A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Kállay-kormány (1942. március 9. – 1944. március 22.) | |||||
Időhossz | 2 év, 13 nap | ||||
Kormányfő | Kállay Miklós (miniszterelnökként, ténylegesen 1944. március 19-ig) | ||||
Államfő | Horthy Miklós (kormányzóként) | ||||
Államforma | királyság | ||||
A Kállay-kormány a Bárdossy-féle német irányvonal ellensúlyozásaként jött létre. Fennállásának teljes időtartama alatt a Magyar Királyság már a Nagynémet Birodalom szövetségeseként a második világháború hadviselő állama volt. Kállay változtatott az egyértelmű német orientáción, hogy lehetőség esetén sor kerülhessen a háborúból való kiugrásra.
Kállay Miklós a politikában kinevezéséig nagyrészt ismeretlen alaknak számított. Horthy az ő kinevezésével elsősorban hozzá lojális kormányt akart létrehozni.
A Kállay által vitt külpolitikai irányvonalat hintapolitikának vagy Kállay-kettősnek nevezi a történelemtudomány. Lényege, hogy mindkét hadviselő tömb számára lehetséges szövetségesként tűnjünk fel, hogy a háborús állapot változása esetén Magyarország elhagyhassa a tengelyhatalmakat. Ennek eredményeként 1943 őszén már titkos fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek az angolszász államokkal. Ugyanakkor a németeket kielégítendő a Kállay-kormány fegyverezte fel és küldte a Szovjetunióba a második magyar hadsereget, valamint meghozta a negyedik zsidótörvényt, mely sok más intézkedés mellett kötelező munkaszolgálatot írt elő a törvény szerint zsidónak minősülő magyar állampolgároknak.
A német kormány tisztában volt a béketapogatózásokkal, így az egyre nyugatabbra szoruló keleti front biztosítása miatt hozzájuk hű kormányt akartak Magyarország élére. A német hadsereg egy része a Margarethe hadművelet keretében megszállta Magyarországot. Horthy ezek után a volt berlini nagykövet Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek (Sztójay-kormány).[1]
A kormány tagjai
Források
Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
Hivatkozások
- ↑ 1967. január 14. (magyar nyelven) (html). www.rubicon.hu. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.