A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok az őszirózsás forradalmat (1918. októbere) követő események hatására elindult ellenforradalmi tevékenység egyik részeként születtek. 1919. március 21-én megszületett a Magyarországi Tanácsköztársaság, ami felgyorsította a jobboldali szervezkedéseket. Április 12-én megalakult az Antibolsevista Comité, május 5-én pedig Károlyi Gyula vezérletével felállt az első ellenforradalmi kormány Aradon. Ezt még három szegedi követte, mígnem a Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. augusztus 7-én meg nem alakult Budapesten a (legitim) Friedrich-kormány.
Az ellenforradalmi kormányok a szokásoktól eltérően nevüket vezetőjük helyett megalakulásuk helye után kapták és jogilag illegitimnek számítottak (lévén a Forradalmi Kormányzótanács volt Magyarország törvényes kormánya), azaz árnyékkabinetek voltak.
Aradi kormány
Az Aradi kormány 1919. május 5-én alakult Aradon Károlyi Gyula vezérletével. Tagjainak többségét az előrenyomuló román hadsereg elfogta és internálta. Károlyi és még néhányan viszont sikeresen a francia megszállás alatt álló Szegedre szöktek.
Tisztség | Név | Párt/Csoportosulás |
---|---|---|
Miniszterelnök | Károlyi Gyula | ? |
Külügyminiszter | Bornemisza Gyula | ? |
Belügyminiszter | Bartha Ábel | ? |
Pénzügyminiszter | Solymossy Lajos | ? |
Kereskedelmi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
Közlekedésügyi miniszter | Fülöp Béla | ? |
Földművelésügyi miniszter | Kintzig János | ? |
Vallás- és közoktatásügyi miniszter | Barabás Béla | ? |
Igazságügy-miniszter | Pálmai Lajos | ? |
Honvédelmi miniszter | Szabó Zoltán | ? |
Népjóléti miniszter | Bársony Elemér | ? |
Közélelmezési miniszter | Pálossy Dénes | ? |
Nemzetiségi miniszter | Hemmen János | ? |
Első szegedi kormány
Az első szegedi kormány az előrenyomuló román hadsereg elől sikeresen a francia megszállás alatt állt Szegedre menekült aradi kormány néhány tagjából alakult 1919. május 31-én. Az elfogottak helye ekkor még vagy betöltetlen maradt, vagy az Antibolsevista Comité (ABC) valamely tagja töltötte be ideiglenesen.
Tisztség | Név | Párt / Csoportosulás |
---|---|---|
Miniszterelnök | Károlyi Gyula | ? |
Külügyminiszter | Teleki Pál | ? |
Belügyminiszter | Kelemen Béla | Antibolsevista Comité (ABC) |
Pénzügyminiszter | Gratz Gusztáv (megérkezéséig Solymossy Lajos) | ? |
Kereskedelmi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
Közlekedésügyi miniszter | ABC tagoknak fenntartva | Antibolsevista Comité (ABC) |
Földművelésügyi miniszter | Kintzig János | ? |
Vallás- és közoktatásügyi miniszter | betöltetlen | — |
Igazságügy-miniszter | betöltetlen | — |
Honvédelmi miniszter | Horthy Miklós | a Nemzeti Hadsereg vezetője |
Népjóléti miniszter | ABC tagoknak fenntartva | Antibolsevista Comité (ABC) |
Közélelmezési miniszter | ABC tagoknak fenntartva | Antibolsevista Comité (ABC) |
Nemzetiségi miniszter | Hemmen János | ? |
Második szegedi kormány
A második szegedi kormány 1919. június 6-án alakult és július 12-én adta át helyét a P. Ábrahám Dezső vezetésével megalakult harmadik Szegedi (avagy Nemzeti) kormánynak.
Tisztség | Név | Párt / Csoportosulás |
---|---|---|
Miniszterelnök, belügyminiszter | Károlyi Gyula | ? |
Külügyminiszter | Teleki Pál | ? |
Pénzügyminiszter | Solymossy Lajos | ? |
Kereskedelmi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
Földművelésügyi miniszter | Kintzig János | ? |
Vallás- és közoktatásügyi miniszter | Kelemen Béla | Antibolsevista Comité (ABC) |
Igazságügy-miniszter | betöltetlen | — |
Honvédelmi miniszter | Horthy Miklós | a Nemzeti Hadsereg vezetője |
Népjóléti miniszter | betöltetlen | — |
Közélelmezési miniszter | Hemmen János | ? |
Harmadik szegedi kormány
A harmadik szegedi kormány 1919. július 12-én alakult. Ezt a kabinetet nemzeti kormány néven is említik. Ebben Horthy már nem vállalt szerepet, azonban az új miniszterelnök a kormányalakítást követő napon a Nemzeti Hadsereg főparancsnokává nevezte ki „fővezéri” titulussal. A Nemzeti Hadsereg a hadügyminisztérium vezetése alól augusztus 9-én Horthy döntésére kivált, parancsnoksága pedig „fővezérséggé” alakult. A kormány maga a budapesti vezetéssel történt tárgyalásokat követően augusztus 19-én mondott le a Friedrich-kormány javára.
Tisztség | Név | Párt / Csoportosulás |
---|---|---|
Miniszterelnök | P. Ábrahám Dezső | ? |
Belügyminiszter | Balla Aladár | ? |
Külügyminiszter | Teleki Pál | ? |
Hadügyminiszter | Belitska Sándor | ? |
Közélelmezési miniszter | Pálmai Lajos | ? |
Népjóléti és ideiglenes vallás- és közoktatásügyi miniszter | Dömötör Mihály | ? |
Pénzügyi megbízott | Éber Antal | ? |
Kereskedelemügyi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
Fővezér | Horthy Miklós | a Nemzeti Hadsereg vezetője |
Források
- Magyarország kormányai 1919-1921 között Archiválva 2012. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Szegedi kormány cikke a Magyar katolikus lexikonban
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.