A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
81-es főút | |
81-es Mezőörsön | |
Úttípus | Másodrendű főút |
Építkezés | 2. század |
Hossza | |
elkészült | 81,354 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | |
Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
Az út eleje | Székesfehérvár |
Az út vége | Győr , 81 601 |
A Wikimédia Commons tartalmaz 81-es főút témájú médiaállományokat. |
A 81-es számú főút Székesfehérvártól kiindulva Győrig tart. Az európai E575-ös főút része. Folytatása Győrtől a 14-es főút, ami az E575 számú útvonal másik része és a szlovákiai Nagymegyer felé halad.
Fekvése
Délkelet-északnyugati irányban szeli át a Dunántúl északi részét. Érinti Fejér vármegyét, Komárom-Esztergom vármegyét és Győr-Moson-Sopron vármegyét.
Székesfehérvár város a geológiai fejlődés által, természetes módon, kijelölt dunántúli útvonalak, a Balaton-Velencei-tó-Budapest irányú tektonikus törésvonal, és a rá merőleges, nagyjából a Győr-Székesfehérvár irányú az úgynevezett Móri-árok találkozási pontján alakult ki. Az útvonal végig ebben az árokban vezet Kisbérig, ahol a Bakonyalján áttörve éri el A Kisalföld (a Győr-Tatai-teraszvidék a Kisalföld fokozatos elvégződése, kiékelődése keleti irányban, melyet az egykor magasabb szinteken folyó Duna teraszmaradványai jellemeznek) keleti területeit. A kisalföldi homokpuszta a Duna árterétől délre azzal párhuzamosan Győrtől a Tatai árokig húzódik. Aljzata felső pleisztocén korú kavicstakaró. Győr és Gönyű között 4-8 méter vastagságú teraszokat képezett. Legszebb foltjuk a Komárom-Győr-Kisbér háromszögben érintetlenül pompázó gyep, amely a Pannon Tájvédelmi Körzet legkeletibb elhelyezkedésű védett területe.
Települések az útvonal mentén
Az egyetlen országos főútvonalunk a 8-as főút, amely nem Budapestről, hanem Székesfehérvárról indul ki. Ennek pontos helye, ami a városi forgalomban nem tűnik fel, a Vörösmarty tér. Nevezetes helye a Stop presszó, az „országúti turizmus” nagy forgalmi megállóhelye volt a 60-as 70-es években. Innen több főútvonal is elágazik: a 63-as főút Szekszárd felé, a 81-es főút pedig Győr felé. A Palotai úton hagyjuk el a történelmi belvárost. A halastavak déli oldalán a 8-as számú főúton, a keleti oldalán pedig a 81-es számú főúton hagyhatjuk el a várost. Másfél évtizeddel ezelőtt a belvárost elkerülő utat építettek a 8-as főút kiindulópontjától az M7-es aluljárójáig, ahonnan a 62-es főút indul ki Dunaújváros felé.
Sárkeresztesen megtalálhatjuk egy római település romjait, ami kapcsolatban volt a Dunántúl északi felén lévő római településekkel, az itt elvezető út révén. A 81-es autóút Mór és Székesfehérvár irányában gyors megközelítési lehetőséget biztosít a lakosság számára.[1] Söréd a Móri-árok keleti peremén fekszik. Mezőgazdasági jellegű település. Mór város a Bakony és a Vértes hegység között határt alkotó Móri-árok jelentős települése a Vértes hegység oldalában. A móri borvidékhez tartozik Söréddel együtt. A hegység legforgalmasabb gazdasági, kulturális és turisztikai centruma. A városhoz tartozik Felsődobos is, amely a 12. századtól királyi birtok volt. A megyehatár szélén találjuk, s ez a külterületi lakotthely, majdnem egybe épült Bakonysárkánnyal.
Bakonysárkány A régi 81-es főút a falun keresztül haladt át és az 1960-as évek végén a modernizált út elkerüli települést, egy utca kivételével. Az út mellett több helyen is találnak vendéglátó helyeket, a megállni, pihenni vágyó utazók. Kisbér város határában ágazik ki a 13-as főút Komárom város felé. A város belterületén egy darabon együtt halad a Pápát Tatabányával összekötő harmadrendű, de jelentős forgalmú közút. Ászár Hosszú időn keresztül Kisbér város városrésze volt. A jelenlegi két települést a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal választja szét.
Mezőörs nevét onnan kapta, hogy az avarok által Győr köré épített védelmi gyűrű külső őrállása volt. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy a Székesfehérvárt Győrrel összekötő út mentén található. Pér a Kisalföld déli részében a Bakony-ér völgyében található. A táj átmenetet képez a síkság és a Sokorói-dombság között. A településen repülőtér is található a főút mellett.
Győrbe a Fehérvári úton haladunk be, melynek a korszerűsítésének második ütemét két évvel ezelőtt fejezték be. A városban másodikként 2006-ban létrehozott körgeometriás csomópont az egyik végpontja a 81-es főútnak. A közelben lévő teherpályaudvar felett átívelő hídról, melyen az 1-es főút forgalmát vezetik át, a felüljáró alatt a körgeometriás kereszteződéshez lehet eljutni. S nem utolsó szempont, hogy a 14-es számú főút kiindulópontját is innen számítják.
Története
Az útvonal helyén a római korban egy másik út vezetett Gorsiumból (Tác) a Móri-völgyön át, Arrabona (Győr) illetve Brigetio (Ószőny) irányába.
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jövőbeni tervek
„A 81. számú. és a 14. számú főút tengely kiemelt fejlesztésével, valamint a gönyűi kikötő közúti kapcsolatainak javításával, mint fejlesztési célok nagyon fontosak. A hosszútávú (2034) tervekben a Székesfehérvár – Győr – Vámosszabadi vonal kiemelt főútként, azaz 2x2 sávos, településeket elkerülő útként szerepel. Ezen az útvonalon már az előkészítés alatt álló hosszú távú (2020) program alapján is jelentős fejlesztéseket terveznek megvalósítani. Így a Székesfehérvár – Kisbér szakasz négy sávra bővítését, a kisbéri elkerülő szakasz megépítését. A regionális egyeztetésének eredményeként került a program-tervezetbe a 19-es főút és a 14. számú főutak összeköttetését biztosító útszakasz a Mosoni-Duna-híddal (győri északi elkerülő út I. ütem) együtt ’’.[2]
A 81-es főút egyes szakaszainak rekonstrukciója és fejlesztése az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 341/2012. (XII. 6.) kormányrendeletben foglaltak szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek.
Számos kezdeményezés született már arra, hogy a főutat négysávosra bővítsék. Készült több nyomvonalterv is, alapvetően két elgondolás mentén: az egyik szerint a Győr-Gönyű kikötő forgalomba kapcsolása érdekében a főút Győrig lenne kiszélesítve, a másik szerint pedig Komáromig. Egyelőre (2017-ig) azonban a kormány önerőből csak a forgalombiztonsági szempontból szükséges burkolatjavításokat végzi el.
2016 novemberében online petíció (https://web.archive.org/web/20171223004026/https://www.peticiok.com/negysavos_81-est) indult annak érdekében, hogy mihamarabb, az éppen aktuális fejlesztési ciklusban elinduljon a főút négysávosra bővítése.
Képgaléria
-
A csókakői elágazás előjelző táblája Győr felől
-
A 8209-es út kiágazása
-
A bodajki Mária-kegyhely idegenforgalmi kedvcsináló táblája a 81-es út mentén
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A Mór-Székesfehérvár közlekedési tengely Fejér vármegye egyik legsűrűbb és legnagyobb forgalmú útvonalát takarja.
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. április 24.)
Források
- dr. Farkas Gábor: Fejér megye kézikönyve (Szekszárd, 1997) ISBN 963-9089-06-0
- Fürészné Molnár Anikó: Komárom-Esztergom megye kézikönyve (Szekszárd, 1997) ISBN 963-9089-11-7
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.