az ehhez lefolytatott vizsgálatok eredményeként a híd helyét úgy jelölték ki, hogy az a folyó 45,3 folyamkilométerénél merőlegesen keresztezze a Szamost és annak árterületét is. A bal parton 4x20 méter, a jobb parton 5x20 méteres nyílású ártéri szerkezet, a kettő között pedig 47,50 + 60,00 + 47,50 méteres támaszközű mederszerkezet épült, 12 méteres koronaszélességgel, úgy, hogy a híd tervezési paraméterei óránkénti 120 kilométeres haladási sebességet is megengednek.[4]
További információk
Jegyzetek
- ↑ Magyarország közlekedési térképe, 1937
- ↑ Magyarország közúthálózati térképe, Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 26.
- ↑ Mesélő régi csengeri képeslapok és képek. Csenger.hu, hozzáférés: 2020. október 3.. . (Hozzáférés: 2020. október 3.)
- ↑ Néveri Imre: Az új csengeri Szamos-híd tervezése. Hidak.hu. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.