A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Velencei-tó | |
A Velencei-tó este, távolban a Velencei-hegység | |
Ország(ok) | Magyarország |
Hely | Fejér vármegye |
Elsődleges források | Császár-víz, Bágyom-ér és több kisebb vízfolyás[1] |
Elsődleges lefolyások | Dinnyés–Kajtori-csatorna |
Hosszúság | 10,8 km |
Szélesség | 1,5 – 3,3 km |
Felszíni terület | 24,9 km2 |
Átlagos mélység | 1,5 m |
Legnagyobb mélység | 2,0 m |
Víztérfogat | 0,03984 km3 |
Part hossza | 28,5 km |
Tszf. magasság | 100 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb[* 1] természetes tava.[2] Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.[3]
A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
Földrajz
Fejér vármegyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. A Mezőföld földrajzi középtájon, azon belül a Velencei-medence földrajzi kistájon található.
Vízellátását főként a Vértesben eredő és a Zámolyi-medence vizeit összegyűjtő Császár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük a pákozdi Bella-patak a legszámottevőbb. Velencénél ömlik bele a Bágyom-ér, déli irányból pedig három árok torkollik a tóba. Lefolyását a mesterséges Dinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja.[4]
A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget.
Története
A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a viharos szelekkel együttjáró esők egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt.[5]
A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott.[4] Ebben az időszakban a fehérvári huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt mederben. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak.[4]
Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa néhány évezreden belül, a mederkotrás viszont drasztikus beavatkozás a tó élővilágába, a kitermelt több millió köbméter iszapnak a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat.
Az 1960-as évek végén kezdődött meg a tó akkori korszellemnek megfelelő szabályozása, ebben a természetvédelem mai szempontjai nem szerepeltek, ennek során a partvonal körülbelül felében a tó eredeti arculata teljesen elveszett. Emellett az ebben a korban történt intenzív műtrágyázásból a felesleg műtrágya tóba jutó hányada tovább növelte a szerves anyag felhalmozódást. A helyiek emléke szerint a 70-es években a tó vize még átlátszó volt. Ez a 90-es évekre már közel sem volt igaz.[6]
A szabályozás keretében a Dinnyés–Kajtori-csatornán Dinnyésnél zsilipet építettek, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) megépítették a Zámolyi-víztározót, valamint Pátkánál (1975-ben) a Pátkai-víztározót.
A tó medrének mintegy 50%-át 1977–1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint a Velencei-szigetet.
A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.[4][7][8]
Az északkeleti parton Velence és Agárd között, a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül a 7-es főút 30a vasútvonal északi oldalán haladó régi szakasza mentén húzódott. A vonalát a még élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőket építettek. A maradék területeket felparcellázták, ami nyaralókkal és hétvégi házakkal telt meg. Az északnyugati partvonalon Sukoró térségében két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek. A természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.
A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifjúsági szálló volt a velencei vasútállomás mellett, ez az 1970-es évek elején épült. (Azóta nem volt felújítva.) 2000 után a közel az egy évszázadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010 körül kezdődött a feltöltött északkeleti parton a pláza építése. Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli állapotát.
2022 nyarán a tó ismét a kiszáradás jelét kezdte mutatni,[9] ám egyelőre még nem világos, hogy a teljes víztartalma kiapad, vagy az aszály elmúltával ismét növekedésnek indul? Hasonlóan csökken a Tisza-tó és a Balaton vízszintje, továbbá rekord alacsony állást mértek a Dunán és Tiszán is.[10] A szárazság következtében a Tápió folyó is kiapadt Pest megyében és országszerte hasonló állapot súlyt más kisebb folyót vagy patakot.
Vízhiány
2019-2021 között a tó elveszítette vízmennyiségének 44%-át.[11] A tapasztalható alacsony vízállásnak számos oka van, többek között a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható egyre gyakoribb kánikula, illetve az egyre magasabb hőmérséklet jelentősen növeli a tó természetes párolgását. Ezt szemlélteti az, hogy 40 fokos kánikulában a tó vizét csökkentő párolgás elérheti a napi 1 centimétert.[12]
A tó vízszintjére szintén negatív hatással van a tó elsődleges víz forrásául szolgáló Császár-víz területén az elmúlt 10 évben végzett rehabilitációs projekt, mely révén Csákvártól délre a Csíkvarsai-réten elárasztásra került egy közel 500 ha-s terület[13][14](ez a Pátkai-víztározó jelenlegi méretének négyszerese), ami ezáltal jelentősen csökkenti a Császár-víz vízhozamát.
2021 augusztusában bejelentették, hogy a tó megmentése érdekében, a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres és elkészít egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.[15]
Érdemi csapadékmennyiség híján 2021 szeptembere és decembere között a Zámolyi-víztározó teljes leengedéséből kapott utánpótlást a tó. 2022 júliusában mindössze 4 cm-el magasabb vízállást mértek az egy évvel korábbihoz képest: 77 helyett 81-et, miközben 130 cm lenne az optimális vízszint.[16]
A tartós aszály eredményeként Agárdon 2022. augusztus 2-án süllyedt a tó a korábbi negatív rekord, az 1949-es 63 cm alá.[17][18] Ez augusztus 9-ére 58 cm-re apadt.[19][20] A meleg és száraz időjárás hatására a vízszint tovább süllyedt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján 2022. augusztus 20-án a tó rövid időre elérte az 50 cm-es vízállást is.[21]
Főbb nevezetességek a tó környékén
Agárd
- Gárdonyi Géza Emlékház
- Velencei-tavi Galéria
- Gárdonyi-rönkvár
- Agárdi Gyógy- és Termálfürdő
- Agárdi Tematikus Sétány
- Chernel István Madárvárta
- Szent István király-templom
- Szent Anna-kápolna
- Nádasdy-kastély
Dinnyés
- Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ
- Szent György-templom
- Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület
- Dinnyési várpark
- Sarvajc körösztje, kilátó a tóra és a hegyekre
Kápolnásnyék
- Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum
- Dabasi–Halász-kastély
- Vörösmarty park
- Helytörténeti kiállítás
Pákozd
- Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
- Arborétum és kilátótorony, Pákozdi-félsziget
- Doni emlékmű, Pákozdi-félsziget
- KEMPP - Katonai Emlékpark Pákozd
- A pákozdi csata emlékműve a katonai emlékparkban
- Szúnyog-sziget
Sukoró
- Loyolai Szent Ignác-templom és kilátó
- Református templom
- Néprajzi ház
- Gyapjaszsák ingókő, Velencei-hegység
- Angelika-forrás, Velencei-hegység
Velence
- Hauszmann–Gschwindt-kastély
- Meszleny–Wenckheim-kúria
- Beck-kastély
- Velence Korzó
- Bence-hegyi kilátó
Egyéb településeken
- Református templom, Gárdony
- Szintezési ősjegy, Nadap
- Palermói Szent Rozália-templom, Nadap
- Zichy-kastély, Zichyújfalu
- Római-kori kőgát, Császárvíz, Pátka
Élővilág
Itt található a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület.
Növényzet
A tó mentén a legjellegzetesebb fajok a gyékény, a hínár, a nád és a tengermelléki káka.
Állatvilág
Fontosabb állatfajok a tavon és környékén:
- Madarak:
- Emlősök:
- Hüllők, kétéltűek:
- Halak:
A tóban 26-féle növényevő és ragadozó hal él, köztük
A tó szabályozása miatt számos halfaj egyedszáma erősen lecsökkent.
Tóparti települések
A tókörnyéki települések a Gárdonyi kistérséghez tartoztak 2012-ig, 2013-tól pedig mindegyik a Gárdonyi járáshoz tartozik.[22]
Közlekedés
Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
Képgaléria
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ Velmira: A Velencei-tó térsége. Velence Ó-falui Ingatlaniroda. . (Hozzáférés: 2008. július 30.)
- ↑ Bozó András: MAGYARORSZÁG TERMÉSZETJÁRÓ FÖLDRAJZA Archiválva 2006. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben 4.3 Magyarország tavai
- ↑ A tó bemutatása. velenceito.hu. 2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ a b c d Csatornázás és szennyvíztisztító beruházás a Velencei-tónál – Vízrajz (magyar nyelven). Nadap. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
- ↑ Velencei-tó – "a napfény tava" Archiválva 2009. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben kul-tura.hu
- ↑ How Does Fertilizer Affect Aquatic Ecosystems? (angol nyelven). Sciencing. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
- ↑ Boromisza Zsombor: Tájváltozás a Velencei-tó partján (magyar nyelven) (pdf). Tájvédelmi füzetek 2. szám. Budapesti Corvinus Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
- ↑ Kiss Gábor, Boromisza Zsombor, Tari Anna, Kiss Péter: Természetismereti kenutúra (magyar nyelven). Nádastó Környezetvédő Csoport. 2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
- ↑ A kritikust közelíti a Velencei-tó vízszintje - idén is lesz halpusztulás? (novekedes.hu)
- ↑ Baj van: Kiszáradhat a Velencei-tó (Berek)
- ↑ Zsuppán András: Kis magyar klímakatasztrófa – két év alatt a víz 44 százaléka eltűnt a Velencei-tóból (magyar nyelven), 2021. július 9. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
- ↑ Fehér János - Velencei-tó: kongatják a vészharangot, de nem először tűnne el belőle a víz (Telex.hu, 2021.11.02.)
- ↑ Élőhely-rekonstrukciós beruházások a Vértesi Natúrparkban I.. provertes.hu. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
- ↑ provertes: Vizes élőhely-rekonstrukciók a csákvári Csíkvarsai-réten (magyar nyelven). Gyepgazdálkodás, 2020. április 28. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
- ↑ „A Kék bolygó alapítvány hosszú távú megoldást keres a Velencei-tó helyzetére”, origo.hu, 2021. augusztus 9.
- ↑ Pengeélen táncol a Velencei-tó, bármikor jöhet egy újabb halpusztulás - HVG Youtube csatorna, 2022.07.07.
- ↑ Rekordalacsony szintet ért el a Velencei-tó vízállása - Népszava, 2022.08.02.
- ↑ Hermann Dóra - Rekordalacsony vízállást ért el a Velencei-tó (Időkép.hu, 2022.09.01.)
- ↑ Haász János - 1901 óta nem volt olyan száraz év, mint az idei, a Dunából három hét alatt ellocsoltak egy velencei-tónyi vizet (Telex.hu, 2022.08.09.)
- ↑ Horváth Ákos, Breuer Hajnalka - A 2022-es rendkívüli szárazság fizikai-meteorológiai háttere (Országos Meteorológiai Szolgálat, 2022.07.22.)
- ↑ https://www.idokep.hu/hirek/gyorsan-emelkedik-a-velencei-to-vizszintje
- ↑ A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete (magyar nyelven) (PDF). magyarkozlony.hu. Magyar Közlöny, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
Forrásokszerkesztés
További információkszerkesztés
- Fehér János: Velencei-tó: kongatják a vészharangot, de nem először tűnne el belőle a víz. Telex.hu. Van Másik Kft., 2021. november 2.
- A Velencei-tó hivatalos turisztikai információs portálja
- Vasútállomások: Kápolnásnyék, Velence, Velencefürdő, Gárdony, Agárd, Dinnyés
- Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület
- Programajánló, szórakozás, hírek a Velencei-tónál
- Velencei-tó turisztikai térkép, Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület (magyar, angol, német)
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei-tó témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.