A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
15-ös főút | |
Lajta-híd Mosonmagyaróváron | |
Úttípus | elsőrangú főút |
Hossza | 17,509 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Győr-Moson-Sopron vármegye; |
Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
Az út eleje | Mosonmagyaróvár |
Az út vége | Rajka |
Időzóna | közép-európai idő |
A Wikimédia Commons tartalmaz 15-ös főút témájú médiaállományokat. |
A 15-ös főút (korábban 150-es főút) a 86-os főút folytatása, az E65-ös nemzetközi főút Mosonmagyaróvárt Rajkával és az országhatárral összekötő része. Korábbi intenzív forgalmának nagy részét, az elkészülte óta M15-ös autópálya vette át. Folytatása Szlovákia területén a 2-es főút.
Vonalvezetése
A Mosonmagyaróvári járás két jól elhatárolható földrajzi egységre tagolódik. Az Öreg Dunától, ami egyben a szlovák-magyar államhatár az M1-es autópályáig, a Szigetköz sajátos természeti tája fekszik, az autópályától délre pedig a Hanság sok értéket őrző, tája található. A 15-ös főút a szigetközi tájakon halad végig.[1]
Mosonmagyaróvár múltját és jelenét egyaránt meghatározza illetve befolyásolja a város földrajzi elhelyezkedése, a nagytérségi kapcsolatokat biztosító közlekedési útvonalak alakulása. Az egyetlen járható útvonal a Duna és a Hanság mocsarai között itt húzódott. A Duna menti limes útja mentén alakult ki Ad Flexum, a római katonai és polgári település – amely évszázadokon át jelentős védelmi és kereskedelmi funkciókat látott el. Hatással volt az itt élőkre egy másik fontos útvonal, a borostyánút, amely a Baltikumot a Földközi-tenger térségével kötötte össze.
Az így kialakult közutak személy és teherforgalmát vezeti le a 15-ös főút a szlovák államhatárra, az 1-es főút pedig az osztrák országhatárra. A forgalom elviselhetetlen zsúfoltságát enyhítették az elmúlt évtizedekben megépült autópályák.
Nyomvonala
Mosonmagyaróvár központjában ágazik ki az 1-es főútból, annak 163+500 kilométer-szelvényénél. Egy darabig észak-északnyugati irányban halad, még az első kilométere előtt találkozik az 1401-es úttal, Szigetköz leghosszabb útvonalával, amely ide torkollva ér véget, majdnem 39 km megtétele után. Keresztezi a Malom-ági Lajta folyását, majd a Lajta főágát is. Ezután észak-északnyugati irányba fordul, a továbbiakban már ez lesz a fő iránya. A város utolsó házai közelében, majdnem pontosan a 2. kilométerénél ágazik ki belőle az 1408-as út, amely Feketeerdőn és Dunakilitin keresztül ugyancsak Rajkáig vezet.
Az út innen még több mint 5 kilométeren át mosonmagyaróvári közigazgatási területen húzódik, majd átér Bezenye területére. A 11. kilométerénél éri el a falu központját, nem sokkal ezután délnyugati irányból beletorkollik a Hegyeshalomtól induló 1501-es út. A települést elhagyva, körülbelül a 12+500-as kilométerszelvényénél mellésimul a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal nyomvonala, innentől végig szorosan egymás mellett haladnak. Az út végighalad Rajka lakott területe mellett, attól nyugatra; elhalad a vasútállomás mellett, közben visszatorkollik bele az 1408-as út. A település északi szélén melléér az M15-ös autópálya is, amelyre át is lehet hajtani (vagy le lehet róla hajtani a 15-ös felé) egy itt kialakított csomóponton. Ezután az út még egy kilométert halad észak-északnyugat felé, végül eléri az országhatárt és ott véget ér. Szlovákia területén a 2-es főúttal folytatódik.
Települések az útvonal mentén
Mosonmagyaróváron fontos vasútvonalak és közutak futnak össze. A város központjában a Régi vámház téren találkozik az 1-es főút a 86-os főúttal. Ennek folytatása a 15-ös számú főút, amely a Pozsonyba vezető Fő útról nyíló hajdani piactérről indulva végig vezet Magyaróvár történelmi ütőerén. Itt található a város legjelentősebb műemléke, a feltehetően római alapokra épült, szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos várépület. A vártól északra fekszik a Nyugat-magyarországi Egyetem Gazdasági tanintézete. A főút mentén továbbhaladva érünk a Sóház várszerű kétemeletes tömbjéhez. A városból kiérve kb. tízperces utazással Bezenyére érünk.
A többnevű és ennek megfelelően többnyelvű határmenti település a 15-ös számú főútvonal mindkét oldalán terül el. Bezenye közigazgatási területén fekszik a 15 hektáros és 350 lakosú Paprét nevű településrész.
A következő település már Rajka. Ez a község 1947 óta határátkelőhely. Pozsonytól is 15 km távolságra fekszik, emiatt az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a Szlovákiából a községben letelepülő szlovák állampolgárok száma. A település gyakorlatilag egyedül bonyolítja le a Közel-Keleti és az Északi-tenger országai közötti személy és teherforgalmat.
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak | |||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Története
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete a teljes mai szakaszát elsőrendű főúttá nyilvánította, a Budapesttől Pozsony érintésével Bécsig tartó 1-es főút részeként.[2]
A fentebb említett rendelet, mely az ország főútjait első ízben jelölte ki, méghozzá már akkor a szektorelv figyelembevételével , a 15-ös útszámot még nem osztotta ki. A második világháború éveiben azonban, az első és második bécsi döntést követő időszakban szükségessé vált ezen útszám kiosztása is, amit a Győr-Dunaszerdahely-Galánta útvonal kapott meg.
Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül készült térkép a mai 15-ös főutat 1/a jelöléssel tünteti fel, a 15-ös útszámot akkor a Győr-Medve közti útszakasz viselte.[3]
Jegyzetek
- ↑ A Duna lecsapolása előtt a táj a Szigetközhöz tartozott.
- ↑ Magyarország közlekedési térképe, 1937. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 23.
- ↑ Magyarország közúthálózati térképe 1950 környékéről. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 28.
Források
- Vendégváró (Felelős szerkesztő:Körtvélyesi Erzsébet) Látnivalók Győr-Moson-Sopron megyében 2.o. (Miskolc, 2000) ISBN 963 86025 54
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szerkesztő: Bunovácz Dezső) (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
- kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 4.
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.