A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Szamos | |
Közigazgatás | |
Országok | Románia Magyarország |
(Vár)megyék | Kolozs, Szilágy, Máramaros és Szatmár megye (Románia), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (Magyarország) |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 388 km |
Vízhozam | 120 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 15 015 km² |
Forrás | A Kis-Szamos és Nagy-Szamos összefolyása Désnél |
é. sz. 47° 08′ 41″, k. h. 23° 54′ 48″ | |
Torkolat | Tisza (Vásárosnaménynál) → Duna → Fekete-tenger |
é. sz. 48° 06′ 49″, k. h. 22° 20′ 22″ | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Nevének eredete
A „Szamos” ősi folyónév. A római korban a latin Samum (tárgyeset) alakban bukkan fel. Töve talán a francia Somme folyónévvel van kapcsolatban. Ennek tövében talán a kelta samo (nyugalom) szó rejlik.
Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy forrása egy indoeurópai s(w)om-isyo (harcsában gazdag).
A magyarba szláv közvetítéssel kerülhetett át (Ihrig 197-8, ÚMLex., FNESz.).
Földrajza
A Szamos hossza 411 km, ebből Magyarország területére az alsó folyószakasz esik, mely 52 km.
- A Nagy-Szamos Romániában, a Keleti-Kárpátok nyugati szélén, a Radnai-hágó nyugati oldalán ered, és Nagy-Szamos néven dél, délnyugati irányba folyik tovább, magába gyűjtve több kisebb-nagyobb folyót, patakot is.
A forrástól haladva jobb oldali nagyobb mellékfolyói: a Radnai-havasokban eredő Rebra és Szalva. Bal oldali nagyobb mellékfolyói: az Ilva, mely a Borgói-hegységben ered és a Les vizét magábagyűjtve ömlik a Nagy-Szamosba, valamint a Sajó, mely a Beszterce vizét is összegyűjti. Dés városánál találkozik össze a délről északi irányba folyó Kis-Szamos-sal.
- A Kis-Szamos forrásvidéke a Bihar-hegységben található. Itt a Gyalui-havasok északi völgyeiben ered a Kis-Szamos két forrása, melyek Hideg-Szamos és Meleg-Szamos néven folynak észak, északkeleti irányba, majd a Gyalui-havasok aljánál Kis-Szamos néven egyesülnek, és a folyó bal oldalán, az Almási-hegység keleti völgyeiben eredő folyókat: Kapust, Nádast, Borsa folyót magukba gyűjtve, Désnél a Nagy-Szamossal egyesülnek.
A Désnél egyesült két Szamos (Kis- és Nagy-Szamos) innentől Szamos néven folyik tovább az Ilosvai- és az Almási-hegység völgyében, magába gyűjtve a bal oldalon belefolyó – a Meszes-hegységben eredő – Almás és Egregy, valamint a Szilágy, valamint a jobb oldalán beletorkolló Lápos folyó vizét, amely Nagybánya alatt éri el a Szamost.
A Szamosba több kisebb patak is ömlik: a Kékes-, Zazar-, Fernezely-, Miszt-patak a Gutin és Rozsály-hegységből, a Szinér pedig az Avas-hegységből ered.
Az eddig gyorsfolyású, tisztavizű Szamos a Szatmári-síkságra kiérve lelassul, és kiszélesedik. A Szatmári-síkság homokját magával sodró, felkavaró folyó színe innentől sárgás színűvé, zavarossá változik. (Szatmár városát elhagyva e színéhez sajnos a város ipari üzemei is hozzájárulnak).
A folyó Magyarország mai határát Csenger szélén, Komlódtótfalunál éri el, és Gergelyiugornyánál torkollik a Tiszába.
A szeszélyesen kanyargó folyó szabályozását 1890-ben fejezték be: összesen 22 átmetszés készült, mintegy 26 km hosszúságban. A folyó mindkét partján töltés húzódik.
A folyó levágott kanyarjait Holt-Szamosnak nevezik. A Szamos folyószabályozás előtti medrében (Holt-Szamos) még most is bőven van víz, egyes szakaszai azonban már feltöltődtek. A régi, még víz borította meder-szakaszok csodálatos növény- és állatvilága sok kirándulót, horgászt csábít a környékre. Ilyen hely a Győrtelek mellett található Holt-Szamos, az ún. „Szilas-kanyar” is.
A Szamos folyó nagy kanyarulatait az itteni lakosság szegnek nevezi, így keletkeztek a régi nagy kanyarulatok mellett fekvő települések nevei is: Hermánszeg, Szamosszeg, mint a folyó kanyarulataiban fekvő települések, szegek.
A Szamos magyarországi holtágai mellett található települések: Hermánszeg, Szamosújlak, Ököritófülpös, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Nábrád.
Források
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Szatmár vármegye
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. : Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.