Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947) - - elektronica.hu

Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
 
Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula
az 1930-as évek elején
az 1930-as évek elején
Az aradi, majd első szegedi ellenforradalmi kormányok miniszterelnöke
Hivatali idő
1919. május 5. – 1919. július 12.
Elődúj tisztség
UtódP. Ábrahám Dezső
A Magyar Királyság külügyminisztere
Hivatali idő
1930. december 9. – 1931. augusztus 24.
ElődWalko Lajos
UtódWalko Lajos
A Magyar Királyság 28. miniszterelnöke
Hivatali idő
1931. augusztus 24. – 1932. október 1.
KormányzóHorthy Miklós
ElődBethlen István
UtódGömbös Gyula
A Magyar Királyság pénzügyminisztere
(miniszterelnökként, ideiglenesen)
Hivatali idő
1931. augusztus 24. – december 16.
ElődWekerle Sándor
UtódKorányi Frigyes

Született1871. május 7.
Nyírbakta
Elhunyt1947. április 23. (75 évesen)
Budapest
PártSzabadelvű Párt

SzüleiDegenfeld-Schonburg Emma Zsuzsanna
Károlyi Tibor
HázastársaCountess Ermelinda Karolyi (1894–)
Gyermekei
  • Károlyi Margit
  • Gabriella Gräfin Károlyi de Nagykároly
  • Countess Emma Karolyi
Foglalkozás
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1891)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula témájú médiaállományokat.
A Károlyi-emlékház egyik terme a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeumban

Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7.Budapest, 1947. április 23.)[2] magyar politikus, 1931 augusztusától 1932 októberéig Magyarország miniszterelnöke.

Család, tanulmányok, politika

Régi arisztokrata család sarjaként, a Szabolcs vármegyei Nyírbaktán látta meg a napvilágot. Édesapja, gróf nagykárolyi Károlyi Tibor (18431904), a kiegyezés után politikusként tevékenykedett: az 1870-es évektől szabadelvű képviselőként, majd titkos tanácsosként működött, 18981900 között pedig a főrendiház elnökének tisztét töltötte be. Édesanyja Degenfeld-Schomburg Emma grófnő (18441901) volt. Apai nagyszülei gróf nagykárolyi Károlyi György (18021877) főispán, királyi valóságos belső titkos tanácsos, magyar királyi főudvarmester, politikus és gróf zicsi és vázsonykeői Zichy Karolina (18181903) voltak. Anyai nagyszülei gróf Degenfeld-Schonburg Imre (18101883), földbirtokos és bökönyi Bek Paulina (18151856) voltak.

Az ifjú Károlyi a budapesti Piarista Gimnázium elvégzése után a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán szerzett diplomát. Ezt követően a bonni és a berlini tudományegyetemeken volt hallgató. Hazatérése után, 1905-ben a felsőház tagjaként bekapcsolódott a politikai életbe. 19061910-ig Arad vármegye, valamint Arad város főispánja volt, majd 1910 után visszavonult a politikától és a család több ezer holdas Arad vármegyei birtokain gazdálkodott. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

Házassága és leszármazottai

Budapesten 1894. október 20-án feleségül vette unokahúgát, gróf nagykárolyi Károlyi Melanie (1872–1955) kisasszonyt, akinek a szülei Károlyi István (1845–1907), politikus, földbirtokos és gróf sombolyai és janovai Csekonics Margit (1848–1936) voltak.[3] A házasságkötésnél négy tanú szerepelt: gróf Károlyi Sándor, báró Podmaniczky Géza, gróf Csekonics Endre és gróf Dessewffy Aurél. Károlyi Gyula gróf és Károlyi Melanie frigyéből született:

  • gróf Károlyi Margit Emma Leona Karolina Paulina (1896–1975), aki gróf galánthai Esterházy Mórichoz (1881–1960) ment férjhez.
  • gróf Károlyi Gabriella Emma Stefánia (1899–?), aki gróf csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Mihály (1893–1990) felesége lett.
  • gróf Károlyi Emma Leona Berta (1902–?)

Az ellenforradalom élén

Az első világháború kitörése után jelentkezett önkéntesnek, és tartalékos huszárhadnagyként az orosz fronton teljesített szolgálatot. A háború után Arad melletti birtokaira tért vissza, itthon azonban kaotikus állapotok fogadták. Unokatestvére, Károlyi Mihály 1918 őszén az őszirózsás forradalom élére állt. Az új vezetés békés szándékait jelzendő a hadsereg létszámát erősen lecsökkentették, amit a szomszédos államok, Románia és Csehszlovákia kihasználtak, hogy érvényt szerezzenek területi igényeiknek. 1919 tavaszára a románok megszerezték Erdélyt, és április közepére a Partiumot is elfoglalták. Közben 1919. március 21-én kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot, és kezdetét vette a kommunisták 133 napig tartó uralma.

A forradalom majd a proletárdiktatúra elől a vezető magyar politikusok egy része Bécsbe menekült, és gróf Bethlen István vezetésével megkezdődött a szervezkedés a bolsevik hatalom felszámolására (Antibolsevista Comité). Ezzel párhuzamosan 1919 tavaszán Károlyi Gyula Aradon alakított ellenkormányt a kommün megdöntése érdekében. Május elején román csapatok megszállták Aradot, és Károlyit kormányának több tagjával együtt internálták. Kiszabadulása után a franciák által megszállt Szegedre ment, és itt alakította meg 1919. május 30-án az új kormányát. A két ellenforradalmi gócpont, Bécs és Szeged hamarosan összehangolta munkáját a közös célok elérése érdekében.

Károlyi Szegeden kérte fel nagybányai Horthy Miklóst, hogy vállalja el az új Nemzeti Hadsereg felállítását az ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként. Itt szövődött az a barátság, amely (rokoni szálakkal is megerősítve) életük végéig kitartott, s miután Horthy az ország kormányzója lett, Károlyi mellette állt az egész korszakban, bizalmasaként és tanácsadóként.

A miniszterelnöki székben

Passzivitástól a kormányalakításig

Károlyi Gyula 1919 után majdnem egy évtizedre teljesen visszavonult a politikától. Trianon után a család Szabolcs és Szatmár vármegyei 12 ezer holdas uradalmára tért vissza gazdálkodni, és csak az évtized végén hallatta ismét a hangját. 1927-ben a felsőház tagja lett, 1928-ban pedig a koronaőri címet kapta meg. A nagy gazdasági világválság hatására 1930 decemberétől aktívabb politikai szerepet vállalt és a Bethlen-kormányban rövid időre külügyminiszter lett. Walko Lajos utódaként 1930. december 9-én nevezték ki külügyminiszternek. E minőségében járt Rómában Mussolininél 1931 márciusában. Augusztus elején tett kijelentése, miszerint „ Magyarországot az érzelmek, az ész, és az érdek szálai fűzik együvé Franciaországgal” – nagy port kavart idehaza, és feltűnést keltett a francia sajtóban is.

1931. augusztus 19-én, amikor Bethlen benyújtotta lemondását, a kormányzó gróf Károlyi Gyulát bízta meg kormányalakítással. Augusztus 24-én alakult meg az új kormány, melynek személyi összetétele alig különbözött az előzőétől.

Takarékossági intézkedések

Magyarországon a gazdasági katasztrófa elhúzódó agrár- és hitelválságként jelentkezett. Mivel a magyar export nagy részét a mezőgazdasági termékek jelentették, melyek ára a világpiacon elérte az 50-70%-os mélyrepülést, a hazai mezőgazdaság és a parasztság helyzete katasztrofálissá vált, de az ipar és kereskedelem is megszenvedte a válságot.

Károlyi nagyszabású takarékossági programmal akarta csökkenteni az állami kiadásokat. Az 1931. augusztus 31-én kiadott kormányrendelet értelmében csökkentették az állami alkalmazottak (vasutasok, postások, tisztviselők, a honvédség, csendőrség, a folyamőrség és a vámőrség) fizetését. Tovább szűkítették a szociális juttatásokat, és mérsékelték a nyugdíjakat is. A súlyos gazdasági problémákra azonban ez nem volt megoldás. Az sem segített sokat, hogy Károlyi önmagát és minisztertársait sem kímélte, és megvonta az állami gépkocsik használatának jogát, ami azt jelentette, hogy neki, miniszterelnökként, távoli pesti lakásából gyalog kellett feljárnia a budai várban lévő hivatalába.

A statárium

Az 1931-es biatorbágyi vasúti merénylet után a Károlyi-kormány 1931. szeptember 19-én kelt rendeletével elrendelte a statáriumot, korlátozta a gyülekezési jogot, betiltott minden politikai jellegű népgyűlést, felvonulást, körmenetet. A szervezkedő kommunista mozgalom vezetőit (Fürst Sándor, Sallai Imre) elfogták és 1932-ben kivégezték. A szükségállapot azonban nem javított a helyzeten, amellett nem volt olyan tömegmozgalom, amely reális fenyegetést jelenthetett a fennálló rendszerre nézve.

Károlyi Gyula bukása

A gazdasági válság közepette, amelyet a miniszterelnök megszorító intézkedései továbbra sem tudtak enyhíteni, fokozódott az elégedetlenség mind a társadalom széles rétegeiben, mind a hatalmi elit berkein belül is. Az ellenzék a szabadságjogok kiterjesztését, az általános és titkos választójog bevezetését és a bérből élők kézzelfogható, hatásosabb védelmét, míg az agrárlobbi az agrárválság csökkentésére „gazdavédelmet” és piacok szerzését követelte. Miután itt sem születtek konkrét eredmények, ez a csoport is a miniszterelnök ellen fordult.

A kormánypártban döntő befolyással bíró Bethlen, látva Károlyi kormányzásának csődjét, 1932 szeptemberében nyílt levélben szólította fel a lemondásra. Károlyi Gyula, aki a kormányzást kezdettől fogva vonakodva vette át, ennek mondhatni örömmel tett eleget (már 1931 végén beadta lemondását Horthynak, aki akkor még maradásra bírta). 1932. szeptember 21-én lemondott és ismét visszavonult Szatmár vármegyei birtokaira gazdálkodni. A miniszterelnöki székben Gömbös Gyula követte.

Utóélete

Bár Horthy 1936-ban titkos tanácsossá nevezte ki, a nyilvános politikai szerepvállalástól már távol tartotta magát, és csak arra szorítkozott, hogy a kormányzó legbelső tanácsadói köréhez tartozva a lényeges kérdésekben véleményt alkosson. Miniszterelnöksége után elnökként aktív szerepet játszott a felsőház életében. 1939-ben a második zsidótörvény elleni tiltakozásképpen lemondott e posztjáról, sőt felsőházi tagságáról is.[4] A második világháború idején támogatta a Kállay Miklós nevével fémjelzett, kiugrást megcélzó politikát. 75 évesen halt meg Budapesten szívizomelfajulás következtében.

Művei

  • Darinka. Regény; Hungária Ny., Bp., 1896
  • Károlyi Gyula gróf jelentése az Erzsébet emlék országos bizottságához az Erzsébet királyné emlékmű tárgyában. 1932. május havában; Állami Ny., Bp., 1932

Származása

Jegyzetek

Források

További információk


Elődje:
Walko Lajos
Magyarország külügyminisztere
1930. december 9. – 1931. augusztus 24.
Utódja:
Walko Lajos
Elődje:
ifj. Wekerle Sándor
Magyarország pénzügyminisztere
1931
Utódja:
Vargha Imre
Elődje:
Bethlen István
Magyarország miniszterelnöke
1931–1932
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Gömbös Gyula
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Károlyi_Gyula_(politikus,_1871–1947)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.


Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)



Hladanie............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Fájl:Disambig.svg
Károlyi Gyula (egyértelműsítő lap)
Fájl:KarolyiGyula.jpg
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok
1919
Május 5.
1919
Július 12.
P. Ábrahám Dezső
Magyar Királyság
1930
December 9.
1931
Augusztus 24.
Walko Lajos
Walko Lajos
Magyar Királyság
Magyarország kormányfőinek listája
1931
Augusztus 24.
1932
Október 1.
Horthy Miklós (kormányzó)
Bethlen István (politikus)
Gömbös Gyula
Magyar Királyság
1931
Augusztus 24.
December 16.
Wekerle Sándor (pénzügyminiszter)
Korányi Frigyes (politikus)
1871
Május 7.
Baktalórántháza
1947
Április 23.
Budapest
Szabadelvű Párt
Károlyi Tibor (politikus)
Közgazdász
Diplomata
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Wikimédia Commons
Category:Gyula Károlyi
Fájl:Memorial house of count Gyula Károlyi, prime minister at the Degenfeld mansion 01.jpg
Degenfeld-kastély (Baktalórántháza)
Gróf
Nagykároly
Baktalórántháza
1871
Május 7.
Budapest
1947
Április 23.
Magyarország
Magyarország kormányfőinek listája
Arisztokrácia
Szabolcs vármegye
Baktalórántháza
Károlyi Tibor (politikus)
1843
1904
Kiegyezés
1870-es évek
Szabadelvű Párt
1898
1900
Főrendiház
Degenfeld család
1844
1901
Károlyi György
1802
1877
Zichy Karolina
1818
1903
1810
1883
1815
1856
Piarista Gimnázium (Budapest)
Bonn
Berlin
1905
1906
1910
Arad vármegye
Arad (Románia)
Ispán
1910
Arad (Románia)
1915
Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
1894
Október 20.
Károlyi István (politikus, 1845–1907)
Podmaniczky Géza
Csekonics Endre (1846–1929)
Dessewffy Aurél (országbíró)
Esterházy Móric
Andrássy Mihály
Első világháború
Oroszország
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
1918
Őszirózsás forradalom
Románia
Csehszlovákia
1919
Románok
Erdély
Partium
Március 21.
Magyarországi Tanácsköztársaság
Kommunizmus
A proletariátus diktatúrája
Bécs
Bethlen István (politikus)
Antibolsevista Comité
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok
Franciák
Szeged
Május 30.
Szegedi ellenforradalmi kormány
Nagybánya
Horthy Miklós (kormányzó)
Nemzeti Hadsereg
Trianoni békeszerződés
Szatmár vármegye
1927
1928
Koronaőr
Nagy gazdasági világválság
1930
Walko Lajos
Róma
Benito Mussolini
1931
Augusztus 19.
Augusztus 24.
Augusztus 31.
Pest (történelmi település)
Budai Várnegyed
1931
Biatorbágyi merénylet
Szeptember 19.
Statárium
Fürst Sándor
Sallai Imre
1932
Szeptember 21.
Szatmár vármegye
Gömbös Gyula
1936
Felsőház
Második világháború
Kállay Miklós (politikus)
Budapest
Károlyi Antal (táborszernagy)
Károlyi József (főispán)
Károlyi György
Károlyi Tibor (politikus)
Zichy Karolina
Walko Lajos
Magyarország külügyminisztereinek listája
Walko Lajos
Wekerle Sándor (pénzügyminiszter)
Magyarország pénzügyminisztereinek listája
1931
Vargha Imre
Bethlen István (politikus)
Magyarország kormányfőinek listája
Fájl:MAGYAR~1.JPG
Gömbös Gyula
Sablon:Magyarország kormányfői
Sablon:Magyarország kormányfői
Sablonvita:Magyarország kormányfői
Magyarország kormányfőinek listája
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Récsey Ádám
Kossuth Lajos
Szemere Bertalan
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Lónyay Menyhért
Szlávy József
Bittó István
Wenckheim Béla
Tisza Kálmán
Szapáry Gyula
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Bánffy Dezső (miniszterelnök)
Széll Kálmán (politikus)
Khuen-Héderváry Károly (miniszterelnök)
Tisza István (miniszterelnök)
Fejérváry Géza
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Khuen-Héderváry Károly (miniszterelnök)
Lukács László (miniszterelnök)
Tisza István (miniszterelnök)
Esterházy Móric
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Hadik János
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Berinkey Dénes
Garbai Sándor
Peidl Gyula
P. Ábrahám Dezső
Friedrich István
Huszár Károly (politikus)
Simonyi-Semadam Sándor
Teleki Pál (politikus)
Bethlen István (politikus)
Gömbös Gyula
Darányi Kálmán (miniszterelnök)
Imrédy Béla
Teleki Pál (politikus)
Bárdossy László
Kállay Miklós (politikus)
Sztójay Döme
Lakatos Géza
Szálasi Ferenc
Miklós Béla
Tildy Zoltán (politikus)
Nagy Ferenc (miniszterelnök)
Dinnyés Lajos
Dobi István
Rákosi Mátyás
Nagy Imre (miniszterelnök)
Hegedüs András (politikus)
Nagy Imre (miniszterelnök)
Kádár János (politikus)
Münnich Ferenc
Kádár János (politikus)
Kállai Gyula
Fock Jenő
Lázár György (politikus)
Grósz Károly
Németh Miklós (politikus)
Antall József (politikus, 1932–1993)
Boross Péter
Horn Gyula
Orbán Viktor
Medgyessy Péter
Gyurcsány Ferenc
Bajnai Gordon
Orbán Viktor
Sablon:Magyarország külügyminiszterei
Sablon:Magyarország külügyminiszterei
Sablonvita:Magyarország külügyminiszterei
Magyarország külügyminisztereinek listája
Esterházy Pál Antal
Pulszky Ferenc
Batthyány Kázmér
Friedrich Ferdinand von Beust
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Szlávy József
Kálnoky Gusztáv
Agenor Maria Gołuchowski
Leopold von Berchtold
Burián István (politikus)
Ottokar Czernin
Burián István (politikus)
Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Berinkey Dénes
Harrer Ferenc
Kun Béla (népbiztos)
Pogány József
Kun Béla (népbiztos)
Ágoston Péter (politikus)
Tánczos Gábor (katona)
Lovászy Márton (politikus)
Somssich József (miniszter)
Simonyi-Semadam Sándor
Teleki Pál (politikus)
Csáky Imre (politikus)
Teleki Pál (politikus)
Gratz Gusztáv
Teleki Pál (politikus)
Bánffy Miklós (író)
Daruváry Géza
Bethlen István (politikus)
Scitovszky Tibor
Walko Lajos
Walko Lajos
Puky Endre
Gömbös Gyula
Kánya Kálmán
Imrédy Béla
Csáky István (politikus)
Teleki Pál (politikus)
Bárdossy László
Keresztes-Fischer Ferenc
Kállay Miklós (politikus)
Ghyczy Jenő
Sztójay Döme
Hennyey Gusztáv
Kemény Gábor (politikus, 1910–1946)
Gyöngyösi János (politikus)
Mihályfi Ernő
Molnár Erik (politikus)
Rajk László (politikus)
Kállai Gyula
Kiss Károly (politikus)
Molnár Erik (politikus)
Boldóczki János
Horváth Imre (politikus, 1901–1958)
Horváth Imre (politikus, 1901–1958)
Nagy Imre (miniszterelnök)
Horváth Imre (politikus, 1901–1958)
Sík Endre (diplomata)
Péter János (külügyminiszter)
Puja Frigyes
Várkonyi Péter (politikus)
Horn Gyula
Jeszenszky Géza (külügyminiszter)
Updating...x




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.